Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 12. szám

47 Felperes azt válaszolja, hogy alperes előadása szerint a tartozás kétségtelen mert Karasek nála van alkalmazásban, a ki az áruk azonosságát bizonyithatja. A jbiróság 1876. nov. 30. — 40501. sz a. ítélettel — ha alperes leteszi a főesküt arra, hogy a kereseti számlában felsorolt áruk értékét kifizette s azokra felperesnek mivel sem tartozik, — felperest keresetével elutasította, s 18 frt perköltségben marasztalta. Az eskü letételére alperes czég részére határnap tüzetett ki. Ez ellen alperes részéről semm panasz adatott ; be; mert a jbirósági végzésben nincs kijelölve azon személy, ki az eskü letételére jogositott lenne. A Semmitőszék a jhiróság ítéletét s ettől kezdve a további eljárását a perr. 297. §. 10. p. alapján s a 304 §. alkalmazásával megsemmisítette, s a jbiróságot utasította, hogy a perr. 227. §. szerint a feleknek meghallgatása után ujabb Ítéletet hozzon ; „mert a főesküvel megkínált alperes kereskedői czég j azt elfogadván, a felek az iránt, hogy ki tegyen esküt, a perr. 227. §. szerint nyilatkozni tartoztak, és csak azu- j tán és azon esetre, ha erre nézve megállapodás nem jött \ létre, kellett volna a bíróságnak határozni. — A biró- ; ság tehát midőn a felek ^nyilatkozata nélkül határozott, í a perr. 297. §. 1. pontja, — és midőn az alperes Ernst et. j Compag. czégnek — mint a perr. 33 §. szerint jogi sze- j mélynek — az esküt megitélte — a perr. 297. §. 10. p. alá eső semmiséget követett el." (1877. január 31. \ — 24385. sz. a.) Azon szabálytalanság, hogy az illetőségi határozat ítélet ! alakjában hozatott, sérelmet nem, okozván, magában veve semmiségi okul nem szolgálhat. Valamely biztosító bank tartozása egy harmadikra átru- \ házlalcán, — ebből kifolyólag a keres, ilyylet lételére s a kerctk. illetőség megállapítására elégséges alap nem forog Jenn, \ ha a biztosított fél ki nem mutatja, hogy az átvállalás azon \ kötelezettségekkel történt, a melyekkel azon tartozások, a biztositoltak irányában is az átvállaló jogelődjére — a biztosító bankra nézve fenn állottak. Balogh Ferenczné szül. Király Paula komáromi földbirtokosnő — b. Baldácsi. Antal mint a ,M agyar kölcsönös biztositó bank' helyett ál- S tala elfogadott adós e. 482 frt 30 kr. fizetésére 1876. j nov. 6. a bpesti váltó tszék mint keres, bírósághoz ke- i resetlevelet adott be; miután nevezett hank tűzkár biztositás alapján A. itélet szerint a kereseti Jösszegben el- ; marasztaltatott s E. szerint a végrehajtás is elrendelte- S tett; s miután hallomás szerint azon bank összes adósá- { gait Baldácsi válalta magára; de mindamellett felszóli- í tására fizetői nem akar. Tárgyaláskor alperes illetékességi kifogás- | sal élt. ! A budapesti keresk. törvényszék 1876. : nov. 27. — 129760. sz. (nem végzésével Ítéletével) azt elfogadta s az eljárást megszüntette — következő indokokból: „Ha bebizonyított tényként tekintetnék is azon felperesi állítás, hogy alperes a Magyar kölcsönös biztositó banknak — a tűzkár biztositások elvállalásából folyó fizetési kötelezettségeit magára válalta, — ezzel nincs kifejtve az: hogy alperes kereskedelmi ügyletet kötött. Abból, hogy a biztositó bank a keres. törv. 258. §. 4. pontjában meghatározott ügyleteket létesített, nem kö- : vetkezik, hogy az ebből folyó fizetéseinek egy harmadik általi elválalása minden körülmények között kereskedelmi ügylet lenne." „Felperes nem adja elő, hogy az jállitólagos fizetések elválalása mi alapon és milyen minőségben történt; és igy habár nincsen kizárva azon eshetőség, hogy a követelt fizetési átválalás oly viszonyok közt keletkezett melyeknél fogva kereskedelmi természetű lenne; de miután nem tudható, hogy az átválalás a biztositó ügyleteket megelőzőleg tétetett-e és azok keletkezésének alapját képezte-e? avagy utólagosan ajánltatott? s nem tudható, hogy az átválalás ingyenes, szivességbőli. vagy valamely oly viszonynál fogva keletkezett, melyhez alperest valamely törvényes kötelezettség kötötte;" „mind ezeknél fogva a perr. 64. §. ellenére hiányosan előadott tényállás alapján, a birói illetőség megállapítható nem volt." Felperes semm. panaszszal élt — S e m m i't ő s z é k azt elvetette ; „mert panaszttevő maga sem állítja, hogy azon szabálytalanság által miszerint a szóban forgó illetőségi kérdésben az első bíróság határozatát végzés helyett helytelenül itélet alakjában hozta meg, neki valami sérelem okoztatott volna; ezen alaki hiba tehát magában véve a neheztelt határozat megsemmisítésére kellő indokul nem szolgál;" továbbá — „mert a biztosítási ügylet, melyből panaszkodó kereseti követelését származtatja, közte és a ,Magyar kölcsönös biztosító bank, — nem pedig alperes között keletkezett; és a panasz szerint is itt azon kérdés az irányadó: váljon alperes a ,Magyar kölcsönös biztositó bank' adóságait oly kötelezettségekkel vállalta-e magára, mint a melyekkel azon tartozások alperes jogelődjére nézve fennállottak? Minthogy pedig panaszttevő a kérdéses átválalásra nézve, alperes tagadása ellen semmi bizonyítékot fel nem hozott s eszerint azon jogalapot, melyre a kereskedelmi biróság ez ügybeni illetőségét fektetni lehetne, — ki nem mutatta; az első biróság az által, hogy az illetősége e. tett kifogásnak helyt adott, — semmiséget cl nem követett." (1877. febr. 7. — 2077. sz. a.) Körrendelet az összes kir. törvényszékek és kir. járásbíróságok vezetőihez. A csekélyebb értékű hagyatékok leltározása iránt. A hagyatéki eljárás gyorsítása, és csekélyebb értéket képviselő hagyatékoknál az érdekelt feleknek minél kisebb mérvben való terheltetése czéljából, utasítom, hogy intézkedjék, mikép a kezelése alatti biróság illetőségéhez tartozó hagyatékoknál a leltározás mindazon esetben, midőn a hagyaték értéke csekély, ós a felek a biróság, kir. végrehajtó vagy kir. közjegyző által igénybe vett eljárási költségekkel érzékenyen terheltetnének, —a hagyaték tárgyának leltározása, a községi elöljáróságra — illetve községi jegyzőre — bizassék. Hogy pedig az emiitett czélból adott megbízásoknak gyors foganatja legyen, megkeresésem következtében, a belügyministeri tárcza vezetésével megbízott minister elnök ur folyó évi october 3-ról 39529. sz. a. további intézkedés végett arra utasította a törvényhatóságokat, hogy a községi elöljárók és jegyzők, a bíróságok felhívására, a csekélyebb értékű hagyatéki vagyon leltározását, az 1868. LIV. t. cz. 569. s következő §§-nak utasítása szerint, lelkiismeretes pontossággal és haladéktalanul teljesítsék. A mennyiben a biróság vagy a közjegyző által folytató hagyaték tárgyalás további folyama alatt tapasztaltatnék, hogy 12*