Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 9. szám - A szegedi ügyvéd-kamara véleménye a telekkönyvi törvényjavaslatokról 3. [r.]

36 által 1876. nov. 6. — 5279. eln. sz. a. az ország összes törvényhalóságaihoz, a fiumei kir. kormányzóhoz, az erdélyi m. kir. csendőrségi parancsnoksághoz és a budapesti rendőrségi főkapitányhoz intézett rendeletnek másolatát kellő tudomás és mihez tartás végett a kir. ügyészségnek megküldöm. Budapest, 1876. november 15-én. — (33347. sz. a.) Az igazságügyminister helyett: C s e m e g i. Az idézett rendelet igy szól: Belügy mi n isteri rendelet az ország összes törvényhatósága, a fiumei kir. kormányzó, az erdélyi ro. kir. csendörségi parancsnok t:3 a bpesti rendőrségi főkapitányhoz. Hivatalos uton nyert értesülésem szerint ujabb időben több eset fordult elő, midőn hazai rendőri (közigazgatási) hatóságok a magyar állam területén tartózkodó, s büntetendő cselekmények elkövetésével vádolt külföldi egyéneket külföldi, s különösen osztrák hatóságok megkeresvénye fdytán letartoztattak, s osztrák területre átszállítván azokat az osztrák hatóságoknak szolgáltatták át; fordultak továbbá oly esetek is elő, melyekben osztrák közbiztonsági közegek, vagy csendörök bűntettesek üldözése közben, a monarchia másik felével szomszédos területre átjővén, — a hazai közigazgatási közegek, az osztrák rendőri közegeknek, a monarchia másik felében elkövetett büntetendő cselekményekkel vádlott magyar honosok kinyomozásánál segédkeztek, nem csak, hanem gyanúsítottaknak az osztrák rendőri közegek által elfogatását, fl Ausztriába kisértetését megengedték. Ennek folytán értesítem a czimet, hogy magyar állam polgár más állam hatóságának soha és semmi szin alatt ki nem szolgáltatható, s hogy a büntetendő csalekmények elkövetésével vádolt külföldiek kiadatása iránt előzetes birói eljárás utján, a határozati jog, a kir. igazságügyministeriumot illeti. Ebből tekintettel az 1869- II. t. cz. 1. §-ára, mely szerint közigazgatási hatóságok birói hatáskörbe nem vonnem avatkozhatnak, — következik, hogy a hazai közigazgatási hatóságok sem magyar honpolgárokat, sem külföldieket, külföldi hatóságoknak ki nem adhatnak, s viszont a külföldi hatóságoktól ott tartózkodó egyéneknek kiszolgáltatását sem követelhetik, még azon esetben sem, ha a bűncselekmény, a magyar állam területén, magyar honos által követtetett volna is el: Sürgős esetekben kérheti ugyan e rendőrség, a cs. kir. ausztriai rendőrhatóságoktól, távirat utján is oly bűntettesek letartóztatását — akár magyar akár külföldi legyen az — a ki a magyar állam területén valamely büntetendő cselekményt követettel; valamint, oly magyar honosnak letartóztatását a ki külföldön követett el valamely büntettet vagy vétséget: de köteles e kérelméről vagy előzetesen vagy pedig azcnnal, mihelyt azt az ausztriai rendőrséghez intézte, a legközélebbi kir. ügyészt értesíteni, hogy ez a szabályos eljárásnak, a törvényszék előtti indítványozása által képesitve legyen oly törvényszéki határozatot kieszközölni, a milyen szükséges arra nézve, hogy a letartóztatottnak kiadatása, az ausztriai törvények értelmében azt ottani bíróság illetőleg a cs. kir. igazságügyminister által elrendeltessék. Más részről jogosítva vau a rendőrség az ausztriai cs. kir. rendőrség megkeresésére, az ez által üldözött egyént letartoztatni: de köteles — a fennálló bűnvádi eljárási szabályok 21. §. értelmében a letartóztatottat 3 nap alatt a biróságnak vagy a kir. ügyészségnek átadni. — A fentebb kimondott azon átalános szabály, hogy a hazai rendőri (közigazgatási) közegek a más állam hatóságai vagy