Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 82. szám
328 hogy alperes zálogjoga valamint az értékpapírokra, ugy | az azok tartozékát képező szelvényekre is kiterjedt." „A szerződés eme pontjának intézkedése nem szenvedett változást alperes azon ténye által, hogy az óvadékul nála letett értékpapíroknak 1873. febr. l-ig esedékessé vált szelvényeit felperesnek kiszolgáltatta; mert abból hogy alperes a kérdéses szelvényeket jóakaratából felperesnek kiadta, nem következtethető jogosan: hogy ez ütal alperes a szelvényeknezi jogáról lemondott és beismerte volna: miszerint azok nem képezik az óvadék kiegészi.u részét; és pedig annál kevésbé, mivel az óvadéknak a szerződés 37. pontja ellenére történt átruházását a 3. sz. alatti melléklet szerint maga felperes, az óvadéki viszony sérelme nélkül kivánta eszközöltetni; éci hogy alperes a szelvényekhez mint az értékpapírok tartozékához való jogáról lemondoit volna, — alperes nem bizonyította." „De nem követelheti felperes a szelvények k'adatá- ( sát azért, sem, mert maga sem állította, hogy jogelőde i azon kötelezettségéket, melyek biztosítására az óvadék j letétetett, teljesítette volna; sőt azáltal, hogy felperes a j reá ruházott értékpapírokat nem követeli, beismerte azt, j hogy jogelőde kötelezettségeinek eleget nem lett; miből! önként következik, hogy a szerződés 34. pontja értelmében felperes követelése legalább is idöelőtti. — Ily körülmények közt felperest keresetével elutasitani stb. kellett." A legf. ítélőszék következőleg ítélt: „A kir. tábla felebbezett ítélete indokaiból helyben- j hagyatik." (1877. sept. 4. — 7133. sz. a.) Semmitöszék teljes tanácsülési döntvénye. {1877. oht. 9-ki teljes tanácsülésből.) Ezen plenumban következő kérdés merült fel: „Ki van hivatva az üresedésbe jött püspökségek jogi képviseletére?-' Ezen kérdést a Semmitöszék teljes tanácsülésileg következő határozattal oldotta meg: „Tekintve, hogy jelenleg az üresedésbe jött püspökségi javak utáni jövedelmek elvezete — ö cs. és apostoli kir. Felségének a római kath. egyház fölött folyton gyakorolt legfőbb kegyúri jogából kifolyó intézkedése folytan, a vallás alapot illeti, melynek tőrvényszerinti jogi képviselője a közalapítványi ügyigazgatósag levén, — ugyanez az üresedésbe jött püspökségek jogi képviseletére is hivatva van.u Alkalmul következő e^et szolgált: Kenessey Pongrácz ügyvéd — Ta 11 ián Lázár s Kálóczy Lajos mint az üresedésbe jött veszprémi püspökség egyházi s világi gondnokai — továbbá P a 1 o t a i E e r e n c z mint boldogult Ránolder János veszprémi püspök hagyatékának gondnoka, s kezelője, — ugy szinte Szentirmai Peczek Katalin Peczek Ida, Gyula, Szombati Ránolder Katalin, Pribék István felszentelt püspök mint a veszprémi székegyház képviselője, — végre akir. kincstári jogügyek igazgatósága mint a kincstár képviselője — valamennyi mint Kánolder püspök örökösei ellen 1876. évben a veszprémi tszék előtt 1300 frt nyugdij, esetleg ennek örökváltságául : 13200 frt fizetésére pert indított. A törvényszék f. évi 4274. sz. a. i életet hozott, mely ellen felperes semm. panaszt adott be. A Semmitöszék a neheztelt ítéletet megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a tszéket utasította, hogy a keresetlevelet netaláni kijavítás végett felperesnek adassa vissza; „mert habár tekintettel arra, hogy a XVIII. alatti viszonválaszhoz 5. alatt mellékelt, okiratok szerint a veszprémi káptalan részéről Tallián Lázár kanonok, — a m. k. vallás s közoktatási minister által pedig Kálóczy Lajos somlyóvásárhelyi közalapit, kerületi gazdászati főtiszt,, csak az üresedésbe jött veszprémi — püspökségi javadalom kezelésére választatott meg, illetőleg neveztetett ki; — ezek tehát a püspökség jogi képviseletére oly perben, mely által a javadalom, s betöltés esetében az annak élvezetére jogositott püspök kötelezettséggel terheltethetnék,— hivatva nincsenek: az eljáró bíróság ítéletét e részben törvényszerüleg indokolta;" „és tekintve, hogy az örökség az örökhagyó halála után, ennek jogaival s kötelezettségeivel azonnal az örökösökre száll — a hagyaték irányában Palotai Ferencz gondnok képviseletében itélet nem hozható :" „tekintve végre, hogy jóllehet a megtámadott ítéletben hivatolt 1818. III. t. czikkből azt következtetni nem lehet, hogy azért mivel a felségi jogok az illető felelős minister ellenjegyzése mellett gyakorolhatók, — a vallás és közoktatásügyi, vagy bár melyik minister képviselete perbe idézhető lenne, — az első bíróságnak e tekintetbeni indoka tehát a törvényben alapját nem találja; minthogy a kereset, mely az üresedésbe jött püspökségi javadalmaknak legfelsőbb kegyúri intézkedés folytáni élvezetére hivatott vallásalap azon időszerinti képviselője, — vagy is a közalapítványi iigyigazgatóság ellen nem intéztetett, — törvénys/.erü itélet s végrehajtható itélet alapjául nem szolgálhat; — a semm. panasz tehát alaptalan" — „a megtámadott ítéletet még is meg kellett semmisiteni azért" — „mert az eljáró biróság az első sorban perbevont Tallián Lázár s Kálóczy Lajos képviseletére voatkozó s igy tisztán alaki kérdést a perr. 216. §-nak rendelkezéséhez képest végzést által tartozott volna eldönteni; s a keresetlevelet netaláni kijavitás végett felperesnek visszaadatni; miből az, hogy a püspökségi javadalom felmentése esetére másod sorban köteleztetni kérelmezett örökösökre kiható itélet sem hozható, — önként következvén ; minthogy ezáltal az ügyérdeme nem érintetik. — az eljárás megállítása is végzésileg lett volna kimondandó." (1877. okt. 11. — 14236. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A legf. Itélöszéktöl. Ha a biztosított fél ajánlata 48 óra alatt vissza nem utasittatik, az ajánlat elfogadottnak, s igy a biztosítási ügylet megkötöttnek tekintetvén, — ily két oldalú szerződés természeténél fogva azontúl sem a biztosító fél esetleges kártérítési kötelezettsége alól nem menekülhet, sem a biztosított fél önkényétől nem füghet a biztosítási díj megfizetése. — A biztosítási ügylet létrejötte tehát nem az ajánlat elfogadásának nyilvánításától, hanem az ajánlat vissza nem utasításától, illetőleg ennek időpontjától függ.