Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 38. szám

151 reskedő e. f. év febr. 18. — a posonyi tsz ék mint keresk. birósághoz 1233 frt 28 kr. fizetésére keresetlevelet adott be, azon alapon, mert üzleti összeköttetésük folytán időnkint megrendeléseire A. számla szerint szeszes italokat hitelbe szállított alperesnek — mint mennyiségük is mutatja, továbbadási szándékból, s ő mint vendéglős s borkereskedő' azokat tovább is adta — a keresk. illetőséget a ker. törv. 253. §. 1. p. s az elj. rend. 5. §. utolsó kikezdé-ére fektetvén. Alperes kifogásolja az illetőséget, mert ő felperesnek csak számadó itczése volt, ki a felperes által Pálfy gróftól bérelt kocsmában borát az ő firmája alatt szerződésileg kialkudott bérért mérte ki. Felperes azt vitatja, hogy a kereseti követelés keres, ügyletből származik, mert alperes továbbadási szándékkal vette a borokats csakugyan ki is mérte. A keresk. tszék illetékességét megállapította f. év april 5. kelt végzésével; mert ha felperes azon állítása, mikép a borokat hitelbe eladta, valótlan lenne is; de tekintve, hogy alperes beismerte, mikép a borokat felperestől bizonyos dij vagy munkabér mellett felperes nevében s javára történendő eladásra vette át, s hogy tehát felperes mint kocsmáros kocsmárosi üzletét vezette, s igy felperes czég kereskedői meghatalmazottja volt; ennélfogva a keres, eljár. 6. §. 8. p. szerint jelen a kereskedő' s meghatalmazottja közti peres kérdés elbírására a keresk. bíróság illetékes. Alperes semm. panaszszal élvén — A Sem mit ő szék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 4. p.); „mert a keroset alapját képező' ügylet, illetve ami, jogviszony, melyből a kereseti követelés az illetőségi tárgyaláson a felek részéről ^előadottak folytán szárrnazottnak tekintendő, — miután annál felperes az alperes határozott tagadása ellenében azt, hogy a kérdéses borokat alperesnek hitelbe eladta, mivel sem igazolta; továbbá alperesnek az ügylet minősége s a köztük fenforgó jogviszonyra vonatkozólag tett s a beügyelt bizonyitváuynyal támogatott abbeli előadását, miszerint a számlában felsorolt szeszes italok részére a czélból szolgáltattak át, hogy azokat a felperes által Királyfán kibérelt koesmai üzletben annak részére s nevében számadás terhe s határozott dij mellett tovább adja el — határozottan tagadásba nem vette, — a tárgyalásnak ezen fejleményeihez képest alperest illetőleg keres, ügyletnek nem vehető, sem pedig a kérdéses kocsmai üzletre vonatkozólag felperes mint az üzlet birlilója s alperes mint ezen üzlet vezetésével, illetve a kérdéses borok kimérésével megbízott — ekként egyszerű megbízottként eljárt személy között fenforgó jogviszony kereskedelmi meghatalmazásnak nem tekinthető, hanem ezen jogviszony egyszerű megbízásból keletkezvén s mint ilyen köztörvényi tekintet s elbírálás alá esvén, az ebből eredt vitás kérdés feletti bíráskodás a keres, bíróság hatásköréhez nem tartozik." (1877. május 9. — 8924. sz. a.) A kőszén bevásárlásra, tartozások behajtására vonatkozó viszony alkalmi egyesülésnek [ker. tör, 62. §Jnem tekinthető, hanem csak bizományi, illetőleg megbízási ügyletnek, — mi iparszerüleg nem folyia'atván, kereskedelmi ügyletetnem képez. Klim Ferencz bpesti kőszénkereskedő — Kopp József fa s kőszénkereskedő e. 692 frt 40 kr. fizetésére a pbesti váltó tszék mint keresk. bíróság előtt f. év febr. 27. keresetet támasztott, előadván, mikép