Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 60. szám
239 Ennek folytán a fehérvári tszék előtt ujabb illetékességi tárgyalás tartatott melynek befejeztével — a tszék f. év június 25. — 7229. sz. a. kelt végzésével— az illetékességi kifogás elvetésével — most magát illetékesnek mondotta ki; mert a felmutatott austriai cs. k. igazs. ministeri bizonylattal — eltekintve ellenében felperesileg a perr. 157. 545. §§. alapján felhozott kifogásaitól, nem bizonyittatott, hogy az osztrák törvények értelmében tisztán keresk. ügyekből felmerült peres kérdéseiket a felek a bécsi gabona liszt börze biróságra mint ilyenre ruházhatja-e? de különben sem köttetvén ki kölcsönös szerződéssel a választott biróság — a tszék illetőségét megállapítani kellett. Alperes sem. panaszára — A Semmitőszék a neheztelt végzést ismét megsemmitette(297. §. 4. p.) s a tszéket illetéktelennek mondotta ki; „mert a kereset alapjául fektetett könyvkivonat, s az alperes részéről 2 y. alatt beügyelt szerződés a felperes által eladott gabona értékére nézve nagy részt — a szállítási határidőkre nézve pedig teljesen megegyezvén, ezen ténykörülményekből alaposan következtethető : hogy az emiitett okiratok ugyanazon egy adásvételi ügyletre vonatkoznak." „Ezen ügylet tekintetében azonban a Semmitőszék ugy az idézett 2. •/. a szerződés — mely felperes irányában, ki azt aláirta, feltétlenül bizonyít, — egyébbként pedig a kereskedelmi forgalomban elfogadott szokásnak is megfelelően van kiállítva) — mint a tárgyalás rendén előadottak alpján azon meggyőződést szerezte: miszerint a felek akarata az ügylet megkötésekor oda irányult, hogy az abból esetleg felmerülendő vitás kérdések felett a bécsi gabona s liszt tőzsde választott bírósága legyen hivatott határozni ;" „hogy pedig az ügylet létre jötte helyén (Bécsben) a felek keresk. ügyeik eldöntését választott biróságra érvényesen ruházhatják, s hogy e tekintetben [az ottani tőzsdék választott bíróságai kivételt nem képeznek: ezek szemben az austriai cs. k. igazs. ministeriumnak a pertárgyalásnál becsatolt bizonyítványával, mely a monarchia ezen részében is teljes hitelességgel bír — alapos kétség alá nem esnek." (1877. aug. L — 15298. sz. a.) A petróleum szállításra köteleiéit alperes petróleum kereskedő levén, őt illetőleg ily ügylet kereskedelminek tekintendő — erre nézve közömbös levén, hogy felperes mily czélből vásárolta a petróleumot. Weiss Sámuel m.-szigeti lakos — Rothbaum Ezias és Kautner Israel munkácsi petróleum kereskedők e. a m.-szigeti tszék mint keresk. biróság előtt f. év febr. 9. 1790 frt kártérítési összeg fizetésére rendes pert indított — mert A. zárlevél szerint kötelezték magokat 1876. augustustól havonként nagyobb mennyiségű német sálon petróleumot szállítani Szigetre — a deczemberi s januári 100 —100 mázsa olaj szállítását azonban nem teljesítették. Alperesek kifogásolják az illetékességet azon alapon mert nem bejegyzett kereskedők s nem laknak Szigeten. A tszék annak helyt nem adott f. év jun. 9. kelt végzésével, mert a kereseti ügylet a keresk. törv. 261. §. alapján alperesek keresk. üzletéhez tartozónak tekintendő. Alperesek semm. panaszszal éltek különösen azon alapon, mert maga felperes sem állította, hogy a | petróleumot továbbadási szándokkal vásárolta, a mit | (261. §.) vélelmezni különben nem lehet, mert felperes magát csak szigeti lakosnak s nem kereskedőnek nevezi, tehát jelen ügylet reá nézve sem kereskedelmi. De nem az alperesekre nézve sem, mert felperes nem is állítja hogy alperesek a kő olajjal iparszerüleg kereskednének. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a keres. törv. 260. §. szerint a kereskedőnek (akár van bejegyezve akár nincs) mindazon ügyletei, melyek kereskedelmi üzlete folytatásához tartoznak, keresk. ügyleteknek tekintendők. Ebből következőleg teljesen kétségtelen, hogy a petróleum adásvételéből eredő kérdésbeni üzlet alpereseket illetőleg keresk. ügyletet képez,— miután a keres et alapjául fekte'ett szerződésből, valamint a tárgyalási jkönyvben foglalt beismerésből (perr. 159. §.) kitetszik, hogy alperesek petróleum kereskedők." „Hogy mi czélból vásárolta felperes a kérdéses árut, az a ker. törv. 2u4. §. s az elj. rend. 5. §. utolsó bekezdésénél fogva, teljesen közömbös; habár az sem szenvedhet kétséget: hogy felperes 450 vám máísa petróleumot nem vásárolt magán használatra, hanem forgalomba helyezés végett.•' ,,A helyi illetőség tekintetében emelt kifogás végül nem bir alappal azért, mert a kérdésbeni ügylet alperesek részéről a szigeti pályaudvarban, kövezkezve az eljáró tszék hatóság-területén lett volna teljesitendő, — ebből folyólag pedig a birói illetőség megállapítása a perr. 35. §-ban teljes igazolását találja." (1877. aug. 1. — 16391. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A zárlati kérelem meg nem tagadható mint halmozott azon okból, mert a biztosítási intézkedések mindkét neme ugyanegy beadványban kéretett. — De a perrend 324. § sza alkalmazást nem nyerhet, ha a zárlat a hiszonbér nem fizetése miatt kéretik. Vas Elizeus irgalmasrendiek budai házfőnöke mint a császárfürdő tulajdonosa, továbbá P e 11 e t ésRáth József mint a császárfürdői alapítvány egyházi gondnokai — Simonyi Simon a császárfürdő uj bérlője e lejárt haszonbéri követelésre nézve ugyanegy kérvényben biztositás és zárlat elrendeléseért abpesti 1 — 3. ker. jbirósághoz folyamodtak. A jbiróság f. év július 6. kelt végzésével a 4230 frt 70 kr. lejárt bérösszeg ugy kamatai s költségek erejéig a biztosítást Simonyi bérlő összes ingóságaira elrendelte, — a zárlati kérvénynek azonban helyt nem adott. Ezen utóbbi intézkedés e. folyamodók semm. panaszt adtak be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert habár a zárlati kérelem a/.on okból, hogy a perrend III. czimében engedett biztosítási intézkedések mindkét neme ugyanegy beadmányban kéretett, halmazottság okából megtagadható nem volt, a mennyiben a biztositás ugy a zárlat is ugyanazon fél ellen, ugyanazon egy jog alapon, és egy szerződés alapján kéretett, éz ezen hasonnemü biztositási intézkedéseknek egy beadmánybani kérelmezése határozottan eltiltva nincsen:" „tekintve mindazonáltal, hogy a zárlat a haszonbér nem fizetése miatt kéretett; ez alapon azonban a perr. 324. §-sza alkalmazást nem nyerhet, hanem folyamodó 40*
