Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 61. szám

212 valódiságára nézve alperes a főesküt felperesnek oda ki- | nálta, s az ezt elfogadta, s miután felperes a kő árát egy | tanujával fél bizony erővel igazolta stb. A kir. tábla f. év márczius 5. — 67500. sz. a. a jbiróság Ítéletét indokolásánál fogva helybenhagyta. Alegf ítélőszék mindkét alsó bir. ítéletet megváltoztatván felperest keresetével feltétlenül elutasította — a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett. Indokok: „A per során becsatolt 3. sz. a. teherszállítmány i levélből kitetszik, hogy a kártérítés tárgyát képező sírkő hibás begöngyölés mellett adatott fel, s így a sírkőnek ketté törését a bibás begöngyölés eredményezte, — melyért alperes társulat kártérítéssel nem tartozhatik. — Felperesnek a 3. sz. alatti ellen tett kifogása figyelembe nem vétethetett, mert azt hogy a 3. sz. alattin látható aláírása hamis, illetőleg nem általa történt volna — nem állítja — ily helyzetben pedig a tartalom elleni kifogás tekintettel azon körülményre, hogy felperes nem is állítja, mikep az későbben vezettetett volna be — figyelembe nem vehető" (1877. július 4. — 5337. sz. a.) Kereskedelem jogi döntvények. A jótékonysági egyletek bizonyos évi járadék befizetése mellett, hatul esetére az utódoknak meghatározott pénzbeli jutalék kifizetésének biztosításával, — tehát életbiztosítással is foglalkozván; ily jogügyleteik, melyek köztük s betéti rendes tagjaik közt keletkeznek, kereskedelmi — s igy a kereskedelmi törvény s illetőség alá tartozó ügyleteknek tekintendők, tekintet nélkül arra, hogy ily egyletek különben kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak e vagy sem. Löwinger Lipót bpesti magánzó — a ,Zion' betegsegélyző s temetkezési egylet — mint életbiztosító intézet e. f. év május 26. — a bpesti váltó t s z é k mint keres, bíróság előtt 500 frt életbiztosítási jutalék fizetésére keresetet támasztott azon alapon: mert néhai Schotz Salamon bpesti lakos, ki nála 27 évig lakott s legnagyobb részt felperes által ápoltatott s élelmeztetett, ruháztatott — hosszas évekig szegénysége miatt egészen niinden fizetés nélkül — ennek elismeréséül a ,Zion' egylettől, melynek tagja volt, h ilálat esetére biztositott 200 s későbbi szabályok szerint 500 frt jutalékát A. végrendelete s később keletke/.ett B. közjegyzői okirat értelmében felperesnek ajándékozta; mely összeget Schotznak C. szerint beállt elhalálozás után az egylet kifizetni vonakodik. A kereskedelmi illetőség itt nem tagadható, tekintettel arra, hogy a ,Zion' egylet az által, hogy bizonyos el'enérték (dij) kikötése mellett, tagjai illetőleg jogutódjaik részére elhalálozása esetében bizonyos jutalékot biztosit, az életbiztosítási ügylettel iparszerüleg foglalkozik; és a kereseti ügylet is igy a keres, törv. 49 5. §. szerint életbiztosítási ügyletet képez. Alpere> egvlet kifogásolja az i 11 e t ő s é g e t. A bpesti keres k. tszék f. év június 18. — 50316. sz. végzésével bírói illetőségét megállapította következő indokokból: „A 2. •/. alatti alapszabályokból kitűnik, mikép az alpere.-i egvlet működésének főjellege nem az alapszabályokban "előtérbe helyeze:t: betegápolás,segélyezés stb. hanem az ennél sokkal nagyobb mérvű azon intézkedés, mely szerint az elhalt tagok családja vagy végrendeleti örököse nagvobb mennyiségű pénzösszegben részeltetik. Mert mig az alapszab. d e. f. g. pontjai szerint a legnagyobb segélyezési összeg 60 frtban állapíttatott meg, — addig 10. §. a. pontjaként az egylet köteles az elhalt tag hátrahagyott családjának vagy e czélra végrendeletileg különösen kijelölt örökösének 500 frtnyi jutalmat (prár mie) kiszolgáltatni. „Az alperesi egylet pedig akkor midőn az alapszab. 