Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 60. szám

240 jogai megóvására egyedül csak a perr. 339. §. szerinti j napról leendő értesítése iránt szabályszerűen intézkedvén, az hogy az ez iránti végzés nekik lakhelyük be nem elentett megváltoztatása miatt kellő időben nem kézbesittetett, — a biróság által kivett eskü megsemmisítésére elegendő alapul nem szolgálhat." (1877. július 18. — 13319. sz. a.) biztositásnak van helye;" „minthogy eszerint a szerződés fenállása mellett, mindazon kellékek, melyek a hivatolt 324. §-ban a zárlat elrendelhetésére megkívántatnak kimutatva s bizonyítva nincsenek — ez alapon a kért zárlat elrendelhető nem volt." 1877. július 11. — 12537. sz. a.) Nem tartozik a bíróságok hatáskörébe oly kártérítési kereset, melyet a hadsereg élelmezési gondnoka idóelotti nyugdíjaztatása folytán emel a kincstár ellen. Grensó Adolf bpesti nyug. cs. k. élelmezési gondnok — a c s. k. kincstár e. f. év márcz. 15-kén 3500 frt — továbbá 150 és 300 frt iránt a bpesti tszéknél kártérítési pert inditott ~ melyben a bírói illetékesség kifogásoltatott. A tsz ék f. év május 14. — 15938. sz. a. végzésével a további eljárást beállította s felperest 15 frt perköltségben marasztalta ; mert annak megbirálása, hogy felperes szabályszerűen nyugdíjaztatott — s ezáltal sérelmet szenvedett-e, — csak az érvényben levő közig, törvények s'rendeletek alapján történhetik; tehát az nem a törvénykezési hanem közigatási útra tartozik; s igy azon okból mert jelen ügy nem tartozik a bírói hatáskörbe, a perr. 8. §. a. p. alapján a további eljárást beállítani kellett." Felperes semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a perr. 8. §. a. pontjára helyesen fektetett első bir. végzés e. emelt s a helytelen kereset által okozott perköltség tekintetében is alaptalan semm. panaszt elvetette ; „tekintve, hogy panaszttevő kereseti követelését az által szenvedett kára megtérítéséül kéri megítéltetni, hogy mint a cs. k. hadseregnél alkalmazva volt valóságos élelmezési gondnok állítólag szabályellenesen időelőtt nyugalomba helyeztetett;" „tekintve, hogy eszerint a fenforgó kereset alapos eldöntése azon kérdés megbirálásától függ: váljon panaszttevő a fennálló szabályok ? ellenére nyugdijaztatott-e? — panaszkodó nyugdíjaztatásának kérdésében pedig az illetékes közig, hatóságievén hivatva határozni, annak hatáskörébe az 1869. IV. t. cz. 1. §. szerint a bíróságok nem avatkozhatnak." (1877. július 17. — 12298, sz. a.) A kivett eskü megsemmisítésére okul nem szolgálhat, ha az értesítési végzés az ellenfélnek azért nem kézbesitethetetl, mivel időközbeni lakhely változtatását be nem jelentette. Beiméi Jakab — gróf Beleznay Árpád és neje szül. Rácz Zsuzsanna e. 118 frt iránt a bpesti V. ker. j bir ós ág előtt pert folytatván, letárgyalásával alperesek elmarasztattak a felperesnek odaítélt főeskü letétele feltétele alatt. A kitűzött határnapon felperes az esküt letette, minél alperesek nem voltak képviselve. A jbiróság f. év május 15. kelt végzésével az eskületételi jkönyvet tudomásul vette s felperesi képviselőnek 6 frt 50 kr. költséget állapított meg. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette : „mert a biróság alpereseknek az eskületételi határoz ilélet szabályellenesen kézbesitelvén, ezen hiba nem a kézbesítés megsemmisítése, hanem ujabb szabályszerű kézbesítés elrendelése által orvosolandó. Zajcsák Mátyás — Terstyánszky Kornélia e. 24 frt iránt pert indított. A jbiróság által hozott makacssági ítélet ellen felebbezés használtatott. A bpesti kir. tábla az eljárásban hivatalból észlelendő semmiséget talált, mert a marasztaló ítélet a postai vevény tanúsága szerint postai uton s nem szabályszerűen lett alperesnek kézbesítve (297. §. 1. p.) minélfogva 1876. okt. 17. az ügyiratokat felterjesztette. A Semmitőszék itt a 304. §-szt nem találta alkalmazhatónak ; „mert még azon esetben is, ha az ítélet kézbesítése tekintettel a perr. 271. §-szára szabályellenes volna is, ezen hiba nem kézbesítés megsemmisítése, hanem a szabályszerű kézbesítés elrendelése által orvosolható, mire minden biróság jogosítva v; n." (187G. nov. 8. — 20225. sz. a.) Kinevezések: Bírákká a trencséni törvényszékhez: A ngyal Lajos nyugalmazott ügyész és a s.-a.-ujhelyi tszékhez : Sípos Imre balassagyarmati járásbirósági albiró és Keresztcssy Lajos s.-a.-újhelyi törvényszéki jegyző; továbbá járásbirákká a szeniczi jbirósághoz : Marthényi Sándor ugyanottani aljárásbiró és a losonczi jbirósághoz : Körtvély^essy Gusztáv ugyanottani jbirósági albiró ; albirákká a füleki jbirósághoz : H e r b s t János kecskeméti törvényszéki jegyző, a nagy-kátai jbirósághoz : U d v a r d y Kálmán pestvidéki törvényszéki a jegyző, a körmöczbányai jbirósághoz : Reichmann Antal kassai jbirósági aljegyző, a monori jbirósághoz : C h e r i e r József gödöllői jbirósági aljegyző, a nagyszőllősi jbirósághoz: P á s z t a y Ferencz halmi jbirósági aljegyző, a tokaji jbirósághoz : S ill Henrik szebenmegyei aljegyző, a muraszombati jbirósághoz : Petrovszky József aradi pénzügy igazgatósági fogalmazó, és a gyula-fehérvári jbirósághoz; Elekes Albert ottani törvényszéki aljegyző;—végre ügyészszé a jászberényi ügyészséghez : H i e r o n y m i Béla oda beoszlott nagy-váradi alügyész : dr. Vajas Albert kir. adófelügyelővé, Fiume város területére. Semmitüszéki tanácsok aug. 7-tól. Elnök: Lipovniczky Vilmos semmitőszéki alelnök. Birák: Soltész, Manoilovics, Papay, Osvald, Németh Miklós, Gallu, Lacza, Sánta. Bejelentetett összesen: 145 ezek közt 1 sajtóügy, két semm. panasz a legfőbb ítélőszék s 1 a kir. tábla ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., félévre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.