Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 41. szám

162 magán vádló nem lehet elzárva attól, hogy a tárgyalás előtt az általa emelt vádat visszavonhassa: — az esküdt­széki bíróság tehát az által, hogy a tárgyalás kezdetén magán vádló kérelmére 1-ső r. vádlott irányában a to­vábbi eljárást megszűntnek jelentette ki, semmiségre okot annál kevésbé szolgáltatott, minthogy a vádlevélbó'l ki­tetszőleg a vád 1-ső r. vádlott ellenében főleg a nehez­telt hirlapi közlemény azon ré <ze miatt emeltetett, melyre nézve 2-od r. vádlott a felelőséget el nem válalta 1 „mert a vádbeli czikk szerzőiébe tekintetében az elnök által a tárgyalás folyama alatt, a panaszlóhoz in­tézett kf rdés oly világos s határozott, hogy az további ; értelmezést vagy magyarázatott, nem igényelt; de hogy j panaszló részéről e kérdést illetőleg félreértés fen nem j forgott, ta usitja a tárgyalási jkönyv, mely szerint pa- ! naszló ép e kérdésre vonatkozólag kimerítően védekezett; j egyébiránt panaszló az elj. szab. 60. §. szerint az esküdt- j szék elébe terjesztett kérdésekbe, melyek másndikában j az esküdtszék tagjai annak eldöntésére hivattak fel, val­jon panaszló a vádbeli hirlapi közlemény szerzője-e vagy j nem ? belenyugodott s azokra az elj. szab. 62. §. értei- i mében őt megillető jogánál fogva észrevételt nem tett, \ — a vétkesség kérdésében hozott s az esküdtek lelkiis- ; meretén s meggyőződésén alapuló határozat ellen pedig j az elj. szab. 91. §. értelmében semm. panasznak helye j nincsen ;" ..mert panaszló tárgyalás folyama alatt a vizsgálat i hiányossága miatt fel nem szólalván, de a kérdéses köz- j lemény fogalmazványának, illetve az arra vonatkozó ké- j ziratnak felmutatása nem is kéretvén, az ez irányábani | panasz most már figyelembe vehető nem volt ,* „mert eltekintve attól, hogy panaszló akadályozva * nem volt abban, miszerint a bpesti tszék előtt előzetesen ) meginditott bünvizsgálat folyamában általa 10. sz. a. tett vallomásban foglaltakat az elj. szab. 53. — illetve 54. > §§. értelmében az esküdtszéki tárgyalás alatt védelme j érdekében, a mennyiben szükségesnek vélte, szóval ér- I vényesithesse, az esküdtséki biróság e tekintetbeni hatá­rozata a hivatolt §§-ban teljes indokolását találja;" „mert vádló kéri Íme folytán jelen sajtóügyhöz csa- j toltatni rendelt fenyítő vizsgálati iratok tekintetében pa- i naszló által állított tévedés fen nem forog,minthogy azon > fenyítő birósági iratok, melyek jelen sajtóügygyei kapcso- j latban vannak s melyeknek a feny. bíróságtól való átté- | tele kéretett, csatolva vannak, s azokra a panaszló védel­me érdekében hivatkozott is, — azon körülményből te­hát, hogy a sajtó bírósághoz áttett fenyítő iratokhoz más, a magán vádlóval hasonnevű személyre s nem vád­lóra vonatkozó fény. iratok is tévesen mellékelve lettek, — panaszló semm. okot annál kevésbé vonhat le, mint­hogy ezen tévedés a tárgyalás folyamábanelnökileg con­statáltatott s ebben mindkét fél megnyugodott;" „mert a biró.