közege, részéről hozzájok intézett kiadatás iránti megkeresvényeknok eleget nem tehetnek — nem szenved változást azon esetben sem, ha a tettes folytonos üldözés közben lépett át a magyar állam terűlettre, nem tévén különbséget az sem ; váljon az üldözött azon ál| Iámnak alattvalója-e, me'ynek területén a büntetendő cselekmény | elkövettetett, vagy sem? Ily esetben, ha t. i. osztrák közVztonsági közegek büntettetek folytonos üldözése közben, magyar területre lépnek, — s a legközelebbi hazai rendőri ha'óságoknál és pedig városokban a városi kapitányi hivatalnál, megyékben pedig a szolgabiró, vagy csendbiztosnál, esetleg a községi előjáróságnál jelentkeznek,— az itten közigazgatási hatóságok, az itt érvényben levő törvények és szabályok értelmében folytathatják, sőt folytatni kötelesek a bűntettesek üldözését, sőt e részben az osztrák közbiztonsági közegek segélyévol is élhetnek, de semmi körülmények között sem engedhetik meg, hogy a felfedezett s esetleg letartoztatott tettes, az osztrák közbiztonsági közegek által átvétessék, s ausztriai területre átkísértessék, hanem kötelesek az elfogott bűntettest további eljárás végett, az illetékes biróságnak vagy kir. ügyészségnek haladéktalanul átszolgáltatni. Felhívom ennek folytán a czimet, hogy ezen rendeletemről rendőri (közigazgatási) tisztviselőit, s a községi elöljáróságokat kellőleg értesítve; s az előadottak pontos megtartására személyes felelősség terhe alatt utasítsa. Budapest, 1876. évi nov. hó 6-án. — (5279. sz. a.) Tisza m. k. Másolat hiteléül a m. kir. igazságügyministerium kiadó hivatala. Budapest, 1876. november 15-én. (P. H.) Balogh László. Rendjel ado tányózás: Manojlovics Emil — a Semmitőszék egyik legjelesb birájának — ugy Szabó Imre tanácselnöknek 0 Felsége által szt. István rend kis keresztje adooiányoztatott. Kinevezések: Sárváry Gusztáv semrnitőszéki segéd tanácsjegyző a bpesti váltó keresk. tszékhez bírónak kineveztetett. — Maxintsák Gyula kassai törvényszéki dijas joggyakornok ugyanoda, K ö z é p e s sy Gyula nagyváradi járásbirósági dijaa joggyakornok ezen járásbírósághoz aljegyzőkké; B o r s ó d y Lajos szegzárdi törvényszéki segédtelekkönyvvezető a nagy-károlyi járásbírósághoz telekkönyvvezetővé; Verdes Lajo3 lippai lakos a füleki kir. járásbíróság mellé bírósági végrehajtóvá. — F á l ovits János kis-mártoni kir. járásbirósági írnok a soproni kir. törvényszékhez II. oszt. segédtelekkönyvvezetővé. Schwarz Károly nagy-becskereki k;r. törvényszéki irnok ugyanoda irodatisztté, C s e r e y István nagy-váradi kir. törvényszéki dijnok az ottani kir. járásbírósághoz Kelemen Incze kaposvári kir. törvényszéki dijnok, a kaposvári királyi járásbírósághoz Írnokokká, N a gy Miklós dunaszerdahelyi adótiszt az ottani kir. járásbírósághoz birósági vógrehajióvá. Az Oroszházán rendszeresített kir közjegyzői állomásra O m a z t a Gyula közjegyzői jelölt ; — Paiss Pál volt gazdasági tiszt a pécsi kir. ügyészséghez írnokká. Áthelyezések: Tessényji László budapesti tor vény széki irnok, saját kérelmére, a bajai járásbírósághoz, — és I v a n ov i t s Ignácz bajai járásbirósági írnok, ugyancsak saját kérelmére, a budapesti kir. törvényszékhez. Továbbá Surdu Sándor bolkácsi járásbiró a székely udvarhelyi tszékhez birói minőségben hivatalból, továbbá Juhász Viucze sellyei járásbiró saját kérelmére a nyitrai, s G r e a v u Vazul alsó járai járásbirósági albiró ugyancsak saját kérelmére a szerdahelyi járásbírósághoz. Felelős szerkesztő ts kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1-77. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-at 39. sz.