Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 66. szám

264 „Ezeknélfogva felperes kereset jogát az alsó bíró­sági itélet< k megváltoztatásával megállapítani stb. sbt. kellett,- (1876. nov. 29. — 10622. sz. a.*) Kereskedelem jogi döntvények. Biztosítási ügyekben, feltéllen keresk. ügy lelet csak a biz­tosítás elvállalása, tehát csak is a biztosítást elvállaló s nem mind a kél szerződő fel irányában képezvén. — a biztosítás elvállalásából eredt s nevezetesen a biztosítási dijak fizetésére irányzott kereset a nem kereskedő biztositolt fél ellenében a keresk. bíróság illetőségéhez nem tartozik. A ,Triesti közbiztositó társulat' magyar­országi vezérügynöksége, bejegyzett bpesti czég — Feldheim Igaácz forróenesi földbirtokos e. f. év június 11. a bpesti váltó keres, tszék mint ke­reskedelmi biróság előtt 688 frt 90 kr. fizetésére pert in­dított — miután alperes jégkár ellen biztosítást eszköz­lött felp. társulatnál 1874. évben s a 688 frt 90 kr. dij fejében A. alatti váltót állította ki,mely azonban elévült, de alperes kötelezettségének nem tett eleget s minthogy felperes czég a bpesti ker. tszéknél bejegyezve van s az ügylet alperesre nézve is keresk. ügyletet képez — a keres, tszék illetékességének helye vau. Alperes kifogásolja az illetőséget; mert a kereset váltóüzleten alapul — mig a biztosítási ügyle­tek alapját az írásbeli biztosítási szerződés képezi; s fő­leg mert a keres. törv. 258. §. 4. p. értelmében biztosí­tásoknál csak a biztosítás elválalása képez ke­resk. ügyletet, nem pedig maga a biztosítás. A keresk. tszék az illetőségi kifogásoknak helyt adván, magát illetéktelennek mondotta ki f. év jul. 20. — 61334. sz. végzésével — „mert habár az A. a. váltó azon kitétele: „Den Werth in Versicherung," — kétségtelenné teszi, hogy a kereseti tartozás biztosítási ügyletből származott; még is miután a ker. törv. 258. §. 4. p. szerint feltétlen kereskedelmi ügyletet csak a bizto­sítás elvállalása képez — a biztosítónak a biztosítási ügyletből a biztosított elleni követelése pedig, milyen a kereseti követelés is, keresk. biróság illetősége alá csak akkor tartozhatnék, ha felperes azt is igazolná, hogy maga a biztositás alperesre nézve keresk. ügyletet képe­zett, mit azonban az nem is állított; végre miután a ker. törvénynek felperesileg hivatok 264. §-sza a birói illető­ségre nézve intézkedést nem tartalmaz, mert nem azt tar­talmazza,hogy az egyik félre nézve keres, ügyletet képező kereset elbírálása a keres, biróság hatáskörébe tartozik, — hanem csak azt, hogy az egyik félre nézve keres, ügyletet képező s a nem keres, bíróságnál tárgyalt ügyekben is a ker. törv. II. részében foglalt intézkedések alkalmazandók." Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keres. törv. 258. §. 4. p. szerint kereske­delmi ügyletet a biztositás elvállalása, tehát az elválla­lóra nézve képez; s azon panaszbeli érvelés, hogy a biz­tositás elvállalásából mind a két szerződő fél irányában feltétlen kereskedelmi ügy létesül, törvényben nem gyöke­redzik „mert eszerint a panaszkodó által elvállalt biztosi­*) Ezen kitünö alapossággal készített ítélet a peradataival már mult évben birtokunkban volt, de közlésében a sürgősbnél sürgősb tárgyak által mindeddig akadályozva voltunk. Seerk. tásból eredő kereseti ügy, a nem kereskedő alperesre nézve, nem képezvén kereskedelmi