Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 64. szám

258 ,A Jász-Kun redemptió története és fejlődése a jelen korig — tekintettel a JászKun birtokviszonyok rendezésére.' Függelékül: az 1840. s 1841. évi or. gyűlések ide tartozó naplójaiknak kivonata. — Irta Kelemen Kaj etán bpesti ügyvéd. — Szegeden nyomatott Endrényinél 1877. Kapható szerzőnél (1 frt 50 krért — 17 sürün nyomatott iv.) Pesten molnár-u. 5. sz. A Jász-Kun redemptió története, melyet e mii tárgyal, a Jász-Kunokon kivül oly kevéssé van ismerve, hogy ezen sajátságos intézmény ismertetése jogtörténelmi s tudományi szempontból is érdekes anyagot szolgáltatna a jogász kutató elméjének : de mert a redemptió vetette meg a Jász-Kunságban a jelen birtokviszonyok alapját, s az rendezve s megoldva máig sincs — nemcsak, hanem magok a Jász-Kunok közt több helyen kiegyeztethetlennek látszó ellentétes felfogás uralkodik a redemptióból eredt jog és birtokviszonyok tekintetében; s kezdetben egyesek, később már egy egész néposztály önxése oly tömegét hozta létre a tévtanoknak, hogy a redemptió történeti adatai is mindinkább elhomályositattak. ezért valóságos hézag pótlónak s a közjó szolgálatában levőnek kell tartani, a redemptió fejlődésének történetével s az ebből eredt jogbirtokviszonyok helyes fejtegetésével való foglalkozást. Ehhez azt jegyezzük meg mi kép jelen igen tanusá- j gos mü megírására a hires karczagi s kis-ujszállási pe- i rek szolgáltak alkalmul, melyek vitelére maga felejthetetlen Deák Fererczünk szóllitotta fel rokonát. Kelemen Kajetánt, ki az ide vonatkozó bonyolult jogviszonyok s j kérdések tanulmányozására több évet fordított, s fárad- ! ságos tanulmánvai eredményét jelen munkájában ter- I jeszti elő — miután az emiitett pereket szerencsés siker- | hez juttatá. — Nagy-Váradon Hollósinál következő érdekes mü ! jelent meg: Bírálati tanulmány a,Telekkönyvi i törvényjavaslatról.' Irta. Berkovits Ferencz | jogtudor ügyvéd N.-Váradon 1877. 88 lap, ára 80 kr. Ezen mü, mely a szerző alapos tanulmányairól s bő ! tapasztalán ismereteiről fényes tanúságot tesz, mind a j törvényhozók, mind szakértőink figyelmét teljes mérv- j ben igényelheti. — Alapos kritikájának kiindulási pont- | jai következőkben öszpontosulnak. összehasonlítva a j szőnyegen levő javaslatot — igv szól szerző a bevezetés- ! ben — az eddigi telekk. rendtartással, meg nem vonható ] tőle az elismerés, hogy utóbbinak sok hiányát szeren- j c?és kézzel orvosolja s czélját t. i. a telekk. eljárás egy- szerüsitéi-ét lehetőleg correct akarja eszközölni. De eltekintve attól, hogy nyelvezete gyakran nehézkes s néhol érthetetlen. — főhibájának az mondható, hogy az anyagi nyilvánjogot nem codificálja. — Hogy ezen hiány polg. tkönvv léte mellett is mit jelent, láthatjuk abból, mint az osztrák főrendiház jogügyi bizottsága, jelen (magyar) javaslat legfőbb kútfejéül szolgáló 1871. jul. 25-ki telekk. törvénvre mondott. ..A bizottság azon nézetben volt, hogy a törvényhozás első feladata lenne : a nyilvánkönyvi jogot codificálni s nem oly törvényt alkotni, mely a gyakorlatban felmerült néhány vitakérdést eldönt, és som nem foglalkozik egyedül az eljárás alaki kérdéseivel, sem az anyagi kérdéseket rendszeresen nem tárgyalja" | stb. stb. Szerző szerint a feladat az lenne: vagy elvetni a 1 jelen javaslatot s a kormányt a nyilvánkönyvi jog és a telekk. eljárás külön külön codificálására utasítani, vagy a jelen javaslat körében a nyilvánkönyvi jogot főbb vonásaiban megállapítani. Az első — szerinte j rendszeresebb — de fontos törvényhozási okokból a másik alternatíva elfogadása mellett nyilatkozik. — És igy | ily irányban — refleutálva az anyagi jogra — fejti ki ; kritikai tanulmányait. — W o d j án e r — Lampel Róbert utódja — P. ügyvéd rendezése mellett egy hasznos vállalatot indított meg ez év; ben: „Törvények s rendeletek gyűjteménye" czim alatt. — A törvénykezés közegei; birói ügyvitel ; polgári, váltó s kereskedelmi eljárás. I. kötet 1-ső füzet csinos 12-rét 192 lap. Ara 1 frt. A könnyen használható külalak előnyei mellett fő czéljául az szolgált, hogy az egy szakba vágó összes törvények s rendeletek egy egy kötetben és együtt meglegyenek. Ezen feladat helyesen megoldva mindenesetre nem egy tekintetből hasznos szolgálatokat tehet mindazoknak, kik a joggyakorlattal foglalkoznak vagy a törvénykezési dolgok által érdekelvék.| Am ügyvédi kamarákból: A temesvári ügyvédi kamara részéről — hozzánk beküldve közhírré tétetik, miszerint Petrovits Mark bánátujfalvi, és dr. Seemayer Károly verseczi ügyvéd urak, az ügyvédi lajstromba folytatólag felvétettek 1877. aug. 14. (459-465. sz. a.) — A balass a-g yarmatitól miszerint D ö m ö k József b.-gyarmati, és Beliczai Lajos ipolysági ügyvédek a kamara lajstromába folytatólag felvétettek. — Akolozsváritól: Pákai Miklós kolozsvári ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag fölvétetett. — Az aradi részéről ezennel közhirró tétetik, miszerint H a 11 e r István aradi ügyvéd, kir. közjegyzővé történt kineveztetése folytán, a kamara lajstromából kitörültetett. — Aszombathelyitől: miszerint Molnár Endre szt.gotthárdi — és Hrabovszky István felső-eőri lakos ügyvédek, a kamara lajstromába folytatólag fölvétettek; ellenben S ánd o r József kis-ezelli ügyvéd, miután a kis-czelli kir. járásbíróságnak 3747/877. sz. alatt ezen ügyvédi kamarához intézett hivatalos jelentése szerint, a szombathelyi ügyvédi kamara területéről bejelentés nélkül eltávozott és állítólag Vászolyban, Zalamegyében elhalálozott, ezen ügyvédi kamara lajstromából kitörültetett; — Vörösváry György német-ujvári ügyvéd, lakhelyét — a kamara területén belül — Sárvárra tette át. — A temesváritól miszerint dr. Zsupán Bálint fehértemplomi ügyvéd, önkéntes lemondása, — Elek Dávid pancsovai ügyvéd pedig Szolnokra történt átköltözése folytán ezen kamara lajstromából kitöröltetett. Halálozások: Karlóvszky Zsigmond — a régi ügyvédi kar egyik kitűnősége élte 69-ik évében meghalt. — S z i 1vásy László bpesti ügyvéd is elhunyt 45 éves korában. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt.> negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.