8. §. c. pontja szerint megállapitott 18 frt ellenérték kikötése mellett tagjai elhalálozása esetére 'magát az elhalt tag családja vagy végrendeleti örököse részére 500 frt fizetésére kötelezi, a ker tör. 4!)8. §-hoz képest kétségtelenül életbiztosítási — s így a ker. tör. 258. §. 4. p. szerint kereskedelmi ügyleteket köt. Ezen mit sem változtat azon körülmény, hogy az alperes társaság főjellegét képező biztositási ügyletekből befolyt jövedelmekből betegeket ápoltat, segélyez stb. jövedelmét csak tagjai kö t, mint ez a szövetkezéseknél történik, és csak azon esetre osztja ki, ha valamely tag elhalt; avagy valamely tag vagy családja megbetegszik; mert a keresk. ügyletekből keletkezett haszon hová fordítása, magának a nyereség előidézésére szolgáló ügylet minőségének meghatározására nézve befolyást nem gyakorolhat. — Miután tehát alperes egylet a ker. tör. 498. §. határozatának megfelelő biztositási, — s igy a ker. t. 253. §. 4. pontjához képeit keresk. ügyletekkel hivatásszerüleg foglalkozik, s ezen hivatása körében kötött s a kereset alapját képező ügylet ránézve keresk. ügyletet képez — a ker. eljárási rend. 5. §-hoz képest a keresk. birói illetőséget megállapítani kellett." Alperes semm. panaszt adott be. A Semmitősz ék a semm. panaszt elvetette; „mert felperes keresetét a keresk. biróság előtt egyedül az okból s alapon indítván, mivel azon ügylet melyből követelését származtatja, alperes egyletre vonatkozólag keresk. ügyletet képez — a keresk. tszék illetőségének és hatáskörének megállapítására, tekintettel a keres. rend. 5. §. végpontjára, mérvadóul csak is az printett ügylet minősége, jellege, és jogi természete szolgálhat, s nem az, mi alperes részéről annak érveléséül, hogy bejegyzett kereskedőnek vagy is társulatnak nem tekinthető, — felhozatott;" „hogy pedig továbbá a kereset alapját képező ama ügylet, mely a kereset kitételei szerint felperes jogelődje Schotz Salamon, mint az alperesi egyletnek betéti rendes tagja s az egylet közt a keresetbe vett jutalékra nézve köttetett, utóbbira vonatkozólag— a mennyiben ugyanis az az által, hogy a 2. */. alatt beügyelt alapszabályai 8. 0. 10 §§. szerint, magát arra kötelezte, hogy a 8 §-ban megállapitott évi járadék (ellenérték) befizetése mellett, tagjai elhalálozása esetére, annak hátrahagyott családja vagy végrendeleti örököseinek, tehát 3-ik személyeknek is 500 frtban meghatározott összeget jutalom czimen kifizetend, — betéti tagjai irányában nyilvánvalólag halálesetére való biztositást vállalt, — a keres. tör. 498, §-ban jelzett életbiztosítási ügyletek sorába tartozik, — e részben, tekintettel ezen ügyletnek most jelzett minősége s jogi természetére, s hogy annál mindazon lényeges kellékek, melyek az életbiztosítási ügylethez törvényszerint igényeltetnek, fenforognak. és figyelemmel a neheztelt végzésben kifejtett indokokra is, kétség fen nem foroghat, — valamint az iránt sem, hogy a halál esetére való biztosítás eme ágának elválalásával való foglalkozás s aunak eíőmozditása s folytatása az egylet válalatának s működésének egyik fő s lényeges részét képezi;" „minthogy pedig ily ügylet a biztosító fél részéről, tekintet nélkül arra: váljon különben foglalkozik-e ke-