Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 54. szám - Az együttes kötelmi jogviszonyról 2. [r.]

Budapest, 1877. kedd, július 17. 54. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Együttes kötelem. — Jogesetek: Hitelező nevének kötv V Az együttes kötelmi jogviszonyról. //. Előbbi czikkünkben constaíáltuk és bebizonyítottuk volt. hogy az együttleges kötelem lénye a kötelem egységében áll; s hogy azonban ez egyetlea kötelem minden egyes alanyára akként terjed ki, mintha csak egyetlenegy adós és hitelező állana egymással szemben — vagyis egészen, osztatlanul. Miben áll a kötelem ez osztatlan kiterjedése? már szintén elmondok. Abban t. i., hogy minden egyes, együttleges jogviszonyban levő alany, ahhoz képest, a mint vagy a hitelezők vagy adósok sorában áll, a tartozásban levő tárgyat egészen követelheti illetőleg köteles kiszolgáltatni. E két szabály lesz az, mely további okoskudásunk kiindulási pontjául szolgál. A tárgy vagy cselekvény, melynek kiszolgáltatását vagy teljesítését, minden egyes együttleges jogviszonyban levő, alany egészben követelheti magának s illetőleg köteles hitelezői részére kiszolgáltatni, minden egyes alanyra nézve ugyanaz. Nagyon természetes ! Hiszen ha a kötelem csak egy; s ha ez egy kötelem az, mely minden egyes alanyára osztatlanul kiterjed, a cselekvény vagy tárgyúak is, melynek kiszolgáltatása vagy teljesítése a kötelem tartalmát megszünteti, ugyanazon egynek kell lenni. Az együttleges kötelem azonnal s minden egyes alanyára nézve teljesen megszűnik, mihelyt valamelyik együttleges adóstárs a tartozásban levő tárgyat valamelyik együtUs hitelező társnak egészen kiszolgáltatta. És pedig ugy szűnik meg, hogy sem az nem bir, magából azegyüttlegességből kifolyólag, viszkeresettel, együttleges adóstársai irányában, ki egymaga tett eleget kötelezettségének, sem pedig azon együttleges hitelezőtársak, kik a kötelem kiszolgáltatott tárgyát meg nem kapták vagy abból nem részesültek, az ellen, ki azt egymaga kapta meg s fogadta el. Megszűnik pedig az együtt'eges kötelem minden egyes alanyára nézve, tárgyának egyszeri kiszolgáltatása által, azért, mert csak egy kötelem van fen s mert minden egyes alany ez egy kötelemnél fogva s ez egy kőtelem tárgyát van feljogosítva követelni vagy kötelezve kiszolgáltatni. Már pedig minden egyes kötelemnek, ha annak tárgya egyszer, egészen s kellőképen kiszolgáltattaíik, mint tartalmatlannak, meg kell szűnni. Viszkeresetetnek pedig azért nincs helye magából az együttlegességből kifolyólag, mert — épeu az együttlegességnél fogva — minden egyes hitelező egészen igényelheti magának a kötelem tárgyát s minden egyes adós egészen tartozik azzal. Minden egyes együttes hitelező bármelyik együttes adóstól követelheti a kötelem tárgyát, ha tetszik: csak 'énybei beírása; Birói egyesség. — Semm. döntv. — Irodalmi szemle. egytől, vagy kettőtől; ha tetszik : többtől vagy mindtől. Viszont minden egyes együttleges hitelezőnek külön az egész tárgygyal tartozik. Oka a kötelem osztatlan kiterjedésében fekszik. Ha azonban csak a hitelezők vannak együttleges jogviszonyban, az adósok pedig nincsenek, akkor minden egyes együttleges hitelező az egész tárgyat követelheti ugyan magának, de csak az összes hitelezőktől, kik között aztán, ha más viszony nem forog fenn, a tartozás egyenlő arányban oszlik meg, különben pedig ama jogviszony szerint. — Ha ellenben csak az adósok vannak együttlegességben s a hitelezők nincsenek, akkor minden egyes adós az egész tárgygyal tartozik ugyan, de csak az összes hitelezőknek ; az egyes hitelezők pedig nem igényelhetnek maguknak többet," mint a mennyi őket a köztük is fennforogható viszony szerint megilleti. — Mindez a következő sarkalatos szabályokon alapszik: 1) Senki sem követeibet vagy vehet fel jogérvényesen többet adósától, mint a mennyire jogosítva s emez kötelezve van; megfordítva : Senki sem tartozik hitelezőjének többet fizetni, mint a mennyivel ennek adósa; 2) Annak és annyit kell az adósnak fizetnie, kinek s mennyivel tartozik. E szabályok azok, melyeknek megtartása az „illetéktelenül kifizetett vagy felvett," a „tartozatlan fizetés," és egyébb ily féle kellemetlenségektől megóvnak. Kérdés továbbá: kinek tartoznak az egyes adósok a a hitelezők közül fizetni, ha mind ezek, mind pedig amazok együttleges jogviszonyban vannak? Annak, kinek akarnak; de ha valamelyik hitelező által már fizetésre felszólittattak, annak, ki legelőször szólította fel erre őket, vagy ki talán már pert is kezdett ellenök. Egyébbiránt az, mit az egyetemlegességnél e kérdésben előadtunk, itt is áll. Hátra volna még e helyütt az együttleges kötelem megszűnéséről szólani. Azt, hogy, ha a tartozásban levő tárgy vagy cselekvény bármelyik — egy vagy több — adóstárs által az együttes hitelezők bár melyikének " egyszer kiszolgáltattatott vagy teljesíttetett, az együttes kötelein minden egyes alanyára nézve teljesen megszűnik, az imént emiitettük. Mivel azonban korán sem azt akartuk mondani, hogy — mint az egyetemleges jogviszony — az együttleges kötelem is csak pusztán fizetés által szűnik meg teljesen, hanem csak kizárólag azt, hogy az együttes kötelem nem csak arra az egy személyre nézve szűnik meg teljesen, minden további kötelezettség fenn maradása nélkül, ki azt saját ténye által megszüntette, hanem mindazokra nézve is, kik ily megszüntető tényt nem cselekedtek vagy abban részt nem vettek is — szóval a kötelem minden alanyára nézve. Mert mi a megszüntető okokat, melyekről most szólni akarunk, illet', ép ellenkezőleg: az együttes köte54