Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 82. szám

329 Bartha Zsigmond mint az ,Eleő m. által, biz­tositó társulat' engedményese — Szaplonczai János e. biztositási ügyből kifolyólag 21 frt 54 kr. fizetésére a szatmári járás mint keres k: biróság előtt 1876. okt. 30. pert inditott. A járás — mint keresk. biróság f. év má­jus 26. hozott Ítéletével felperest keresetével, ugy alpe­rest viszonkövetelésével elutat-itotta a perkölségek köl­csönös megszüntetése mellett ;" „mert felperes azt, hogy a szóban forgó biztositási dijnyugtákat alperes átvette, s igy azok értéke, illetve a kereseti összeg kifizetésére magát kötelezte, — nem is állítja; sőt keresetében" azt adja elő, hogy alperes azon dijnyugtákat vonakodik kiváltani, illetve értéküket ki­fizetni; mert továbbá felperes azt, hogy nevezett bizt. társaságnak, a vele jogügyleteket kötő feleket is kötelező oly alapszabálya lenne, mely által a biztositók a dijnyug­ták kiváltására, illetve értékük kifizetésére peruton is kénszerithetők, bizonyítani meg sem kísérletté ; a becsa­tolt ügynöki utasítás 10. §-ból vett kivonat pedig a biz­tosító felek ezen kötelezettségét meg nem állapítja, — söt ellenkezőleg azon intézkedéséből: hogy az illető fél ré­széről ki nem váltott s az ügynök által az igazgatóság­hoz vagy fő ügynökséghez 11 nap alatt be nem küldött bizt. kötvény értéke a mulasztó ügynököt terheli, — kétségtelenül az tűnik ki, hogy alperes biztosító fél csu­pán a biztosításból kifolyó jogát veszti;" „mert az alperes által viszonkövetelésbe vett 5 frt fizetése, nevezett biztos, társaságnak tétetvén, — az jelen perben felperes e. viszkövetelésbe nem tehető:" A bpesti kir. tábla f. év jun. 20. — 3062. sz. a. az első bírósági Ítéletet a viszonkövetelésre nézve nem felebbezett részében érintetlenül — többiben pedig hely­benhagyta ; „mert a keresk. törv. 485. §. 4. p. szerint annak, hogy alperes biztositási diját kifizetni vonakodik, csak azon következménye lehet, hogy a bizt. szerződés ha­tályát veszti; de alperes, ki a biztosítást fentartani nem kívánja, a biztositási dij fizetésére nem kötelezhető." A legf. ítélőszék mindkét alsó biróság ítéletét megváltoztatván, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, alperest a kereseti összegben s perinditástóli ka­mataiban elmarasztalta. Indokok: „Mert a keresk. törv. 468. §. — de a biztositási feltételek 6. §-sza szerint is: ha a biztosított fél ajánlata 48 óra alatt vissza nem utasittatik, — az ajánlat elfogadottnak, és ezáltal az ügylet megkötöttnek tekintendő." „Alperes azt, hogy ajánlata a biztositó által a tör­vényes idő alatt visszautasittatott volna, a tárgyalás foly­tán nem is állítván, — kétséget nem szenved, hogy a biztositási ügylet, melyre alperes ajánlatot tett, — lét­rejött." „Az ekkép jogérvényesen megkötött két oldalú ter­hes szerződés természeténél fogva pedig, valamint a biz­tositó kártérítési kötelezettsége alól nem menekülhet: ugy a biztositott önkényétől sem füghet a dij megfizetése;" „miért is tekintve, hogy jelen kereset tárgyát nem visszatérő időszakokban fizetendő dij képezi, — a keres, törv. 435. §s h. pontjának alkalmazása tehát helyt nem foghat — alperest marasztalni kellett stb." „Alperes azon védekedése, hogy az ajánlat elfoga­dása a biztositó részéről csak