Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 77. szám - A bagatell peres ügyek 5. [r.]

309 megoldására ritkán képesek; de különösen eljárásuk az éppen nem könnyű alkalmazású s világos perrendünkön alapuló szabályok alá esvén, kétségtelen, mikép azokban magukat fel nem találják s temérdek hibákat fognak elkövetni, a jogérvényesítés kiszámithatlan kárára — különösen a felebbezés kizárása folytán. És* ezen képzettség s gyakorlati jártasság, ügyesség hiányában, az igazság gyorsabb kiszolgáltatására sem lesznek képesek — mihez akadályul még az eljárási szabályok sajátságai is fognak járulni, melyek körében gyorsabb igazságszolgáltatás alig képzelhető. Ls mindezekből következik, mikép nem való: hogy ezen javaslat által a perrend kiküszölbőltetnék, mivel az maga is ezen alapszik; nem való tehát, hogy azon hoszszadalmasság, mely a jelen perrendnek tulajdoníttatik, el távolitatnék ; de leg kevésbé sem való, hogy azzal az igazságszolgáltatás jobbá, alaposabbá tétetnek. Arra nézve, hogy oly óriási, majdnem legyőzhetlen feladat lenne, e téren a jogérdekeket kielégitetni, mint a képviselőházban az igazs. ministerium fő képviselője az államtitkár — szerintünk teljesen alaptalanul •— állította, még igen sokat mondhatnánk, de ezt más alkalomra kell hagynunk. Azt hisszük azonban, hogy az előadottakkal igazolva van indokolatlansága annak, hogy a csekélyebb értékű peres ügyek elintézésére, külön bagatell eljárás és birósági közegek állitassanak. Jogeset. A bérbeadó, ki később megbukott, a bérlője által a haszonbérelt birtokot terhelő közadó, s bekebelezett adóság törlesztésére fizetett összegeket, habár ezen fizetés a még akkor le nem járt haszonbér fejében történt, — a csőd megnyitása előtt nyugtatványozni jogosítva volt — s ezen igy kifizetett összeg a csődtömeg állal nem köveleltethetik. Petro József mint Kandó Ferencz csődtömegének perügyelője — Róth S a m u, vagyonbukott Kandó Ferencz volt haszonbérlője e. 699 frt fizetésére a m. kövesdi járásbíróság előtt pert indított. A j bíróság f. év jan. 15. — 213. sz. a. ítéletével felperest elutasította és 17 frt 45 kr. perköltségben marasztalta ; „mert alperes a felperes által nem kifogásolt 2—3. sz. okmányokkal igazolván, hogy a keresetbe vett haszonbéri összeget bérbeadó vagyonbukott Kandó Ferencznek a csőd kiütése előtt lefizette;" „és miután sem az 1840. 22. t. cz. sem más hazai törvényekből azon felperesi állitás valósága, hogy a haszonbérlő a bérlemény tartama alatt a bérbeadónak előleges bérfizetéseket nem tehet, mivel az ilyetén fizetés a bérbeadó bukásával a bérlő hátrányára szolgálna — ki nem magyarázható, — ezen állitás figyelmen kivül hagyásával — felperest keresetével elutasítani stb. kellett." Felperes felebbezvjén — A bpesti kir. tábla f. év május 24. — 5542. sz. a. az első birósági ítéletet megváltoztatván — alperest az 1876. sept. 27-kén lejárt fél évi haszonbér fejében £99 tőke, ennek 1876. sept. 27-tőli 6% kamataiban s 23 frt perköltség fizetésében elmarasztalta — következő indokokból: „mert az A. alatti bekebelezett haszonbéri szerződésben csak fél évi haszonbérnek előleges fizetése van kötelezve, s alperes maga is beismerte, hogy bérbeadó Kandó Ferencz ellen a csőd 1876. jun l-jén megnyittatott; tehát az azon évi sept. 27-kén fizetendő haszonbér már nem az említett bérbeadó tulajdonost, hanem a csődtömeget illetvén, — ezen haszonbéri részletek, alperes haszonbérlő által a 2. s 3. sz. nyugták szerint bérbeadó helyett, bár a csőd megnyitása előtt teljesített fizetéseknek, az említett fél évi haszonbérbe való beszámítására a felperes csődtömeg nem kötelezhető." „Alperes azon ellenvetése, hogy a 2. sz. nyugta szerint fizetett 479 frt 7 kr. állami adónak s igy előnyös tételnek törlesztésére — a 3. sz. nyugtaként fizetett 475 frt pedig Lipcsei Imrének a bérbeadó birtokára bekebelezett követelése törlesztésére fordíttatott, — annál kevésbé volt figyelembevehető: mert a haszonbéri szerződés 5-ik pontja szerint az adót a tulajdonos levén köteles fizetni, a mennyiben alperes a tulajdonos helyett az adót a 2. sz. nyugta és 4. sz. bizonyítvány szerint 1876. febr. 4-kén kifizette, azt a legközelebbi s 1876. april 27-kén lejárt haszonbérbe betudhatta volna; ha pedig alperes ezt nem tette, ez által a bérbeadó részére külön hitelezést nyújtott, mely őt a csődtömeg irányában a haszonbérbe való beszámitásra fel nem jogosíthatja ;" „mert alperes által Lipcsei Imre részére a 3. sz. nyugta szerint teljesített fizetés a kérdéses haszonbéri szerződéssel összeköttetésben nem álló külön hitelezésen alapulván, — azt azon körülmény, hogy ezen fizetés által bekebelezett követelés törlesztetett, a csőd megnyitása után lejárandó haszonbérekbe való beszámitásra jogosítottnak nem minősítheti." Ez ellen alperes részéről tett felebbezés re — A legf. ítélőszék következőleg itélt: „Tekintve arra, hogy felperes a 2 3. sz. alatti nyugták valódiságát nem tagadta; és hogy Kandó Ferencz a bérlője által, a birtokot terhelő közadó és bekebelezett adóság törlesztésére fizetett összeget — habár azon fizetés a még akkoron le nem járt haszonbéri részlet fejében történt, a csőd megnyitása előtt nyugtatványozni jogosítva volt s igya már egyszer illetékes kézhez fizetett 699 frtnak ujabbi fizetését felperes jogosan nem követelheti „a bpesti kir. tábla ítélete megváltoztatik s az első folyamodásu bíróság ítélete indokolásánál fogva is helybenhagyj tik." „A. perköltségek azonban az Ítéletek különbözőségénél s a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetetnek." (1877. sept. 17. — 8164. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A beavatkozási jog felperes meg nem jelenése folytán elismertnek levén tekintendő; s ennek következtében a fő per mindkettő részéről közösen vezetetvén, ha a megítélt összeg birói kezekbe letétetni rendelletik, ez az egész kereseti összegre s mindkét felperesre kihatólag helyesen rendeltetett el. Ily esetben a beavatkozás kérdésében külön határozat hozatalnak szükségessége fen nem forog. A biztosító társaság jogosítva van a biztosítási szerződés hatályba léptét a biztosítási dij kifizetésétől függővé tenni, — de ha nem bizonyítja, hogy a biztosítási kötvény ily feltétel mellett adatott ki, a biztosítási szerződés hatályba lépte megállapítandó. Lichtner Miksa kápolnai földbirtokos — a ,Victoria{ biztosítótársaság ellen 1770 frt biztositott kárösszeg megfizetésére a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt f. év febr. 27. keresetet indi77*