Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 52. szám

207 Lajos gyártulajdonosok között az utóbbiak által közösen birt gyár számára szükségelte parkét szállítására kötött áruszerzési kötés képezvén, felperes mint a közösen birt gyár egyik tulajdonosa részéről azon árkülönbözetnek fele része követeltetik, ^mely az alperes által elmulasztott szerződéses szállításból felmerült;" „alperesileg ellenvettetik, hogy ó' az A. alatti kötés alapján felperesnek üzlettársa Szeghő J. által 7. sz. a. keresettel a kereseti egész árkülönbözet iránt bepereltetrén, vele ugy is mit üzlettársának jelenlegi felperesnek 6. sz. okirat szerinti engedményesével a, per tárgya iránt az 5. sz. egyességre lépett, mely egyességnek maga részéről minden irányban megfelelt." „Felperes kétségbe vonja ugyan az 5. sz. egyesség valódiságát s létrejöttét, ezen különben sem határozott tagadása azonban szemben a 8. sz. eredetben felmutatott okirattal, — továbbá Kummer Radó az egyesség valódiságát igazoló vallomásával — figyelembe nem jöhet; — a mi pedig felperesnek ez ügyben döntőnek tekintendő azon kifogását illeti, hogy Szeghő J. nem volt jogositva felperes nevében is egyezkedni, s hogy ebből folyólag az 5. sz. egyesség a közös üzletből csak is Szeghőt illető tele részre nézve bírhat hatálylyal —az alaposnak azért nem találtatik, mert felpere* és Szeghő között a kérdéses parkét gyári-üzletre nézve tényleges közkereseti társasági viszony létezvén s ők tényleg nagybani kereskedést folytatván, — ugy a fenálló keresk. szokásnál mint az uj keresk. törvény 80. §-nál fogva az üzlet vitelére a társtagok egyaránt jogositvák, miután felperes ellenkező kikötést nem is állit — Szeghő József már e minőségben is jogositva volt ugy a 7. sz. pert megindítani mint az 5. sz. egyességet megkötni; az pedig hogy ezen közkereseti társaság bejegyezve nem volt, a kereskedelmi társaság jogi természetén 3-ik személyek irányában mint sem változtat, mert a bejegyzés a keres, hitel szilárdítása szempontjából már az 1>>63. évi 10736 sz. kanczellariai rend. 1. §. szerint nagyobb kereskedéssel foglalkozó minden egyénre nézve köielező levén, ezen rendelet meg nem tartásából a mulasztásban levő felperes maga részére előnyt nem származtathat; de ettől eltekintve is alaptalan felperes ezen kifogása mert ó üzleti társát Szeghőt 6. sz a. szerint a kérdéses áruszerzési kötés alapján teljesítendő szállítmányok összes értékéről rendelkezési joggal felruházta, — ezen 6. sz. alattinak tehát a fenforgó körülményekből, jelesül a kereskedelmi közös faüzlet, természetéből folyólag, mely szerint a társas üzletvitelnek egy kézben kellett öszpontositva lenni — a keresk. forgalomban divó szokás szerint alig lehet más értelmet tulajdonitani mint azt, hogy a ki az üzlet egyik ágának értékéről rendelkezik, — az jogositva van ezen értéknek szükség esetén per utjáni behajtásáról is gondoskodni, avagy a körülményekhez képest, mint jelen esetben — egyességet kötni a nélkül, hogy a másik üzlettárs a 3-ik személyekkel kötött ily egyesség érvényét megtámadhatná; az üzlettársnak csak azon joga maradván fenn. hogy a netán közös megállapodás ellenére eljáró társát kérdőre vonhassa.u „Ezek szerint a pertárgya már egyességileg levén el döntve, felperes keresete alap nélkülinek tekintendő stb. stb." A kir. tábla 1876. decz 30. — 4854, sz a. az első ítéletet megváltoztatta s alperest pót eskü letétele feltétele alatt a keresetben elmarasztalta; tekintve hogy 6. sz. okiratban arra nézve miszerint Szeghő József az 5. sz. egyességet — felperest is kötelezőleg — létesítse, — | jogosultság nem foglaltatik; tekintve továbbá , hogy | Knutzen Frigyes tanúvallomása a keresetileg kiszámított j árkülönbözetre nézve pSthit által kiegészithető részbizonyitékot szolgáltat. A legf. ítélőszék következőleg határozott: „A másod bírósági Ítélet megváltoztattatik, — és az első bíróság: 'téiete az abban felhozott indokokból, és még azért is hagyatik helyben, mivel a 6. sz. okmányban az A. alatti áruszerzési kötés alapján teljesítendő szállítmányok értékesítésére nézve semmiféle megszorítás nem foglaltatván — Szeghő József az 5 sz. alatti egyesség felperes üzlettársa nevében is jogérvényesen megköthette." (1877. május 23. — 194. sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A kir. közjegyzők mint birói kiküldöltek dijait — örökösödési eljárásban is — megállapító birói végzések ellen felebbezés nincs megengedve. Zákányi Anna, Németh József s többek örökösödési ügyében Somogyi Gryula nyíregyházi közjegyző mint birósági kiküldött eljárván, I

ebbeli jelentésére 1875. decz. 10. és 29-kén 4743. stb. végzésekkel ezen hagyatéki ügy befejeztetett. A n a g y-k állóijbiróság fentebbi végzései ellen s melyekben a közjegyző dijai is megállapitattak, utóbbi | felebbezéssel élt. A bpesti kir. tábla 1876. július 19. — 34148. | sz. végzéssel a felebbezést hivatalból visszautasította; \ mert a perrend által szabályozott örökösödési eljárásban | egyedül az 581. §-ban érintett végzés felebbezhető s így ] a bírói kiküldött díjazását megállapító végzés a felebbez\ hető végzések közé nem tartozik; a mint az 1874. 35. t. \ cz. s annak folytán 1874. decz. 17-kén kiadott igazs. | min. rendelet sem engedte meg a felebbezhetést a köz\ jegyzők díjazását megállapító végzések ellen. Ez ellen a közjegyző semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az 1874. 35. t, cz. s az annak alapján a köz| jegyz^i dijak iránt kibocsátott igazs. min. rendelet nem 1 tartalmaz oly intézkedést, mely a kir. közjegyzők mint ) birói kiküldöttek dijait megállapító birói végzés ellen i felebbezést engedne meg; a perrend IX. czim VII. fejezej tében foglalt szabályok értelmében pedig az oly végzés, | melylyel örökösödési eljárásnál kivétel nélkül a birói kij küldött s igy az ily minőségben alkalmazott kir. köz\ jegyző által is felszámított eljárási dijak állapitatnak meg j — a felebbezhető végzések sorába nem tartozik;" „mert eszerint, a kir. tábla neheztelt határozata, melylyel panaszkodónak mint örökösödési ügyekben al; kalmazott birói kiküldöttnek dijait megállapító végzések • ellen helytelenül közbevett felebbezése hivatalból vissza; utasittatott, a perr. 297. §. alá az esetben sem lenne vonható, ha panaszttevő a visszautasított felebbezésével j együttesen megtámadott több ügybeli végzések ellen kü| lön felebbezvényeket adott volna is be." (1877. jan. 9. | - 22877. sz. a. A végrehajtás megtagadására törvényes okul nem szolgálhat az, hogy az ítéletben a marasztalás végrehajtás terhe alatt nem mondatait'ki, s abban a kötelezettség leljesilésére határidő nem tüzetett ki. Petschinger Éva s Henrik — Petschin52*