Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 49. szám

194 setükkel elutasítván, alperes örökösödési jogát gyermekei: az 1873. aug. 20. meghalt Ludvig János s 1374. jul. 21. elhunyt Mátyás hagyatékára — jelesen a zsombolyai 683. sz. telekjkben ezen örökhagyók tulajdonául bekeblezett ingatlanokra nézve — megállapította. Indokok: „Felperesek a kiskorú Ludvig János s Mátyás után örökséget követelnek azon az alapon, mert a kereseti ingatlanok D. szerint tőlük, illetőleg- annyukról háromoltak az örökhagyókra. De 1-ső r. felperes és neje — a többi felperesek anya — Ludten Anna a D a. szerződésben előre lemondtak minden ági öröködési igényeikről — azon esetre, ha alperes öt évi házas együttlét után férjét tulélend;." „Igaz ugyan, hogy ama szerződés 4-ik pontjában • 1-ső r. felperes és neje kifejezetten csak azon esetre biz- j tositották alperes részére a férje utáni örökséget, ha fíok j házasságának 5-ik éve után gyermektelenül fogna el- I halni; de hogy ők ezzel nem akartak egyebet, mint csak \ biztositani egyrészről unokáik — és csak is unokáik ré- \ szere a törvényes örökösödést, — másrészről pedig alperes részére a törvényes özvegyi jogot: ez kiviláglik j ugyanazon szerződés 4ik pontjának utolsó tételéből. A ! kérdéses javaknak 1-ső r. felperesre s nejére leendő visz- j szaszállitásáról csak a 4. pont első részében van szó — j azon egyedüli esetre ha alperes férje a házasság első öt j éve alatt találna magtalanul elhalni; és ez esetre is alpe- j résnek hozományán s netaláni közszerzeményén felül j 1000 frt köttetett ki. — A midőn tehát 1-ső r. felperes s faeje a szerződés 4-ik pontjában alperes javára az ő eshe- j tőleges ági örökségükről lemondottak, — ezen : lemondásukat nem fiók magtalan halálának, hanem öt ; év előtti halálának feltételéhez kötötték. — És nem is \ lehet okszeruleg feltenni, hogy 1-ső r. felperes s neje több i előnyt akartak légyen magoknak biztositani azon esetre, ! ha menyök magtalan marad, — mintha unokákkal ör- j vendezteti meg őket." „Már pedig a kereset megitélése által alperes, ki j férjével 7 ys évig élt házasságban s vele két gyermeket nemzett, most gyermekeinek végrendelet s leszármazók j nélküli halála után ros abb helyzetbe juttatattatnék, — mint lett volna a D. alatti szerződés értelmében akkor, ha férje magtalanul halt el — akár az első évében is házasságának.* „Egyátalában nincs ok annak feltevésére, hogy a midőn 1-ső r. felperes s neje a fiók utáni eshetőleges örökségről lemondtak, ugyanakkor fentartani akarták volna ők örökjogukat unokáik után." „Mindezekhez képest sem i-ső r. felperes, sem a többi anyok jogán követelő felperesek örökösödési igényeiket alperes ellenében a D. a. szerződéssel s az ebben foglalt lemondással szemben nem érvényesíthetik ; és jelen örökösödési kérdés a vagyon eredetére való tekintet j nélkül bírálandó el. — A törvény s a nem ági örö- j kösödés elvei szerint pedig a leszármazók J nélkül elhalt gyermek hagyatékában, ha az" előbb elhalt egyik szülő után leszármazók nincsenek, az életbenlevő szülő örökösödik, a nagyszülők s ezek leszármazóinak kizárásával." (1877. június 12. — 4716. sz. a.) Sajtó ii gyi <S ö n t v é ny. A perbefogatás ellen, az 1867. jul. 25 ki sajtó rendelet 2 cz. szerint kifogást csak azok érvényesíthetnek, kik nem egyenes tettest minőségben, hanem közvetett felelőségnél fogva panaszoltatnak be. S c h u 1 h o f Géza bpesti ügyvéd által képviselt IhrlingerAntal, Frank Leo, Farkas Károly, Kaczánder Gyula, Kürschner Jakab, Kohn Ferencz, Rauchmaul Károly, Benkő M:hály Martinson Tivadar, Neugebauer Károly, Lurz Rezső, Bayer Antal mint magán vádlók — Beck Károly, Userhi József, Külföldi Viktor illetőleg Rupcsits Mayer Jakab s többek e. sajtó panaszt adtak be a bpesti tszék mint sajtó bírósághoz — egy röpirat közzététele által okozott becsületsértés miatt. A vizsgálat folyamában a röpirat szerzőjéü Gserni József jelentkezett, ki a felelőséget vádbeli közleményért el is válalta; míg Külföldi Viktor mint azon röpirat fordítója jelentkezett. Külföldi Viktor — képviselve Jelinek Arthur által, a kereshetőség e. kifogásokat adott be. A bpesti tszék f. év május 23. — 11391. sz. a. végzésével azon kereshetőségi kifogásoknak helyt nem adott s magán vádlók kereshetőségét vádlott Külföldi Viktor ellenében megállapította; következő indokokból: „Kifogást emelő vádlott a vádbeli közleményben foglaltnak állított sajtóvétség miatt mint szerző jelentetett fel magán vádlók által. — Minthogy pedig a sajtótörvény 13. §-sza értelmében sajtóvétségért első sorban a szerző büntettetik ; minthogy továbbá a vétkesség kérdésében az esküdtszék levén hivatva határozni: magán vádlóknak kétségtelen joguk van kifogást emelő vádlott ellenében a vizsgálat folyamában tagadásba vett szerző séget az esküdtszék előtt beigazolni: az érvényesített kifogások elvetendők voltak stb. stb." Ezen végzés e. kifogást emelő vádlott részéről semm. panasz adatott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszttevő mint a vádalapját képező röpirat létrehozatalának közvetlen tényezője vádoltatván: perbe* fogatása ellen oly kifogást nem érvényesithet, melylyel az 1867. évi július 25. kelt min. rend 2-ik czikke szerint csak azon személyek élhetnek, kik nem egyenes tettesi minőségben, hanem közvetett felelőségnél fogva panaszoltatnak." Vájjon pedig panaszttevő vádlott a kérdéses röpirat szerzőjének tekinthető e vagy sem: ezt kizárólag az esküdtszék van hivatva meghatározni." (1877. június 7. — 11617. sz. a.) Semmitőszék teljes tanácsüléséből. F. év január 19-Jcén. Következő kérdés került szőnyegre: ,01y esetben midőn a közjegyző birói megbízás folytán az örökösödési eljárás vezetése körül felmerült és megállapított költségei behajtása végett végrehajtást vezet, a végrehajtási költségeket, tekintettel a közjegyzői törvény 202. g-szára előlegezni köteles e ?•' Ezen kérdés következő plenáris döntvénynyel oldatott meg: „Tekintve a közjegyzői törvény 202. §. rendelkezéséi, mely szerint a közjegyző dijai és költségei végrehajtás utján] ugyanazon szabályok szerint hajlandók be, mint a birói dijak;" „tekintve továbbá, hogy az idézett törvény XI fejezete