Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 49. szám

Budapest, 1877. péntek, június 29. 49. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Tartalom : Ági öröködés. — Sajtóügyi dönt. — Semmitőszék plénuma. — Keresk. dönt. — Rendelet. y — fJBjT" Ezen számmal a január — jnninsi előfizetési időszak lejárván, tiszíeiettel felkérjük évnegyedes s félévi előfizetőinket, szíveskedjenek az előfizetés megnjitása iránt mielőbb intézkedni. — Nagy köszönettel vennők, ha lapunk támogatói hatás- és ismeretségi körükben előfizetőink szaporítására közreműködnének. — Az év elejéről még néhány téljes példánynyal szolgálhatunk. — Az előfizetési dij ezentúl is évnegyedre 2 frt, fél évre 4 frt., egész évre 8 frt. Ági örökösödési jogeset. A szülök a kiházasiláskor átadott ingatlanokban ági örökösödési igényeikről menyök javára s azon esetre lemondván, ha az férjét 5 évi házas együttlét után túlélné, — illetőleg fiók 5 év után gyermektelenül elhalna, — azon ági örökség nem vehető igénybe akkor sem, ha a házassáy 5 évnél tovább tartott s abból gyermekek származtak, de ezek apjok kimultával végrendelet s leszármazók nélkül szintén elhallak. Ekkor a vagyon eredetére való tekintet nélkül a nem ági öröködés áll be, mely szerint a leszármazók nélkül elhalt gyermek hagyatékában a fenmaradt szülő örökösödik — a nagy szülők kizárásával. Ludvig Valentin s társai, mint néhai Lud vig Valentinné szül. Ludchen Anna örökösei stb. képviselve Várnay Imre ügyvéd által — Bayer Alajos ügyvéd által képviselt özv. Ludvig Jánosné most férjezett Kochné szül. Ballover Erzsébet e. a zsombolyai telekjkben foglalt ingatlanokra vonatkozó s 1873 — 1874-ben elhalt kiskorú Ludvig János s Mátyás — Ludvig János s alperesnő gyermekei utánni örökösödés érvényesítése végett a nagy-ki ki n dai tsz ék előtt pert inditottak. A törvényszék 1876. sept. 22. — 6180. sz. a. Ítéletével felpereseknek a telekkönyvi ingatlanok fele részét odaítélte, az 1875. april 26-tól szedett jövedelem fejében 271 ftal együtt; és alperes közszerzemény iránti viszonkeresetének helyt nem adott, következő indokokból: „Ludvig Valentin s néhai neje Anna 1852. május 9-kén kiállított s nem kifogásolt házassági s átadási jkönyv (D.) szerint a zsombolyai összes ingatlant 7500 frt értékben nősülő János fióknak és leendett neje szül. Ballover Erzsébetnek az utóbbi szülei által kifizetendő 3000 frt összeg s egyébb ingó hozomány beruházása mellett tulajdonul átadván, — ugyanazon szerződés 4-ik pontjában többi közt kiköttetett: hogy ha egyik fél gyermek visszahagyásával hal el az ezen szülőktől hátramaradt vagyont a gyermek örökölje ugyan, a haszonélvezetett azonban annak nagykoráig az életben maradt hitestárs élvezze. Ludvig János elhaltával két gyermeke János s Mátyás maradván, nekik az apai vagyon t. i. a kereseti ingatlanok, édts anyuk — az alperes — közbejöttével történt hagyaték letárgyalás után J. a. örökségi bizonyitványnyal beszavatoltattak s telekkönyvileg (K.) reájok bekebeleztettek. — Nevezett gyermekek még 1873 — 1874-ben kiskorúságukban s végrendelet nélkül elhalván — vagyonukat édes anyuk az alperes főleg azért vonakodik felpereseknek kiadni, mert a telekkönyvi összes vagyont a 3000 frt lefizetése által néhai férjéveli közszerzeménynek tekinti s mint ilyenre, gyermekei elhaltával, minthogy nagykorúságukat el nem érték — egyedül neki lenne örökségi joga." „Alperes azon érvelése: mintha két gyermeke csak nagykorúságuk elértével lettek volna hivatva az örökségre, s igy annak bekövetkezte előtt őtet illetné az örökjog a vagyon másik felére is, — mint téves s alaptalan figyelmet nem érdemel, s igy viszonkeresetének hely adható nem volt-," „mert tekintve, hogy a D. a. szerződés szerint az egész ingatlan vagyon felperes s néhai nejéről származik s hogy alperes csak ugy lett annak kö^ös tulajdonossá férjével, mivel érette 3000 ffot kifizetett s némi ingókat beruházott, — e nélkül pedig tulajdonjogot sem nyert volna a vagyon felére ; és igy tekintve, hogy az orsz. birói ért. 12. §. értelmében az előző 9. 10. 11. §§-ban megállapított elvek szerint, a nagyszülőktől származott vagyon leszármazók hiányában azokra visszaháromlik, — özvegyi jogról pedig alperesnő másodszori férjezése folytán szó sem lehet, — ezen indokokból alperes kötelezendő volt kiadatására stb. stb. ;8 „felperesek a korábbi jövedelemre vonatkozó kérelmüktől elmozditandók voltak, mert a birói becslés csak 1875. máreziusban vétetett fel." A kir. tábla f. év jan. 23. — 55151. sz. a. az első Ítéletet a haszonvételre nézve megváltoztatta akkép, hogy a megítélt ingatlanok utánni hasznok 1876. apriltól csak a zárgondnok számadásából kitűnendő mennyiségben ítéltetnek meg; — a perköltségeket kölcsönösen megszüntette — többiben helybenhagyta, némely telekk. szám kiigazításokkal; „mert a pertárgyát képező ingatlanok a perindítással egyidejűleg zár alá helyeztetvén, elvont haszon fejébeu felpereseknek csak a zárgondnok áttal valóban beveendő jövedelem ítéltethetett meg stb." „Többiben helybenhagyandó volt az első bíróság indokolásánál fogva, azonban fentebbi módosításokkal azért, mert a házra s a 475í>. sz. birtokrészletre nézve megosztási terv nem terjesztetvén elő azokból felerészt felpereseknek természetben kihasítva kiadatni ezúttal nem lehetett s mert a 2701. s 9607. h. r. számú részletek nyilván hibásan lettek az e. bir. által megjelölve." A ljegfőbb ítélőszék az ügy érdemében mindkét alsó bir. Ítéletet megváltoztatta s felpereseket kere49