Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 73. szám - A bagatell peres ügyek 1. [r.]

294 ségi bejelentvényt képezvén, ez már a jogvesztés veszélye miatt is hivatalból visszautasítható nem volt. (1877. sept. 19. - 16718. sz. a.) A kereskedelmi eljárás alá tartozó ügyekben az előzetes községi bíráskodásnak helye nincsen. Hiller Ignácz tapolczai kereskedő — Kohn Gáspár ugyanottani lakos s kereskedő e. f. év apr. 26. a,tapolczai járás mint keresk. bíróság előtt 22 frt számla tartozás fizetésére keresk. pert indított. A jbiróság f. év május 2. kelt végzésével a ke­resetet hivatalból visszautasította; mert felperes nem iga­zolta, hogy keresetét az ugyanazon községben lakó alpe­res ellen előzetesen már a községi bíróság előtt megin­dította volna. Felperes semm. panaszára — A Semmi tőszók fentebbi végzést megsemmi­sítette ; „mert felperes keresetét a jbiróság mint keresk. bí­róság előtt indította; a keresk. eljárást szabályozó rend. 29. §. szerint pedig ily ügyekben a községi bíráskodás­nak helye nincs." (1877. sept. 19. — 15795. sz. a.) A kézbesítés megkeresés folytán teljesítetvén, s a vevény a megkereső bírósághoz küldetvén, annak másolatbani kiadatása a megkeresett hatóság által nem teljesíthető. Fromm Antal keresk. képviselő Bpesten — a keresk. váltó tszékhez folyamodott, hogy a prá­gai tszéknél folyamatban levő Pollák A.-féle ügyben az idézési végzésre keletkezett kézbesítési vevény hiteles másolatban neki kiadatassék. A bpesti váltó keresk. tszék f. év jul. 13. — 59412. sz végzésével azt visszautasította; mert a prá­gai keresk. tszék előtt folyamodó e. lefolyt ügyben ho­zott idézési végzés kézbesítési ive e tszék irattárában nincs meg; s ha a kézbesités ezen tszék utján eszközölte­tett volna is, a vevény annak idején a prágai tszékhez visszaküldetett, tehát másolatban kiadatását csak utóbbi eszközöltethetné. Semmiségi panasz adatván be — A Semmitőszék azt elvetette; „mert azon idéző végzésre vonatkozó kézbesitési ve­vény, melynek hiteles másolata kérelmeztetik kiadmá­nyoztatni, az eljáró bíróság jelentése szerint irattárában nem létezvén, de annak ezen bíróság utjáni kézbesitése sem levén kimutatható — panaszló kérelmének hely ad­ható nem volt.* (1877. sept. ÍJ. — 16784. sz. a.) ság jóváhagyása, sőt egy esetben a községi biró a képviselő testü­letnek is hozzájárulása nélkül felvett. Nehogy a kir. bíróságok a fennálló törvény intézkedéseinek mellőzése által, a jogorvoslat igénybe vételére okot szolgáltassanak, szükségesnek tartom a figyelmét az 1871. XVIII. t. cz. intézkedé­seire felhívni. Budapest, 1877. september hó 2-án. — (11539. sz. a.) Pe r c 0 el Béla. Körrendelet a rabtartási költségek megtérítéséről jö­vedéki kihágásoknál. A fennálló 1872-ik évi börtönháztartási szabályrendelet 83-ik §-a szerint, a jövedéki kihágás miatt letartóztatottaknak, a rabtar­tási átalányból előlegezett tartási költségeiről, ezen költségek meg­térítésének kieszközlése czéljából, már eddig is külön kimutatás kívántatott, mely kimutatás az 1875-ik évi október hó 8-án 26826. sz. a. kelt itteni körrendelet értelmében, a kir. ügyészség által az illető pénzügyigazgatóságnak közvetlenül küldetett meg. Annak közelebbi szabályozására, hogy ezen előlegezett rub­tartási költségek megtérítése ezentúl minő alapból és minő eljárás szerint eszközöltessék: a kir. pénzügyminister úrral egyetértöleg a következők állapíttattak meg. A jövedéki kihágás miatt letartoztatott vizsgálati foglyok­nak és elitélteknek, a rabtartási átalányból előlegezett tar­tási költségei is első sorbán ezen letartóztatottak vogyonából hajtandók be; ha azonban ezen költségek ez uton nem volnának behajthatók : ezen esetben azok, a jövedéki birság alapból kész­pénzben fognak megtéríttetni, a rabtartási átalánynak a kir. ügyész­ség által, az illető péuzügyigazgatósághoz évnegyedenkint közvet­lenül megküldendő kimutatás alapján. Ezen kimutatásnak a következő rovatokat kell tartalmazni: u. m. azon lajstrom tételszámát, mely alatt a jövedék — kihágási eset a pénzügyigazgatóságnál elkönyveltetett, a fél nevét, a kihá­gás minőségét, a birság összegét, melyre elitéltetett, az itélet szá­mát és keltét, a letartóztatás tartamát vagyis kezdetének s végének napjait, s végül a birság alapból megtérítendő összeg mennyiségét, a tartási összeget naponkint és fejenként 26 krral számítva. A kir. ügyészség ezen évnegyedes kimutatása alapján a pénz­ügyigazgatoság által a rabtartási átalánynak megtéritendett össze­gek szabályszerüleg bevételezendők, és az érintett átalány javára mint téritmények felszámitandók. Miről a kir. ügyészség tudomás és mihez tartás/ végett ezen­nel értesíttetik. Budapest, 1877 július hó 26-án — (17819. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Körrendelet a községi kölcsönök tárgyában. A községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. t. cz. 34. §-a szerint, a község az önkormányzat jogát képviselő testülete által gyakorolja. Ugyanazon törvényczikk 26. § ának c) pontja értelmében, a községnek minden oly határozata, mely kölcsön vételekre vonatko­zik, csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtathatik végre. A törvénynek ily határozott intézkedésé daczára, többször fordult elő már eset, hogy a kir. bíróságok, a községeket oly köl­csönök megfizetésére kötelezték, melyeket a község a törvényható­Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz. ~ ' Azt ügyvédi kamarákból: A budapesti ügyvédi kama­ra részéről közhírré tétetik, miszerint dr. Jámbor Ede és S z i 1­v á s s y László budapesti ügyvédek, elhalálozásuk folytán, a kama­ra lajstromából kitöröltettek; előbbinek irodája részére dr. B a­rach Benedek, utóbbié részére pedig dr. Szedenics János bu­dapesti ügyvédek rendeltettek ki godnokul. — A k a s s a i részőről, miszerint Királyfalvy Gábor to­kaji lakos ügyvéd, a m. kir. Curia mint legfőbb Ítélőszék fegyelmi bírósága által f. évi július hó 25-én 319. sz. a. hozott ítélettel, az ügyvédség gyakorlatától hat hónapra felfüggesztetett. Halálozás: Perceel Aurél bpesti ügyvéd élte 27-ik évében. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom