Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 41. szám

Budapest, 1877. péntek, június 1. 41. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Jogeset: orvosi dij iránt. — Sajtóügyek. — Keresk. döntvények. Jogeset. Nem igazoltatván, hogy az orvosi látogatások naponkénti gyakorisága határozott kívánatra, vagy indokolt szükségesség folytán történi volna, az ily irányban követelt orvosi dijak meg nem Ítélhetők. A számszerűleg csak birói határozat által megállapítandó követelés meg nem fizetése, kamat fizetést maga után vonható késedelmességnek nem tekinthető. Csáp József erdélyi orvos — Lázár György ügyvéd mint ügygondnok által képviselt Weber S ámuelné hagyatéka e. 1876. okt. 11-kén a dévai jbíróság előtt 1034 írt orvosi dij fizetésére sommás pert indított — 580 nappali 27 éjjeli látogatás s 5 orvosi tanácskozmány díjazása fejében, — a nappali 1 frt 60 krral, éjjeli 3 ftal és a tanácskozmány mindenike 5 ftal számitatván fel általa. A jbiróság 1876 nov. 3. hozott ítéletével alperest a keresetben, perinditástóli kamatokban 17 frt per. és 65 frt szemle költségben elmarasztalta; „mert az alperes részéről A. számlában felszámított orvosi látogatások s tanácskozmányok, — szóval az orvosi kezelés s működés valódisága nem vonatván kétségbe, a kereseti követelés valódisága fcebizonyitottnak tekintendő; minthogy pedig a követelés magassága a felek által felhívott s bíróilag teljesített szakértói eljárás utján beszerzett véleménynyel megállapittatott, s a követelés e tekintetben is helyesnek, kiérdemeltnek s jogosnak bizonyult be: a mondott okokból, ugy a helyi viszonyokból kifejlett gyakorlat, — mint a volt m. k. helytartó tanácsnak 1826. évi febr. 20. — 6283. sz. a. kelt szabályrendelete valamint az 1876. évi 14. t. cz. 48. §-szából kifolyt ministeri szabály-tervezetben kifejezett dijazási elvek alapján; és különösen tekintve azt, hogy az orvosilag kezelt Weber Sámuelné magtalanul, egyenes örökösök nélkül, és egy roppant vagyon hátrahagyásával halt el, — a kereseti követelés, ugy a tőke összegre, mint a járulékokra nézve megítélendő s abban az alperesi hagyaték elmarasztalandó volt." Alperes hagyaték nevében felebbezés adatván be — A marosvásárhelyi kir. tábla 1876. decz. 22. — 9439. sz. a. következőleg itélt: A jbiróságnak fentebbi Ítélete a felhívott indokokból helybenhagyatik. A felebbezés költségei felebbező által viselendők. Alperes hagyatéki gondnok ezen itélet ellen is felebbezéssel élt. Alegf. ítélőszék következő ítéletet hozott: „Mindkét alsó birósági itélet megváltoztatásával, — alperes 500 ftot köteles 8 nap s végrehajtás terhe alatt felperesnek megfizetni; és felperes további követelésével elutasittatik. A perköltségek kölcsönösen megszüntetnek s a szemle költséget, a felek ugy a mint tették, magok viselik. Indokok: „A szakértői véleményben idézett törvény és rendelet egyes orvosi látogatásoknál a véleményezett magasságban való díjazására, határozott intézkedést nem tartalmazván; — tekintve hogy azon időtartam, mely alatt felperes néhai Weber Sámuelnénál orvosi látogatásokat tett, az A. alatti szerint január hótól bezárólag augustus hóig mindössze 221 napot tett, s ezen idő alatti látogatások száma oly módon emelkedék: 607re, (580 nappali s 27 éjjelire), hogy számos esetben 3 — 4 sőt 5-szöri látogatás is van naponként kimutatva; az pedig, hogy a látogatások ily gyakorisága határozott kívánatra, vagy indokolt szükségesség folytán történt volna, — bizonyítva nincs; az alperes által önként megajánlott 500 frt dijazási átalány a kimutatott idő alatt tett szolgálatnak megfelelő: alperest ennek megfizetésében lehetett s kellett marasztalni, felperest pedig további követelésével elutasítani; — jelesen a kamatra nézve azért, mert maga felperes sem vonja kétségbe, hogy az 5 0 ftal, a jelen kereset folyamatba tétele előtt megkináltatott; de különben is egy számszerűleg csak birói határozat által megállapítandó követelés meg nem fizetése, kamat fizetést maga után vonó késedelmességnek elvileg sem tekinthető. — Ugyanezen valamint a részbeni nyertesség okából is voltak a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők ; a mindkét fél által saját érdeke szempontból kért birói szemle költségeinek pedig közös viselése kimondandó." (1877. april 12. — 2883. sz. a.) Sajtó ügyi döntvények. Az esküdtszék marasztaló határozata a többségi szavazatok számszerinti kitüntetésével hirdelelvén ki, — semmiségi' okul nem szolgálhat, ha a kisebségben maradt szavazatok számszerint hasonlag ki nem hirdetetnek. Pichler Ferencz magán vádló — Gerlay Vilmos a ,Pester Journal' felelős szerkesztője és Spiller Ármin ellen a bpesti tszék mint sajtó bíróság előtt, sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt sajtó pert indított. A tárgyalás elején — 1877. april 19. — vádló 1-ső r. vádlott irányában emelt vádat visszavonta, minek folytán arra nézve a további eljárást, az esküdtszéki bíróság megszüntetettnek kimondotta. A tárgyalás 2-ik vádlott ellenében befejeztetvén — az szótöbbségei vétkeznek mondatott ki. Utóbbi az itélet s előző eljárás e. semm. panaszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az 1867. jul. 25 ki sajtó rend. szerint sajtóügyekben is alkalmazandó perrend 69. §-ból kifolyólag, 41