Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 78. szám - A birói fizetések- és a beneficium competentiae 1. [r.]

312 melyből rendes körülmények közt megélhetni. És elke- | rüli e mellett a kölcsönzések rendes következményeit: a beperlésekt a végrehajtásokat és birói fizetésének lefoglaltatásait; el a szükséget, melyet magán vagyon hiányában ezek magára s családjára hozni szoktak, s mely az igazság áruba bocsátására kénszerithetné. A beneficium competentiae azonban mindezt nem képes elérni. Miutatja a mindennapi élet, melyben oly gyakran vagyunk tanúi a birói fizetések le — vagy felülfoglaltatásainak, melyeket a legtöbb esetben kölcsönök s egyébb hitelmüveletek előztek meg. És mig a beneficium competentiae a birói fizetésnek csak egy részére fog kiterjedni, nem is fogja ebbeli czélját elérni, mert addig mindig lesznek emberek, hajlandókba fizetés lefoglalható részére pénzt kölcsönözni. Sokkal közelebbi czélja a beneficium competentiaenek : a birót az anyagi szükségtől, melyet rrngán vagyon hiányában, az egész fizetés lefoglaltatása miatt szenvedhetne, s mely az igazság áruba bocsáiására is kénszerithetné, megóvni. Török János. Kereskedelem jogi döntvény. A legf. Ilélöszéktöl. A tűzkár biztosítási szerződés érvénytelenségét nem vonja maga után, ha a biztosított kereskedői üzlet, illetőleg áru raktár, a biztosítást megelőzőleg másnak átadatott, de arra tulajdonjoggal at nem ruháztatott, $ a biztosított áruczikkek annak valóságos tulajdonává nem váltak, Deutsch Náthán losonczi kereskedő — Victoria biztos, társulat e. 1600 frt fizetésére 1876\ sept. 6. a b pesti váltó tszék mint keres, bíróságnál keresetet támasztott — A. kötvény szerint 2000 ftig biztosított bolti áruk elégéséből eredt kár megtérítése fejében. A bpesti keresk. tszék f. év márcz. 25. — 16497. sz. ítéletével felperest elutasította s 25 frt perköltségben marasztalta következő indokolással: „A peres felek jogait s kötelezettségeit biztosító 1 .sz. bizt. feltételek 16. §. értelmében, az azok által a félre háromló kötelezettségeknek bárminemű megsértése, vagy mulasztása a biztosítás hatályát megszünteti s a biztosítottnak minden abból eredhető kártalanítási igényét elenyészted." „Ennélfogva, miután a feltételek 8. — illetőleg 12. § ban az mondatik : hogy ha a biztosítás folyamában a biztosított tárgyak tulajdonosa nem örökösödés utján, hanem máskép változik, köteles erről a biztosított a társulatot írásban azonnal értesíteni; továbbá hogy ingóknál köteles a biztosított 14 nap alatt részletes kár fels ámítást adni: felperes kötelességében állott volna alperes kifogásaival szemben kimutatni, hogy a 8. §. esete itt fen nem forogván, a 12. §. szerinti kár felszámítást pedig beadván, a feltételekbeni kötelezettségeknek eleget tett s így a biztos, szerződés hatályát megszüntető mulasztást el nem követett." „Felperes azonban egyiket sem bizonyitotta. A 3. sz. okmány szerint ugyanis beismerte, hogy a biztosított üzletet tűzkár esete előtt, habár szerintenem tulajdonjoggal is — Kohn Adolfnak átadta, és saját maga részére külön üzletet nyitott. Az üzletben történt ezen változás tehát oly birtok változásnak tekintendő, melyet a biztosított bejelenteni tartozott volna. Minthogy azonban maga beismeri, hogy azt nem tette, ezáltal oly mulasztást követett el, mely a biztos, intézet jogait lényegesen sérti, s a biztosítási ügylet jogi természeténél fogva is a biztos, szerződés megszűntét vonja maga után." „Továbbá felperes annak igazolására, hogy a részletes kár felszámítást, (12. §.) beadta, az alperesileg felmutatott 4. sz. köuyvkivonatra hivatkozik. Ezen okmány azonban olyannak, melyben a kár s különösen az, hogy a tűz alkalmával miféle tárgyak voltak meg, — mi volt azok ára, s melyek égtek el, s melyek sérültek csak meg, - benfoglaltatnék — nem tekinthető. Mert ezen okmány csak arról tesz tanúságot, hogy felperes Kohnnak nem is a faj szerint meg nem nevezett s darabonkint ki nem tüntetett árukat, a számlában átalánosságban kitett öszszegért hitelezett; de sem arra, hogy a biztosított üzletben a tűzkárkor a hitelezett árukból mi s mennyi volt meg, sem arra nézve, hogy a meg volt áruk egyenkint mily értékűek voltak, — bizonyitékul el nem fogadható." „Ezen tény által felperes nemcsak a társulattól vonta meg az alkalmat a tettleges kár kitudására, hanem a birót sem tette azon helyzet be, hogy a kár valóságát s mennyiségét megállapíthassa; mert a könyv ki vonati számla csak arra nyújt fél bizonyítékot, hogy felperes árukat hitelezett, de nem egyúttal arra is, hogy ezen hitelezett áruk a tűzkár pillanatában mind megvoltak. Továbbá mert a felperesileg felszámitott s alperes által tagadott kár mennyiség, fenforgó esetben csak becslő eskü által lenne megalapítható; felperesnek azonban az még legjobb esetben sem lenne megítélhető; mert ő nem saját közvetlen tettében forogván, az esküt csak arra tehetné le. hogy az általa Kohnnak kiszolgáltatott áruk a kiszolgáltatáskor a számlában kitett összeget érték, — de nem tehetné le a kérdés sarkpontját képező azon döntő tényre, hogy azok a tüz eset alkalmával is annyit értek ; — miután Kohn kezelvén a biztosított üzletet, felperesnek arról sem lehet közvetlen tudomása, váljon a számlaként kiszolgáltatott áruk, a tűzkárkor egészben vagy részben megvoltak-e? és pedig annál kevésbé, nem saját beismerése szerint is Kohn könyveket mert vezetvén, — nem mutatkozik mód, melynél fogva a tüz esetig el s illetőleg el nem árusított áruk mennyisége kitudható volna." „Ezen mulasztásának, hogy a részletes kár kimutatást be nem adta, oly joghatály tulajdonítandó, hogy e miatt a bizt. szerződés végkép megszűntnek tekintendő s illetőleg felperes kártérítési igénye annál inkább elenyészett, mert fentiek szerint a kár valóságát sem bizonyitotta" (ref. Jókúty.) A kir. tábla f. év május 16. — 2523. sz. a. a tszék Ítéletét megváltoztatván, alperest a megállapított kár 76% °/0 vagy is 156D frtban elmarasztalta, ha felperes póíesküt tesz arra, hogy a biztosított árukban az 1875. okt. 9. tüz alkalmával legalábbis 2051 frtb89 kr. kár okoztatott — Indokok: „Alperes azon kifogását, hogy felperes a biztosítási kötvényben foglalt feltételeknek eleget nem tett s ennek folytán kártérítést nem követelhet — mellőzni kellett; mert az A. biztos, kötvény 1875. jul. 15-kén kelt, — az alperesileg .itatott vagyon átruházás pedig alperes előadása szerint még 1873. évben, tehát a kötvény keltét megelőzőleg jött létre; s igy a biztosítási idő tartama alatt nem fordult elő oly változás, melyet felperes a biztos, feltételek 8-ik p. szerint bejelenteni tartozott volna'" „De ettől eltekintve, alperes azt sem bizonyította*