Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 77. szám - A bagatell peres ügyek 5. [r.]

310 tott;rnert A. biztos, kötvény szerint nevezettnél egy asztag tiszta búzát 1876. aug. 2. 2304 ftig biztositatta s azaug. 7-kén leégett B. szerint véletlen szerencsétlenség folytán. Alperes azon kifogással élt, miképaz A. bizt. kötvényt a 13. sz. a. levél kiséretében adta át, melyben abiztos. szerződés életbelépte a biztos, dij lefizetésétől tétetett függővé. Ezen perbe Bárány s Grünfeld bpesti czég al keres ettél beavatkozott azon alapon, mert felperes a Yict ria e. követeléséből 1876. aug. 23-kán bizonyos tartozása kielégítésére 80) ftot beavatkozók részére engedményezett; tehát őket alperes ellenében jogközösség illetvén a perr. 72. §. értelmében joguk vau felperesként beavatkozni. A beidézett Lichtner Miksa a beavatkozási perfeltételre meg nem jelent. A keresk. tszék f. év aug. 13. — 63884. sz. Ítéletében alperest 1679 frt 50 krig elmarasztalta feltételesen t. i. ha felperes fő esküt tesz arra: „hogy a ktreset alapját képező biztositási kötvényt, nem a 13. s/. a. levél eredt tijének kiséretében kapta meg alperestől" — de az eskü letétele esetére alperes azon összeget birói kézbe tartozik letenni — s egyszersmind a megállapitott perköltséget kifizetni." Indok, ok: „Alperes azt állitja, hogy a bizt. szerződés hatályba nem lépett, mert az A. kötvény felperesnek a 13. sz. levé lkiséretében küldetett meg, — abban pedig alperes a szerződés hatálybaléptét a bizt. dij kifizetésétől tette függővé, — felperes ;,edig azt ki nem fizette." „Felperes hallgatag beismeri, hogy a dijat ki nem fizette, de tagadja, hogy a szerződés hatálybalépte attól tétetett volna függővé, s hogy az ily feltételhez nem is köthető." „Azonban a keresk. törvény nem korlátolja s igy feljogosítja biztositót arra, hogy a szerződés hatálybaléptét azon halasztó feltété hez kö-se: hogy a bizt. dij íefizetessék. Mert a keres. törv. felperesileg hivatolt 463. §. csak az ajánlat utján tett biztositás kezelését jelöli meg, — a 473. §. pedig csak azon esetre szól: ha a dij lefizetése előtt kiadott kötvény hatálybalépte feltételhezkötve nem volt." „Tekintve tehát, hogy alperesnek a szerződés hatálybaléptét ezen halasztó feltételhez kötni joga volt; s hogy a 13. sz. levél, melynek kiséretében küldetett megállitólag a bizt. kötvény, valóban ily feltételt foglal magában, — a jelen per döntő körülményét egyedül az képezi : hogy felperes az A. kötvényt a 13. sz. levél eredetijének kapcsában kapta-e meg?" „Miután pedig erre nézve alperes főesküvel kinálta meg felperest, ez pedig azt lényegében elfogadta — arra a bíróilag szövegezettfőesküt felperesnek megitélni kellett." „Az eskületétele esetére alperes 1679 frt 50 krban volt marasztalandó; mert az A. kötvényben a biztosított tárgyak értéke kitétetvén, a ker. tör. 470. §-hoz képest azt, hogy ez nem annyit, hanem kevesebbet ért, alperes tartoznék igazolni, alperes azonban ezt nem tette; s igy a biztositott tárgyak mennyiségének mindenesetre, — a kár összegér.ek megállapításánál pedig annyiban, a menynyiben felperes által eszközöltetett becsünél kisebb öszszeget tüntet elő, — alapul az A. kötvény tekintendő. — A mennyiben azonban a búzában okozott kár összegét felperes maga is keve.-ebbre teszi; — a ker. tör. 470. §. szerint pedig a bizto.^tó csak a valódi kárt tartozik megfizetni, — a buza érték megállapításának alapjául az A. alattinál kevesebb értéket előtüutetö C. alattit s ezen alapuló felperesi kérelmet kellett venni*" „A C. alattiban a kár a búzában 3C0 csomó után számítva 1620 frtra tétetett, — az A. alattiban azonban ennél kevesb mennyiség vagy is 380 csomó lett biztosítva, — ezen 10 csomó többlet tehát biztosítottnak nem tekinthető s igy az '/39 részt 41 frt 50 krban az 1620 frtból leszámítani s felperes buzábani kárát 1578 frt 50 krban megalapítani kellett." „A buza szalmája A. a. 114 frtig levén biztositva, — a ker. törv. 478. §-ként aszalmábaui kár nem 156 frt hanem csak 114 írtban — s az összes kár tehát 1692 frt 50 krban volt megállapítandó — miből a megmaradt tárgyak 18 frt értéke levonandó létén — alperes 1679 frt 50 krban volt elmarasztalandó." „Ezen össeg azonban bíróilag letiltva levén, sem felperes, sem a beavatkozó részére ki nem fizethető, hanem az elsőbbség eldöntéséig birói letétbe helyezendő." „Ellenben ha felperes afőesküt le nem teszi stb. stb." Ezen ítélet e. a beavatkozó czég se mm. panaszt adott be, mert a tszék a perr. 73. §. 2. p. ellenére a beavatkozási kérdés felett nem határozott; mert eskületétel esetére az egész megítélt összeget letétbe helytelen rendeli holott az al keresettel s tárgyalás folyamán érvényesitettik s tanukkal is igazolni kívánták, hogy az alkereset alapjául szolgáló engedményezés minden végrehajtást megelőzőleg történt, — miért a beavatkozás öszszege részükre első sorban kiszolgáltatandó s csak a maradék lett volna letétbe adandó. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a beavatkozási alkereset folytán beidézett de meg nem jelent felperes ez által a beavatkozó jogát elismerte ; ennek folytán a fő pert mindketten közösen vezették, s az ítélet, a mennyiben az egész kereseti összeg birói kezekbe tétetni rendeltetett, és indokai szerint a beavatkozást elfogadta, — mindkét felperesre kihatólag hozatott meg ;" „annak megbirálása, hogy a marasztalási összeg birói letéteményezésére a per körülményei alapján helyesen lett-e alperes kötelezve, — valamint a bevatkozó által vitatott elsőbbség elintézése — az ügy érdemére vonatkozik." (18í7. okt. 3. ~ 19987. sz. a.) Afentebbi biztosi t á sí ügy folyamában tanuzás is használtatván — a bpesti keresk. tszék f. év aug. 8. — 63544. sz. végzésével felperesi ügyvédet a tanú dijak befizetésére kötelezte s behajtását elrendelte. Spitz Manó felperesi ügyvéd ezen végzés e. semm. panaszt adott be; mert a perr. 208. §-ként a tanuk járandóságait a bizonyító fél tartozik előlegezni — tehát nem az ügyvéd. A Semmitöszék azt elvetette ; „mert a mennyiben peres eljárásban a felek ügyvéd által képviseltetnek, s igy a bíróság a felekkel közvetlen érintkezésben nincsen. — a felmerült dijak fizetésére az ügyvéd van kötelezve; jelen esetben tehát panaszlónak kérelme annál helyesebben lett megtagadva, mivel az 58666. sz a. hozott, őt a tanndijaknak végrehajtás terhe alatt leendő beadására kötelező végzés már jogerőre emelkedett." (1877. okt. 3. — 19116. sz. a) Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap ketenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: negyedévre 2 frt osztrák értékben. — Szerkesztői szállás: Ji helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.