alpe1 réssel rövid ideig bizonyos üzletek kötésére viszonyban | állott s kőszén bevásárlására neki 305 ftot készpénzben j adott — miért ez csak 174 frt 72 kr. árut szállított; | továbbá kölcsönzött neki 270 ftot az általa elzálogosított ! sorsjegy, óra, láucz s 10) ftos váltó kiváltására; végre j incassált helyette 292 ftot s át nem adta neki. Alperes a keresk. illetőséget kifogásolja, | mert a kereseti ügyletek nem tekinthetők kereskedelS mieknek. A keresk. tszék f. év april 4. — 25910. sz. | végzésével az illetőségi kifogásoknak helyt ado't; mert j felperes keresetét a közte s alperes közt bizonyos üzletek kötésére létrejött társasági viszonyból, a válaszirat szerint alkalmi egyesülésből származtatott követelések iránt indította s a kere3. illetőséget a ker. törv. 62. §-ra s a keresk. eljárási rend. 6. §. 3. 7. pontjaira állap'tji. Miután azonban a ker. tör. 62 §-ban szabályozott alkalmi j egyesülés lényeges feltételeit képezik, hogy az egye| sülés kereskedelmi ügyletek tekintetében történjék, — a | felperes részéről pedig az, hogy állítólagos alkalmi egyesülés kereskedelmi ügyletre létesült s a kereseti követe! lések keresk. ügyletekből származnak, nem is állíttatik; | s miután még azon esetben is ha a kereset 2-ik helyén i említett kölcsön követelés a ker. tör. 231. §. alapján, a fej leknek felperes által állított, de nem igazolt keresk. mi; nőségénél fogva keresk. ügyletnek tekintethetnék is, ezen :' követelés 300 fton alóli összegénél fogva az elj rend 5. 1 §-nál fogva sem tartoznék ezen keres, tszék illetőségéhez. Felperes semm panaszszal élt. A Semmit ő szék azt elletette ; „mert panaszttevő azt, hogy alperes kereskedő vol: na, hogy tehát irányában a kereseti különböző ügyletekre í nézve a keres. tör. 2G1. §. alkalmazható lenne, alperes tagadása ellennem bizonyította; az pedig hogy a panaszló s alperes között állítólag létezett alkalmi egyesülési vi: viszony a ker. tör. 62. §-ban kitett czélra s keresk. ügy: letek tekintetében köttetett volna, — a kereseti ellöadásból sem tűnik ki ;tt „mert a kereset értelmében a kőszén bevásárlására : s a panaszló tartozásai behajtására vonatkozó viszony bizományi s illetve megbízási ügyletnek tűnik fel; ez pedig a mennyiben nem iparszerüleg folytattatik, keresk. ügyletet épen ugy nem képez, mint a pénz kölcsön adás, a mi csak az által minősülhet keresk. ügyletté, ha a felek kereskedők." (1877. május 9. — 9091. sz. a.) Az eladóra nézve az áru szállítmányozás helye, az illetőséget megállapítható teljesítési helyül nem tekinthető, ha a szállítás a vétel megkötése után s a vevő veszélyére történt. Fávecs József szatmári bej. kerezkedő — F a 1 k Adolf s társai bpesti bej. czég e. 114 frt 47 kr. iránt 1876. okt. 12. a szatmári járás — mint keresk. bíróság előrt pert indított előadván, mikép alperestől pesti üzletében 93 frt értékű árukat vásárolt, foglalóul 33 ftot lefizetvén, s a többit 6 hó utánra kötelezvén. Az árukat alperes Szatmárra el is küldötte, de utánvétel mellett, miért azokat felperes át nem vette, ennek folytán most a foglaló kétszeregét, elmaradt hasznát stb. követeli tőle. Alperes czég kifogással élt az illetőség ellen. A szatmári j bíróság annak helyt nem adott 1876. nov. 27-ki végzésével a perr. 35. §. ugy a ker. törv. 322. §. alapján; mert bebizonyittatott, hogy az árukat alperes adatta vasútra, s hogy így azok átadási helye felperes lakhelye. 38*