Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)
1877 / 57. szám
227 §.J s igy az idézéstől kezdve perrendszerü eljárás lehető nem levén — az hivatalból visszaadandó. W e i s z Adolf beczterczebányai lakos — Schwarcz Sámuel és Weisz Adolf rimaszombati lakosok és kereskedők e. 1500 frt iránt f. év január 17. a rimaszombati tszék mint keresk. biróság előtt keresetet támásztott, — mely összeget az első felvett tőle két vagyon huza szállítására — és pedig 1000 ftot A. tanúsága szerint, melyet azonban helybeli companistájának adott el — kérvén mind kettőt egyetemlegesen marasztatni. A keresk. tszék f. év mart. 15-kén 138). sz. végzésével illetékességét megállapította, — melyet 2-od r. alperes sem. panaszszal támadott meg. A Semmit5'szék a neheztelt végzést a tárgyalási cselekménynyel együtt megsemmisítette (297 §. 1. p.) s a keresetet felperesnek visszaadatni rendelte; „mert a — keresetből, melynek egész tartalma a perr. 64. §. által követelt világosságot és határozottságot nélkülözi — különösen ki nem vehető: váljon alperesek ngy pereltetnek-e, mint a keres. törv. 64. §. értelmébeni közkereseti társak? vagy pedig ugy mint a kérdésbeni ügylet tekintetében alkalmilag egyesült résztvevők (keres. törv. 62. §.) „Ennek pontos megjelölése nélkül azonban a biróság már az idézéstől kezdve nem képes perrendszeruieg j eljárni; annál kevésbé képes tehát az ügyletnek panaszttevő irányábani természete felett határozni; miután a közkereseti társas czégek egészen máskép idézendők, mint ! az egyes physikai személyek; miután továbbá oly társa- j ságok elleni perekben a tagok összesége csak egy alpe- j rest képezhet, s miután az egyes tagok által kötött jog- j ügyleteknek a többi tagok irányábani hatálya az al- i kalmi egyesüléseknél és a rendes közkereseti társaságok- j nál egészen különböző szempontokból bírálandó meg.'1 « (1877. július 18. — 12819. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A tanácsok alakítása — bár több tanácsból — s azoknak a közszolgálat érdekei s más körülmények folytán czélszerünek mutatkozó változtatása, az Ítélőszékek elnökeinek kétségtelen jogához tartozik. Kep Karolin s Mária — Egyed Ferenc/, ismeretlen örökösei s Buda-Pest főváros közönsége e. a bpesti tszék előtt 7441 frt iránt pert inditotattak, melynek letárgyalása után mind az első — mind a két felébbviteli biróság ítéletet hozott. Felperesek a legfőbb ;Itélőszék jan. 29. — 341. sz. a. kelt ítélete e. semm. panaszt adtak be, melynek főbb érvei következők: hogy ezen ügynek az I. polg. tanácsban leendő előadatása f. évi jan. 22. s követ, napjaira tüzetett ki — mind a mellett csak a következő héten adatott elő, ámbár kifüggesztése megmaradt; hogy ekkor nem az I. polg. tanács üléstermében, hanem a 2-ik polg. tanács üléstermében adatott elő és pedig az I. II. és V-ik tanács biráiból alakult tanácsban; és hogy ezen változás folytán felperes az előadáson jelen nem lehetett. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az, hogy a kérdésbeni per előadási idejének közzétételére nézve a perr. 102. §. követelményeinek elégtétetett, a semm. panaszban is elismertetik; — a ta- ! nács jkönyvből s a legf. ítélőszék hivatalos közleményé- | bői pedig kitűnik, hogy azon per a polgári szakosztály | biráiból alakított legf. itélőszéki első tanácsban adatott elő, s a semm. panaszban hangsulyoztatott egész változtatás csak abból állott: hogy a tanács ülése nem a szokott helyiségben, hanem az ezzel szomszéd más teremben lett megtartva." „Valaminthogy azonban ezen változtatás által egyrészt a nyilvánosság — tekintve, hogy a hallgatóság részére nvndegyik tanácsterem egyiránt nyitva állott — megszorítást nem szenvedett; ugy másrészt a tanácsok alakítása s ezeknek a közszolgálat érdekei, s más körülmények folytán czélszerünek mutatkozó változtatása az Ítélőszékek elnökeinek kétségtelen, az ügyviteli szabályokon alapuló jogához tartozik;* „a semm. panaszban kifejezett azon nézet végre, miszerint az előadandó perek jegyzékének kifüggesztése a végből is történnék, hogy a feleknek a per előadójával érintkezni, s átalában a bírákat informálni lehessen — szemben az 1875. június 4. kibocsátott s törvény erejével biró igazs. min. rendelet tartalmával, melyhez képest a bírák a felekkeli hasonló minden czél nélküli s pusztán csak időt fogyasztó érintkezésnek kötelessége alól felmentettek — teljesen téves." (1877. július 10. — 10 303. sz. a.) A lóoonatu vasút vállalat és alkalmazottjai nem tekinthe tök olyanoknak, kikre az illetőség tekintetéből az ipartörvény oly feltéllen alkalmazást nyerhessen, mikép arra nézve hivatalból is kellenék intézkedni. Narancsi Endre volt vasúti hivatalnok — az ,Újpesti Rákospalotai lóvonatu vasút társaság' e. 150 frt iránt a bpesti V. ker. járás — mint keresk. biróság előtt kereskedelmi pert indított, mely itéletileg befejeztetvén, felebbezés használtatott. A kir. tálba azonban hivatalbóli semmiség alapján felterjesztette, m(3rt a kereset a nélkül lett megindítva, hogy előbb az ipartörvény 98. §-nak megfelelőleg az illető iparhatóság igénybe vétetett volna. A Semmitőszék ezen befejezett perbeni eljárás hivatalbóli megsemmisítésének helyét nem találta; „mert a felek, kikre az ipartörvény annyira feltétlen alkalmazást nem is nyerhet, hogy arra nézve hivatalból is kellene intézkedni, a jbiróság eljárásában megnyugodtak s egyetértőleg a pert a keresk. törvény értelmében eldöntetni kérték; a peres eljárás pedig a s/.olgálati viszonyból felmerült keresetekre nézve sincs végkép kizárva." (1877. július 11. — 11204. sz. a.) Igaz*, ministeri rendelet, a Nagy-Brittania és Ír hon egyesült királyságokba menekült közönséges bűntettesek ellen teljesitendö bünvizsgálal formaságai tárgyában. Valamennyi e. f. kir. törvényszéknek, valamennyi kir. járásbíróságnak, a budapesti és a marosvásárhelyi kir. főügyészeknek, valamennyi kir. ügyésznek. 187G. évi október hó 11-én 4023. szám alatt kelt körrendeletemmel utasítottam a kir. bíróságokat, hogy az Anglia területére menekült bűntettes elfogatását elrendelő végzés hozatala után, — a mennyiben ennek alapját nem jogerejü ítélet képezi — a kiadás kieszközlése végett hozzám teendő jelentéshez, az elfogatási birói parancsot, valamint mindazon bizonyítékokat is, a melyek alapján az elfogatás elrendeltetett, eredeti kiadványban, vagy hitelesített másolatban csatolják. 57*
