Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 37. szám

146 foglaltaknak elégiétetett s ily körülményekben további vizsgálat szüksége fen nem forog. Panaszlók se mm. panaszára. A Sem mit o szék a neheztelt végzést megsemmi­sítette s a vizsgáló birót utasitotta, hogy a megkezdett vizsgálatot az 1367. május 17-ki rend. 18. — s az okt. l-jén kelt rend. 1. §. 3. 4. pontjai, ugy az 1863. febr. 22-ki rend 2-ik kikezdésének megfelelően folytassa és szabályszerűen fejezze be; „mert. téves s az 1868-ki rendelet utolsó előtti be­kezdésének félreértésen alapul azon a neheztelt végzésben is kifejezett nézet: mintha oly esetben, midőn a vádra okot szolgáltató czikkért a felelőséget a lap szerkesztője elválalja, — a czikk valódi szerzője személyének kitu­dása végett további nyomozásnak helye nem volna." „Ellenkezik ezen nézet nem egyedül az átalános büntetőjogi fogalmakkal, melyekhez képest a kinyomo­zott s nem a színlelt tettes büntetendő, — hanem a sajtó vizsgálatnak kifejezett czéljával is, mely hasonlóképen a tárgyi — s nem ;iz egyszerű alaki igazság kiderítésére irányul." ,.Minthogy pedig az 1S48. 18. t. cz 13. s 33.§§-szai sajtóvétségért első sorban a szerzőt, a felelőséggel tartozó többi személyeket pedig csak azon esetre rendelik bünte­tetni, ha a szerző felelőségre nem vonathatnék: „Ezekből következőleg nem helyesen cselekedett a vizsgáló biró mid^n az incriminált czikk szerzőjének ki­nyoino/ása iránti vizsgálat folytatását megtagadta." (1877. márcz. 6. — 4398. sz a.) Ugyanezen ügyben tanú kihallgatás eszközöl­tetvén, némely tanuk a tanúskodást megtagadták, s a vizsgáló biró az arra való kényszerítés iránti kérelmet megtagadta. Vádlók az e. issemm. pauaszszal éltek. A Semmitős zék azonban azt visszautasította ; „mert a sajtóügyi vizsgálat folyama alatt hozott közbeszóló végzések ellen — külön semm. panasznak helye nincs." (1877. május 3 — 8793. sz. a.) Semmitöszék teljes fanácsülési döntvénye. April 26-ről. Ezen plenumban következő kérdés került szőnyegre: A feltétlenül marasztaló Ítélet alapján foganatosított biztosítás feloldható-e azon esetben, ha az alsóbb biró sági itélet utóbb felső bíróságilag feloldatott, és további tárgyalás rendeltetett V És ez következő határozattal oldatott meg: „Tekintve, hogy a fkezési rendtartás az iránt: váljon a feltétlenül marasztaló itélet alapján foganatosított biztosítás fentarlandó, avagy feloldandó-e oly esetben midőn az alsóbb bírósági itélet utóbb felső bíróságilag feloldatott, és további tárgyalás rendeltetet/, —tüzetes intézkedést nem tartalmaz-1,, — „ellenben a kir. igazs. minisler által a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján 1876. nov. 30. kiadott váltó el járási szabályok 62. § sza hasonló esetben a foganatosított biz­tosítást mindaddig érvényben hagyatni rendeli, mig a felmentő itélet jogerőre nem emelkedik vagy végrehajthatóvá nem válik;" „valamint azt is tckintetbevéve, hogy a jogszolgáltatás kiváló érdekében áll, hogy a váltó s köztörvényi eljárásban, miután fő vonásokban mindkettőnek egy és ugyanazon törvény­| kezési rendtartás szolgál alapul a lehető egyöntetűség lé/esi­| tessék; ennélfogva pedig a váltó eljárási szabályok, mennyiben az 1868. 54. t. czikkel nyilván nem ellenkeinek, a köztör­vényi eljárásban is annál inkább figyelembe vétessenek mivel ezt a különböző végrehajtások találkozása esetében a rendelet 95 §-sza kötelező utasításul is adja :" „A kir. Sem itöszék az 1875. febr. 18 kán kell teljes tanácsülést megállapodását többé feni art ondónak nem találja, s a helyett a megváltozott viszonyokhoz képest kimondja hogy: „oly esetben, midőn a biztosítási végrehajtás alapját ké­pező határozat a felebbviteli bíróság által megvalloztatik, vagy féloldalik, és további tárgyalás rendeltetik: a foganatosítás mindaddig érvényben m irad. mig a felmentő határozat jog­erőre nem emelkedik."1 (1877. april 25. — 6970, sz. a.) A jogeset volt: Grishaber s Margulics czég — Grúthi Benőé. 31 frt 37 kr fizetésére a bpesti V. ker. jbiróság előtt pert indított, melyben feltétlenül marasztaló itélet hozatván, alperes e. biztosítás foganatosíttatott, egy 50 ftos takarékp. betéti könyvecske foglalás alá vételével. — Később felebbezés utján az első bír. itélet feloldatott \ s uj tárgyalás rendeltetett; minek alapján alperes a biz­| tositás feloldásáért illetőleg a lefoglalt betéti könyvecske j kiutalványozásáért folyamodott. A jbiróság f. év márczius 14. kelt végzésével fentebbi kérelemnek helyt adott s tekintve, hogy a fel­tétlenül marasztaló itélet feloldatott, a betéti könyvecs­j két kiutalványozta. Felperes semm. panaszára — A Semmitőszék a végzést megsemmisítette . (297. §. 1. p.) s alperes kiutalványozási kérelmének : helyt nem adott — ugyanazon indokokból melyek a ple­> náris határozatban felhozattak. (1877. april 25. — 6970. : sz. a.) Jogeset. Az örökhagyó által javairól lett halálesetére szóló aján­dékozás mint hagyomány jogérvényét elveszti, ha ugyanazon javairól később kelt végrendeletében máskép intézkedik, illető­leg ebben azt riszonvonja. Balaskó György szül Divinyi Mária — B. Kiss Sámuel e. özv. Büte Jánosné után végrende­leti öröködés érvényesítése iránt 1875-ben a karczagi tsz ék előtt pert indított. — Nevezett Büténé ugyanis 1867-ben ajándékozási szerződést kötött Kiss Sámuellel, melyben minden vagyonát, szép terjedelmű ingatlanjait r Kissnek átadta, ugy hogy azok halála után tulajdonába | menjenek át s az őt halála napjáig eltartani köteles le­i gyen- — A halál eset csakugyan be is következett, de végrendelet hátrahagyásával 1874. évből — melyben. Balaskónét — felperest — s egy másik rokont nevezte örökösévé — Kiss Samu kizárásával. A tszék 1876. aug. 14. — 3527. sz. Ítéletével az özv. Büte hagyatékához tartozó s végrendelete szerint hátrahagyott ingatlanoknak részint fele, részint 5/ -ad részére felperes örökségi jogát megállapította s alperest ennek elismerésére kötelezte — a perköltségek kölcsönös ! megszüntetésével — a következő indokokból: ! »Aö.s 1. sz. a. felmutatott halálesetérei vagyon át­ruházást tartalmazó szerződés, mint az oszt. polg. tkönyv alatt keletkezett, annak értelmében levén megbírálandó • tekintve mikép ezen szerződés alaki tekintetbe a p' tkönyv 956. §. kellékeivel nem bír, mert abban az ajá£

Next

/
Oldalképek
Tartalom