-ág azon határozata, mely szerint pa­nas lónak a vádlevél kézbesitésétőü 3 nap letelte után bejelentett tanú — berendelési kérelmét visszautasította, az elj. szab. 23. §-án alapuhán, ezen panasz minden tör­vényes alapoi nélkülöz;" „mert a< elj. szab. 70. §-nak megfelelőleg az esküd­tek feleletei az „igen" és „nemmeli- szavazatok szám­szerinti megjelelésével megfejtés végett nekik átadott kérdések aljára írattak s a marasztaló esküdtszéki hatá­rozat a tárgvalási jkönyv szerint a többségi szavazatok számszerintí kitüntetésével kihirdettetett, és miután egy­részt a hivatolt §. egyedül a többségi szavazatok szám mennyiségének megjelölését rendeii, és sehol előírva nin- | csen, hogy a kisebbségben maradt szavazatok számsze­rűleg hasonlólag kihirdetendők; másrészt pedig az ek­ként kihirdetett határozat a szavazatok többségének hü kifejezését tünteti fel, s arra vonatkozólag, hogy az es­küditek 2 od r. vádioltat vétkesnek nyilvánították, két­ség nem forog fen — panaszló ebbeli érvelése sem bir törvényes alappal;" „mert végre a sajtóbiróság vádlott büntetését az es­küdtszék által megállapított sajtó vétségre vonatkozó törvény korlátai közt szabta ki — e büntetés mérve pe­dig mint nem alaki, hanem a bírói lelkiismc rétes meg­győződéstől függő kérdés e helyen s uton felülvizsgálat tárgyát nem képezheti." (1877. május 15 — 9451. sz. a.) A tanvhnak sajtó-esküdszék elébe rendeltel se mellő­zendő, ha azok a vádleml vétele után a sajtó rend. 23. §-ban kitűzött határidő alatt javaslatba nem hozattak. A vádbeli újság czikhre a sajtó törvény 14. §-sza nem alkalmazható, ha az csak oly eset közlésével foglalkozik, mely állítólag közbeszéd tárgya volt. Nagyfej eü Miklós ügyvéd magán vádló — D o­bay Sándor a ^Szabadkai lapok4 czimü hírlap volt szerkesztője e. sajtó pert indított a debrcczeni tszék mint sajtó biróság előtt. A tárgyalás megtartatván, vádlottra a ,véikes' ki­mondatott s az elmarasztatott. Ezen itélet s előző esküdszéki eljárás e. semm. pa­naszt adott be. A Semmitőszék azt elvetette ; „mert tanuknak az esküdtszék elé rendeltetése vád­lott részéről az 187 >. márcz. 17-ki rend. 23. §. utasításá­hoz képest javaslatba nem hozatván, azoknak mellőzése ál­tal az idézett rend. 93. §. alá fogható sérelem nem követ­tetett el; „mert továbbá a vád alapjául fektetett ujságczikkre a sajtó törv. 14. §-sza nem volt alkalmazható azért mivel az hivatalos iratok, vagy cselekmények közlését egyáta­lában nem tartalmazza, hanem egy oly eset közzétételé­vel foglalkozik, mely állítólag közbeszéd tárgya volt;" „mert végül az idézett elj. rend. 71. §-ban engedett felfüggesztési jognak alkalmazása vagy mellőzése kizáró­lag a sajtóbiróság belátására levén bízva: ez arra nézve a hivatolt §. és a 72. §. keretén belül végérvényesen intéz­kedett " (1877. april 25. — 7907. sz. a. Kereskedelem jogi döntvények — Semmitöszéktöl. Az áru-vételi szerződésben szabadon választandó biróság kötetvén ki, az a szerződés teljesítés elmulasztásából eredt kár megtérítése iránti keresetre is kiterjed, — habár az eladó fél a szerződéstóli elállását ki is jelentette. Erdélyi Mihály szent-gróti lakos — Steiner J. 1). szent gróti kereskekedő e. 34 frt 75 kr. erejéig f. év febr. 26. a nagy-kaniz sai j ár ás — mint ke­res k. birósáághoz keresetet adott be, minthogy az A. alatti közjegyzői tanúsítványban foglalt szerződés sze­rint 1800 m. szénát h;0 m. szalmát s 200'* m. zabot ad­ván el alperes és társainak, 2000 frt foglaló átadá­sa melleit, de sem az árukat át nem vévén, sem a kikötött fizetéseket nem teljesítvén, a szerződéstől ellátott s a keres. törv. 277. §. ugy a szerződés 5. pont­jában foglalt jogánál fogva a foglalót megtartotta, a ké-

Next

/
Oldalképek
Tartalom