a termény elcsépelése után adatott alperes tudomására, a midőn már a biztosítás szüksége fenn nem forgott — bírói figyelembe nem vé­tethetett — nem csak azért, mert az ügylet létrejötte az idézett 485. §. szerint nem az ajánlat elfogadásának nyil­vánításától, hanem annak vissza nem utasításától függ, — de jelen esetben még azért is, minthogy a kereseti összeg szemes gabonán kivül még más tárgyak biztosí­tásáért is követeltetik." „A kamatok azért Ítéltettek a kereseti kérelemtől eltérőleg, a kereset beadásától, mert felperes nem igazolta, de még csak meg sem jelölte azon napot, a melyen alpe­restől a dij fizetést követelte." {1611. sept. 21. — 6 78. sz. a.) A keresk. törvény életbelépte előtt keletkezett külföldi részvénytársasúgok itteni czégbejegyzésére is szükségeltetik, hogy hazánkbani üzlete folytatására szánt tőkének belföldön való elhelyezése igazoltassek. A ,Patria' kölcsönös biztositó bank, magyaror­szági vezérügynöksége czim alatt, bejegyeztetése miatt a bpesti keresk. tszékhez folyamodott — melyet a tszék f. év márczius 5. — 17110 sz. végzésével meg­engedett, s képviselőjét felhívta, hogy a czégbejegyzés eszközlésére személyesen jelenjen meg, azon figyelmez­tetéssel : „hogy a bejegyzés s közzététele csak akkor le­het foganatosítható, ha a ker. tör. 2il. §. 2. pontjához képest előbb hitelesen igazolandja, hogy az itteni üzlete folytatására szánt tőke, mely kevesebb nem lehet, mint a ker. tör. 453. §-ban feltétlenül megha­tározott biztositási alap, a belföldön van elhelyez­ve, — ha továbbá czégébe a ker. tör. 14. és 551. §§. értelmében a „szövetkezet" jelzőt előbb felveen­dette." Kérvényező felfolyamodására. A bpesti kir. tábla f. év apr. 10. — 1858. sz. a. az első bir. végzésnek folyamodással megtámadott ré­szeit illetőleg — „tekintve: mikép folyamodó nem is állítja, hogy itteni ügynöksége az 1875. 37. t. cz. életbelépte előtt Magyarországban bejegyezve lett volna, — annak 557. §-sza pedig csak az emiitett törvéuy életbelépte előtt be­jegyzett kereskedői társaságokra vonatkozik : az itteni üzlet folytatására szánt tőkének belföldöni elhelyezését igazolni rendelő részében — indokainál fogva helyben­hagyta \a „a ,szövetkezet' jelzőnek a czégbe leendő felvétele iránt rendelkező részét azonban — tekintve, hogy a ker, törvénynek a külföldi részvénytársaságokról — illetőleg szövetkezetekről intézkedő §§-ban elöszabva nincsen, hogy az üzletüket Magy arországban folytatni kívánó ke­res, társaságok a ker. törv. 14. §-szához alkalmazkodui tartozzanak, — a külföldi társaságok itteni fiók intézete vagy ügynöksége pedig csak is a külföldön használt sa­ját czége alatt jegyeztethető be, — megváltoztatta s a neheztelt végzésnek a ,szövetkezet' jelző felvétele iránt intézkedő részét mellőzendőnek találta." A legfőbb ítélőszék következő végzést hozott: „A. Patria kölcsönös bizt. bank folyamodása, — te­kintve, hogy a kir. tábla az e. bir. végzésnek azon nehez­telt részét, mely szerint, itteni üzlete folytatására kivánt tőke belföldöni elhelyezésének kimutatására köteleztetett, — helybenhagyta, — két egybehangzó végzés ellen pe­dig további folyamodásnak, a ker. eljárási rend. 44. §. h. p. értelmében helye nincs — hivatalból visszautasít­ok." (1877. okt. 2. — 489. sz. a.) 82*

Next

/
Oldalképek
Tartalom