Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 73. szám - A bagatell peres ügyek 1. [r.]

293 végrendeletében fiait, a nővérek pénzzül leendő kielégi- | tésének terhe alól nem mentette fel, és leányait a Jászkun | IV. statútum 1. §-ban szabályozott törvényes örökségből nem zárta ki, — tehát e részben sem intézkedett a törvénytől eltérőleg ;" „miután igy a nagy apa Szabó László az ő kérdéses javainak szerzeményi minőségét utódai számára nem tartotta fenn, és a peres felek attyának azon javai, melyeket ő attyától nem végrendelet, hanem törvénynél fogva örökölt, — ősieknek tekintendők." (1877. sept. 1.2. — 6943. sz. a) Kereskedelem jogi döntvények. Külföldi irányában a bíróság helybeli illetősége meg nem állapitható, ha felperes nem igazolja, hogy Magyarország és a külföldi állam között viszonosság áll fenn. Mintz testvérek bpesti bej. czég — a ,Schlesiche Centralbank für Landwirtschaft' bo roszlói czég e. f. év május 7. a bpesti váltótszék mint keresk. biróság előtt 305 frt 75 kr. kereskedelmi ügyletből származó tartozás megfizetésére keresetet támasztott. Alperes részéről az illetőség kifogásoltatik. A keresk. tsz ék f. év aug. 7. — 64195. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; mert a beper-.sitett könyvkivo;iar, alapján felperes már a bpesti kir. tszék előtt keresetet inditotr, de ennek illetőségét megállapító végzését a Semmitőszék f. év márczius 14-kén 2923. sz. a. megsemmisítette azon okból, mert a helybeli illetőséget a külföldi társulat iránj7ában, miután felperes a viszonosság fenlétét nem igazolta, — a könyvek vezetésének helye önmagában meg nem állapithatja ; — és tekintve, hogy a viszonosság fetilétér, felperes jelea perben sem bizonyította; e nélkül pedig magában a könyvkivonat alapján a tszék mint keresk. biróság helyi illetősége sem állapi'ható meg: de ugy inazon okb'd a helyi illetőség a keres. törv. 321. §. alapján sem állapitható meg. Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keres, tö v. 324. §-sza a biróság helybeli illetőségét külföldi irányában csak annyiban állapítja meg, a mennyiben ezen ország s a külföldi közt, a hol alperes lakik, a viszonosság fennáll. — Miután pedig felperes jelen esetben, ezen alperes által tagadott viszonosságot igazolni meg sem kísérelte, — a biróság magát illetéktelennek helyesen jelentette ki." (1877. sept. 19. — 18561. sz. a.) A biróság nemcsak jogosult, de köteles is az illetékesség megállapításánál, a fenálló törvényes szabályokat hivatalból figyelembe venni. Spitzer G-erson s társai bpesti bej. kereskedő CZQcr— Stephanovits János cserevitsi kereskedő e. a bpesti váltó tszék mint keresk. brósághoz keresetlevelet adott b? 747 frt fizetése végett f. év május 19-kén A. könyvkivonat szerint megrendelt s átvett áruk hátralékos ára fejében. Alperes kifogásolja az illetőséget. A keresk. tszék f. év jul. 13. — 57938. sz. a. illetőségét megállapította; mert alperes azt, hogy ő kereskedő s a követelés keresk. ügyletből ered, tagadásba nem vette; s miután a keresk. törv. 324. §. szerint pénzbeli tartozások rendszerint ott fizetendők, hol az ügylet keletkeztekor a hitelező keresk. telepe vagy lakása volt, alperes pedig nem is állította, hogy azon időben felperes keres, telepe Bpesten nem lett volna; de a fenforgó ügylet különben már természeténél fogva is, mint az lb76. évben lezárt könyvkivonati számlán alapuló a perr. 35. §. 2. kikezdése szerint azon hely bírósága előtt, hol felperes könyvei vezetetnek, beperelhető. — Azon kérdés eldöntése, hogy a kereseti könyvkivonat pontosan vezetett könyv kivonata-e, s az abban kitett hátralék nem valamely régibb ügyletből származó tartozásnak helytelen kiszámítása e ? az ügy érdeméhez tartozik. Alperes semm. panaszszal élt; mert a biróság illetékessége megállapitására hivatalból vett alapul oly indokot, melyre felperes keresetét nem fektette 8 a keresk. törvény hivatolt §-sza szerint arra nem is szolgálhat. Felperes könyvkivonatra alapította keresetét, a melyről alperes bebizonyitotta, hogy már elévült. Felperes nem is állította, hogy a kötelezés teljesítésének helye Budapest lenne s ezzel szemben a keres. törv. 324. §-sza sem nem alkalmazható hi vatalbó I, sem a perr 35. 175. §§-it módosító határozmányul nem tekintethetik. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert a kereseti követelés keresk. ügyletből származik; s mert eltekintve attól, hogy a/, eljárt tszék a fennálló törvényes szabályt hivatalból figyelembe vehette, sőt arra figyelemmel lenni tartozott, — panaszló azon állítása, hogy a követelés a perr. 35. §-ban meghatározott iy2 év előtt keletkezett volna, — a felperes ál tal bemutatott kivonatok által meg van czáfolva " (1877. sept. 19. — 17650: sz. a.) Az érdekelt felek jogositvák, a bíróságnál létező eredeti peres okiratok más dalának kiadmányozását kérelmezni, mely kérelem érdemleges elintézése meg nem tagadható. Koritsánszky J. S radváni kereskedő — Flesch és Machlup a ,F 1 ó r a' gyár s czég ké pviselőinek Thomka Pál zólyomi kereskedő e. folytatott végrehajtási ügyre vonatkozólag f év jul. 7. a bpesti V-járás — mint keresk. bírósághoz kérelmet adott be, az említett végrehajtás jegyzőkönyvének hiteles alakban kiadása s az abban lefoglat kötvényre emelt elsőbbségi igényének bejelentése iránt. Megjegyeztetik inikép a folytatólagos végrehajtás alperesnek az ,Aukc. rel' kötött kötvényen alapuló 1879-ben esedékes biztosított követelésére rendeltetett el, a mely kötvény váltó kézi zálogul alperes által kérelmezőnek 450 frt tartozása biztosítására még 1875. évben átadatott. A járás—mint keresk. biróság f. év jul. 7. kelt végzésével — „tekintve, hogy e biróság a peres felek írásbeli megkereséseire felvilágosításokat nem ád; továbbá, hogy okmányok hiteles másolatbani kiadatása nem e biróság köréhez tartozik, — folyamodót kérelmével mint különben is határozatlannal elutasította." Kérelmező semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a jbiróság végzését megsemmitette (297. §. I. p.) ; „mert az érdekelt felek j >gositvák a bíróságnál levő eredeti p res okiratok másolatának kiadmányozását kérelmezni, s e végből az ügyv. szab. 192. §. értelmében a bírósághoz fordulni tartoznak, mely utóbbi a kérelem érdemleges elintézését meg nem tagadhatja;" és mert „a fenemiitett beadváuy egyúttal és főképen elsőbb73*