Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 52. szám

208 ger Samu s Anna e. 8?0 frt iránt 4128. sz. a. marasztaló ítéletet nyervén, annak alapján végrehajtásért folyamodtak. A szombathelyi tsz ék 1876. sept. 23. kelt végzésével azt megtagadta azon okból: mert a jogerejü Ítéletben a végrehajtási jog nem Ítéltetett meg. Ezen végzés e. felperesek semm. panasz szal élvén — A Semmit őszek annak helyt adott, s a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 18. p.) O k o k : „A 4123. sz. Ítéletben alperesekre nézve határozott marasztalás foglaltatik; az pedig hogy emiitett ítéletben a marasztalás végrehajtás terhe mellett kimondva nincs, s hogy abban a kötelezettség teljesítésére sem tüzetett ki határidő, — a végrehajtás megtagadására elégséges okul nem szolgálhat; mert a végrehajtás a marasztaló Ítéletnek rendszerint jogszerű következménye; a fizetési határidő kitűzésének elmulasztása pedig a perr. •254. §. szabványa által pótolva van; miuá a két hiány tehát nem eredményezheti azt, hogy a perr. 345. §. a. pontja mellőztessék.u (1877. jan. 23. — 1^128. sz. a.) Az ügyvéd képviselői dijak saját feleik irányában is csak a perbeli Ítéletben, s nem külön kérvényre hozott végzés állal állapit hatók meg; — különben a díjjegyzék csak per utján érvényesíthető. Fazekas Béla ügyvéd folyamodott a m.-kászonyi ) jbirósághoz, hogy ügyvédi dijai a Fendrich — Fried- j man Mór-féle perben tett munkálataiért állapitassa- ] nak meg. A jbiróság okt. 19. kelt végzéstvei az ügyvéd j dijait 37 frtban állapította meg — esetleg saját fele irá- ] nyában. j Friedmán Mór ezen végzés e. semm. panaszt adván be — A Sem mit ő szék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 1. p.); „mert habár a neheztelt végzés szerint megállapított dijak nem is lettek kifejezetten panaszkodó mint ellenfél irányában megállapítva; minthogy az ily perbeli képviseletért felszámított ügyvédi dijak megállapításának csak is az ügyvéd saját képviseltje irányában lehet helye: — a panaszolt végzés megsemmisítendő ;" „mert a képviselői dijak saját teleik irányában is a perr. 2d2. §. értelmében csak a perben hozott ítéletben s nem külön kérvényre hozott végzés által állapíthatók meg; s a mennyiben azok az ügyvéd részére, sem a perben az idézett §. szerint meg nem állapitattak, sem erre nézve az ügyvéd képviseltje által ki nem elégitetett, — díjjegyzékét az ügyvéd az 1874. 34. t. cz. 5*5. §. értelmében csak a per utján érvényesítheti." (1877. jan. 11. — 23157. sz. a.) községekben eszközlendő birtokrendezések alkalmából kellő figyelembe vétele tárgyában velem egyetértöleg kibocsátott rendeletnek másolatát, a kir. törvényszéknek ezennel megküldöm. Budapest, 1877, június 20-án. — (17086. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Másolat vármegye közigazgatási bizottságának. Vallás- és közoktatási m. k. ministertől 13124. sz. Oly végből,hogy a népoktatási törvénynek a községi iskolai alapvagyon biztosítására vonatkozó határozmányai az 1873. évi 22. t. cz. értelmében a telepitvényes községekben foganatba vett birtokrendezéseknél is kellő figyelembe részesittessenek, szükségesnek láttam minden félreértés kikerülése végett egyetértöleg a m. kir. igazságügyminister úrral kijelenteni, mikép az 1868. évi 38. t. cz. 39. és 41. §§-ai a telepitvényes községekben a fentebbi törvényczikk értelmében eszközj lendő birtokrendezéseknél is zsinórmértékül szolgálnak. Midőn erről i a bizottságot tudomás és mihez tartás végett értesíteném, egyúttal j hivatkozva utasítása 8. §-ának 4-ik pontjára, meghagyom, ügyel1 jen fel arra, hogy a kérdéses birtok rendezéseknél az illető községi iskolai alap rövidséget ne szenvedjen. Budapest, 1877. évi június hó 3-án. Trefort s. k. Körrendelet tszéki tanácsok alakításáról úrbéri üyyekhen. Hivatalos uton tudomásomra jutott, hogy az első folyamodásu kir. törvényszékeknél az úrbéri ügyekben kiküldetést nyert törvényszéki biró eljárásának, illetve az általa hozott határozatnak megbirálásánál, a tanács gyakran akként alakittatik, hogy abban a kiküldetésben résztvett törvényszéki biró, vagy mint eladó, vagy mint szavazó részt vesz, minek az a következménye, hogy a budapesti kir. tábla, az ily tanács ülésből hozott törvényszéki határozatot megsemmisíti azon indokból, mert nem tekintheti szabályszerűen alakitottnak azon tanácsot, melyben oly biró vesz részt, ki az elintézés tárgyát képező ügyben már eljárt. Minthogy a törvényszékeknek ezen eljárása folytán az ügy, ugy a törvényszéknél, mint a kir. táblánál kétszer kerül vizsgálat alá, mely körülmény annak végleges elintézését nem kevéssé hátráltatja, ennek lehető elkerülése végett felhívom elnök urat, intézked • jék megfelelőleg az iránt: hogy az úrbéri ügyekben kiküldetést nyert törvényszéki biró, oly tanács ülésben, melyben az ő eljárását vizsgálja meg a törvényszék, sem mint előadó, sem mint szavazó jövőben részt ne vegyen. Budapest, 1877. június 30-án. — (18860. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Körrendelet a községi iskolai alapvagyon biztosításáról szóló rendeletnek tárgyában. A vallás- és közoktatási kir. minister ur által, a népiskolai | közoktatásról szóló 1868. évi XXXVIII. törvényczikk 39. és 41. §§ai- ' ban foglalt, a községi alapvagyon biztosítására vonatkozó határoz- ! mányainak, az 1873. évi XXII. t. cz. értelmébeu, a telepitvényes ' Semmitöszékí tanácsok j alias 10-toI. I. Tanács. Elnök: Majláth G-yörgy országbíró. Bírák: Babos, Manoilovics, Papay, Osvald, Lacza. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz, Vértessy, Masierevics, Elekes, Németb Miklós, Csóók. III. Tanács. Elnök: Vértessy, Mersich, Nagy Samu, Rauchofer, Lehoczky. IV. Tanács. Elnök: Babos, Beke, Bartha Béla, Gallu Erdélyi. Bejelenletelt összesen: 459 ezekből: 4 kereskedelmi, 2 sajtóügyig Curia e. 9 és a kir. tábla e. 13. Felelős szerkesztő ós kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTTÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél érre 4 frt negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utcza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, Nyomatott 1877. KOCSI SÁNDOR-nál ország-út 39. sz.