Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 57. szám

228 Ámbár a kir. bíróságoknak egyébbként is kötelessége a vizsgálatokat a törvényes formaságok pontos magtartásával teljesíteni, s azt, hogy ezen formaságok megtartattak, az illető vizsgálati jegyzőkönyvben, a mely bizonyítékul is szolgáland, kitüntetni; nem tartom mindazonáltal fölöslegesnek, — a kir. bíróságokat, és a kir. ügyészségeket azon formaságokra figyelmeztetni, a melyek megtartására, kiadatási kórelem esetében, az angol bíróságok, tapasztalat szerint, különös súlyt fektetnek. Megkívánják az angol bíróságok, hogy a jegyzőkönyvbe vett eskü alatti tanúvallomások, ugy szintén ezen jegyzőkönyvek másolatai, valamint az elfogatási parancsok, és a büntető ítéletek, az 1874. 2. törvényczikkbe foglalt államszerződés 13. czikke értelmében, az állam valamelyik bírája, felsőségi személye, vagy hivatalnoka által legyenek aláírva, és a megesketett tanú által, vagy az igazságügyminister, vagy más államminister hivatali pecsétével hitelesítve. Az ily bizonyítékok alapján, Angliában letartóztatott vádlott, a törvény által kijelölt bíró elé vezettetik, a ki őt épen ugy kihallgatja, s a büntettet épen oly módon vizsgálja, mintha a letartóztatás — Angliában elkövetett büntetendő cselekmény miatt foganatosíttatott volna. Ismételve tapasztaltatott az is, hogy az angol bírák, az általuk teljesítendő vizsgálatoknál, a velük közölt bizonyítékoknak minden formaszerü kellékét, azon irányban is a legpontosabban megvizsgálják, hogy azok, a kiadatást kérő országban hatályban levő bűnvádi eljárás szabályainak megfelelnek-e? Szükséges tehát, hogy ezen szabályok pontos megtartása, a legvilágosabban kitüntettessék, s kétségen kivül helyeztesék. Nevezetesen szükséges, hogy: 1) az ország azon részeiben, a melyekben az ausztriai büntető perrendtartás van hatályban: a birói szemléről felvett jegyzőkönyvekben világosan kijelentessék, hogy a 77. §. értelmében jelenlevő két tanú vagy átalában, vagy a fenforgó esetre nézve, kézadással teljesítette a 68. §-ban előirt fogadást. — Az ország többi részeiben, a birói szemléről felvett jegyzőkönyvekben pedig megjegyeztessék : hogy az érvényben levő eljárási szabályok szerint a bírói szemlénél tanuk alkalmazása nem szükséges; 2) ha a birói szemlénél szakértők alkalmaztatnak : a jegyzőkönyvben megjegyeztessék, hogy ezek az 1872. május 1-ón 4765. szám alatt kelt igazságügyministeri rendelettel közzétett ideiglenes bűnvádi eljárási szabályok 57. §-a — illetőleg az ausztriai büntető perrendtartás 81. §-a értelmében, vagy a szemle teljesítése és véleményük előadása előtt hivatali esküjökre figyelmeztettek; vagy pedig a vizsgáló bíró által előzetesen megeskettettek; 3) a tanu-kihallgatásokról felvett jegyzökönyvekben világosan kitüntettessék : hogy a tanuk, az 1872. évi id. bünv. elj. szabályok 74. §-ában, illetőleg az ausztriai bünt. perrendt. 122. §-ában körülirt kötelességükre figyelmeztettek; 4) a vizsgálat folyamában kihallgatott tanuk, ha csak törvényes akadály fenn nem forog, megeskettessenek, s ennek megtörténte, a tanu-kihallgatási jegyzőkönyvben világosan megjegyeztessék ; mert a főlebb idézett államszerződés szerint, csak megesketett tanuk vallomása fogadtatik el érvéuyes bizonyítékul, s ezen okból a tanuk, azon esetben — ha a vádlott Angliába szökött, nem csak azon területen, a melyen az 1872. évi id. bünv. elj. szabályok vannak érvényben, a 77. §. értelmében, hanem az ország többi részeiben is, rendszeriut kihallgattatásuk után, azonnal megesketendők; 5) a bíróság