ügyletet, — az eljár, szab. 5. §. második pontja 2-ik bekezdéséhez képest s igy helyesen hozott első bírósági végzés ellen intézett semm. panasz alaptalan." (1877. aug. 21. — 17652. sz. a.) A kereseti követelés felperes jogelődjével kötött ügyletből származván, alperes kereskedő irányában a kereskedelmi ille­tőség megállapítandó; azon kérdés eldöntése, hogy a jogelőd követelése felperesre birói végrehajtás utján érvényesen lett-e átruházva, a perelhetési jogra — tehát nem az illetőségi kifo­gások körébe tartozván. Stein Katalin bpesti kereskedő képviselve Me­zei Mór pesti ügyvéd által - Rugel Charles pá­risi kereskedő e. f. év mártius 27. abpesti váltó tszék mint keres, biróság előtt 5342 franc 92 c. fizeté­sére keresetet indított azon alapon; mivel alperes Stein Ferdinánd pesti kereskedővel terményszállitási üzletet folytatván, A. könyvkivonat szerint abból kifolyólag a kereseti összeggel adós maradt. Erre felperesnő miután váltóbeli tartozás alapján Stein Ferdinánd e. jogérvényes marasztaló Ítéletet nyert — végrehajtást vezetvén 1876. évi 11771. sz. s B. alatti végzéssel alperesnek meghagya­tott, hogy azt felperesnőnek fizesse ki, mit azonban nem teljesitett. Alperes kifogásolja az illetőséget; mert a keresk. könyvvitelének helyi illetőségét csak a bejegy­zett kereskedő ér vény esi theii; tehát csak Stein Ferdinánd, feltéve hogy bej. kereskedő', de nem jogutódja is, kire könyvkivonati követelése átruháztatik; tehát nem az al­peresnő ki nem bejegyzett, de nem is kereskedő; mertil y illetőségi előjogot másra ruházni nem lehet; főkép miu­tán azon állítólagos követelés felperesnőre nincs is átru­házva; s miután felperes keresetében nem is mutatja ki a jogczimet, mely alp. elleni kereshetósi jogot állapit­hatna. — Az hogy S. Ferdinánd e. marasztaló itólete van, nem adja meg neki a kereseti jogot alperes ellen — miután a követelés elárverezését, vagy a könyvkivonat reá ruházását nem eszközölte. — De ha átruháztat ot volna is, csak azon könyvkivonat alapján perelhetné, mert eddig bíróilag marasztalva nem lett, a felhasznált jogerejü Ítélet csak Stein Ferdinánd s nem alperes ellen hozatván. A keresk. tszék f. év július 11. — 54383. sz. végzésével magát illetéktelennek mondotta ki; „mert a keres. törv. 304. §. szerint keresk. könyveken alapuló követeléseknél, a zálogjog csak azáltal szerezte­tik meg, ha az elzálogosítással ellátott könyvkivonat a hitelezőnek átadatik, s maga az elzálogosítás a keres, könyvben, a zálogba adott követelésnél feljegyeztetik. — A törvény ezen intézkedése magán — és birói (végrehaj­tási) uton szerzett zálogjogra nézve különbséget nem te­vén, kétséget nem szenved,hogy felperes/?, szerint 1876. évben tehát a ker. törvény hatálybalépte után foganato­sított végrehajtás által érvényesen csak is az idézett íj­ban előirt módon szerezhetett volna a kereseti könyvki­vonati követelésre zálogjogot, s ennek alapján érvénynyel biró végrehajtási átruházást. — Minthogy pedig a bepe­resitett könyvkivonat elzálogitási nyilatkozattal ellátva nincs, s felperes azt, hogy az elzálogitás a keres, könyvbe feljegyeztetett, nem is állítja s eszerint a könyvkivo­nati követelés átruházása törvényesen végbementnek nem tekintethetvén, - felperes azon könyvkivonat alap­ján, a könyvvitel helyi bíróságának illetőségét igénybe

Next

/
Oldalképek
Tartalom