Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 74. szám - A bagatgell peres ügyek 2. [r.]

Budapest, 1877. kedd, október 2. 74. szám. Tizeukilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Bagatell peres ügyek. — Keresk. döntvények. — Semmit, döntvények. VÍ\. bagatell peres ügyek, 11. Azóta, hogy az 1867-ki loyális ellenzék kormánypárttá alakult, s a hatalom birtokába jutott: feltűnően nyilvánul azon politikai irány, s főkép a törvényhozásban azon törekvés, hogy a régi megyei hatalom érvényesítessék, s a mennyire lehetséges régi befolyása visszaállitassék. — Nem vizsgáljuk, összeegyeztethető e ezen törekvés a parlamentarismus szellemével, vagy hogy az valósitható-e szemben azon nagy változással, melyen 1848, óta szokásaink, élet módunk, jogviszonyaink, polgári foglalkozásaink, szóval egész társalmi életünk keresztül ment. — De annyi bizonyos, hogy ily politikai aspirátióknak nem egyszer adatott már kifejezés a nyilvánosság terén ; és hogy nem egy legujabbkori törvényben s javaslatban találhatunk annak nyomaira. Az azonban, mi azt legvilágosabban s kétségtelenül elárulja, azon törvényjavaslat, mely a béke bíróság ok, illetőleg bagatell peres ügyek intézményéről szól. Maga ezen javaslat tartalma, irány szabályai, — de még inkább a felette folytatott tanácskozások, s tárgyalásánál nyilvánult czélzatok s vélemények eléggé tanúsítják, hogy itt csakis politikai érdekekről van szó. — Most már negyedik alakuláson megy keresztül ezen javaslat, és mindeniknél az képezte a lényeges kérdést, hogy a megyei befolyás emeltessék-e túlsúlyra, vagy az igazságszolgáltatás magasb igényei? A változások csak azért fordultak elő, és egyik javaslat csak azért döntötte meg a másikat, mert az átalános jogérvényesítés érdekeit, a politikai megye hatalom követeléseivel egyszerre s egy fődéi alatt foganatosítani nem lehetett; mert egyiket a másiknak feláldozni kellett. A megyei befolyás s hatalom visszaállításának eszközei pedig ez idő szerint egyedül a szolgabiróságok lehetnek. — Az uriszékek, a m<gyei hatalom ezen hatalmas eszközei a lehetetlenségek közzé tartoznak. A sedriák az ő évnegyedes üléseikkel, mint az alispáni székek is szabálytalan s időhöz nem kötött, tehát tetszés szerinti biráskodásukka', a napi szükség'etek áramlatában túlhaladottak, — habár számost) politikusaink ábrándjai közölt — főleg a kezdet nehéz égéinek legyőzése után, — nem a legutolsó helyet foglalják el. Innen a megyei hatalom utánni küzdelemben aharcz jelszava: szolgabi r óság vagy j á r á s b i r ó s á g! Ezen javaslat mozzanatainak története, eziránt nem hagy fel bánni kétséget is. Az első javaslat—a kormányé — mely a ,B éke bíróság' czime alatt adatott be, egészen a szolgabirák illetőségére volt fektetve, kik a megyékben hivataluknál fogva békebírák leendettek s így csekély kivétellel az egész békebiráskodást £0 frtig gyakorolandják. — Ez kéj.ezte a képviselőházban az összeütközés s vita legfőbb tárgyát, azon eredménynyel, mikép igazságügyi bizottsága a javaslatot, melyet már nem ,Békebiróságnak' hanem a „Kisebb polgári peres ügyekben való eljárásn a ku nevezte, a szolgabirák mellőzésével tulnyomólag a járásbíróságokra á 11 a p i t o 11 a ; kimondván indokolásában világosan, m;kép: „Leglényegesebb módosítása, hogy a szoros értelemben vett békebírótól jogvégzettséget kiván, és a s/olgabirónak a kisebb polg. peres ügyekben való hatáskörét elejtendőnek, s e helyett a járásbíróságokat békebirói hatáskörrel felruházandóknak találta " Ezzel azonban a megyei hatalom körüli harcz nem lett befejezve. Az igazságyi bizottság javaslata beterjesztetvén, a képviselőház osztályai elébe került, s az azok előadóiból alakult központi bizottság, a szolgabirák iránt ujabban kifejlődött heves harcz után. az igazságügyi bízott:-ág javaslatának alapját felforgatta, s a kisebb ügyekbeni hatáskört ismét visszaadta a szolgabi ráknak, kimondván jelentésében mikép: „a járásbíróságokat mellőzendőknek és a szolgabirákat a hatáskörrel felruházandóknak találta azon okból, mivel ezáltal a gyakorlati élet igényeinek inkább vél megfelelhetni, mivel igy a törvényjavaslat egyöntetűségét és egyszerűsítését találta elérhetőnek, s mivel azon ellenérvet, hogy a szolgabirák teendőkkel ugy is el vannak balmazva, tekintettel ezen javaslat által oda utalt ügyek nem nagy számára s azok egyszerűségére, elegendő súlylyal bírónak nem tekinthette." A küzdelem azonban még ezzel sem ért véget. Midőn e napokban a központi bizottság javaslata a képviselőházban szőnyegre került, ujabb szolgabírói harcz fejlődött ki. Egy uj határozati javaslat adatott be amannak megváltoztatásával, s az elfogadtatván, a törvényjavaslat, ujabb átdolgozás végetr, ismét a jogiig} : bizottsághoz utasíttatott. A határozati javaslat lényege szinte nem másban mint a bírósági közeg kijelölésében és szervezésében öszpontosul; és pedig azon eredeti kiindulási ponttal, hogy ezen csekélyebb ügyek elintézésére mind a járásbíróságokat, mindaszolgabiróságo k at s más közigazgatási hivatalnokokat fentartsa. Minthogy a szolgabírói küzdelmet nem lehetett legyőzni, megakarják most kisérelní, hogy a két egymással szemben álló pártot s a két ellentéti s codificationális elvet egymással kiegyenlítsék, összeolvasszák. — Ennek alapján rendszerint ajárásbiró lesz hivatva a bíráskodásra, és pedig tul a községi illetőségen, járása egész területén, habár külön közegek lesznek is ott felállítva. — Azonban a bel- s igazságügyi minister egyetértőleg, a megyékben a szolgabirákat is felruházhatják ezen bírói hatáskörrel. Ez mai napig ezen törvényjavaslat történelmi kifejlődése. 74