hivatalos nyelvét nem értő személyeknek mindennemű kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvekben világosan megjegyeztessék : hogy az ország azon területén, a melyen az ausztriai bünt. perrendtartás van érvényben, a 123. §. alapján, — az ország többi részeiben pedig, a fennálló gyakorlathoz képest, megesketett tolmács alkalmaztatott; vagy hogy ennek szüksége azért nem forgott fenn, mert mind a vizsgáló biró, mind pedig a jegyzőkönyvvezető elegendőleg értik a kihallgatottnak nyelvét. Tolmács alkalmazása esetén, a kihallgatott személy nyilatkozata, a jegyzőkönyvbe mind két nyelven felveendő. Ha pedig valamely kiadási ügyben észrevétetnék, hogy a bizonyítékokból nem tűnik ki elég világosan és érthetőleg az, hogy a törvény rendeleteinek elégtétetett: ez esetben a bizonyítékok, törvényszerű módon, a felterjesztés előtt egészitendők ki, nehogy a hiányos iratok felterjesztése által időveszteség okoztassék, a mely a kiadatási kérelem eredményét/koczkáztathatná. — Végre utasítom a kir. bíróságokat és ügyészségeket, hogy az Angliába menekült bűntettesek elfogatása, és kiadatása végett, soha se forduljanak közvetlenül akár a távírda, akár a posta utján, a londoni cs. és kir. nagykövettéghez, vagy a Nagy-Brittániában és Irhonban székelő cs. és kir. ügynökségekhez : hanem kellőleg felszerelt jelenléseiket, mindenkor hozzám terjeszszék fel, hogy a fölebb idézett államszerződés 13. czikkóben felsorolt okiratokat, a szükséges hitelesítésekkel elláthassam. Ugyanezen ut követendő, a legsürgősebb eseteket kivéve, akkor is, ha a kiadási javaslat tétele előtt a nevezett nagykövetség, vagy ügynökségek utján beszerzendő felvilágosítások szükségeltetnek. Budapest, 1877. július hó 11. — (1753. sz. a.) Az igazságügyminister helyett az államtitkár: Csemegi. Min. rendelet a gyógyszertárak elárverezéséről. A belügyminister úrtól nyert értesülés szerint, fordultak elő esetek, hogy valamely gyógyszertár felszerelvényei, és készletei, bíróilag elárvereztettek a nélkül, hogy arról az illető, törvényhatóságnak tudomása lett volna. Minthogy pedig a gyógyszerészet az 1876. évi XIV. t. cz. 124. §-a szerint, közegészségi intézmény: szükséges, hogy a gyógyszertárak fennállásáról, s használható állapotban létéről, az illetó törvényhatóság kellő tudomással bírjon. Felhívom ennélfogva elnök, járásbiró urat, hogy valahányszor valamely gyógyszertár szerelvénye és készleteinek elárverezése válik szükségessé, erről az illetó törvényhatóságot, a részéről megkívántató intézkedések megtétele végett előzetesen értesíttesse. Tekintve azonban, hogy a gyógyszertárakban oly szerek is kezeltetnek, melyek a közforgalom tárgyát nem képezik, mint p. o. mérgek és az erősen ható egyébb szerek, e részben az 1876. évi 31,026. sz. a. kiadott belügyministeri szabályrendeletet jelesül annak 10-át és a 12-ik §. 5-ik pontját véve alapul (lásd orsz. Rendeletektára 1876. évi 349-ik lap 86-ik szám) szükségesnek látom elnök, járásbiró urat figyelmeztetni: hogy valamely gyógyszertárnak birói elárverezése esetén, a gyógytári felszerelvények állványok és egyébb ingóságok bár kinek eladhatók ugyan, az erősen ható gyógyszerek és készítmények valamint a méregszerek azonban egyedül oly egyéneknek adhatók el, kik az ilyen szerek tartására jogosítva vannak. Budapest, 1877. július 2. — (15733. sz. a.) Az igazságügyminister helyett az államtitkár: Csemegi. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 írt., félévre 4 frt. negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SANDOR-nál ország-út 39. sz.