Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 37. szám

Budapest, 1877. kedd, május 15. 37. szám. Tizenkilenczedik évfolyam. TÖRVÉNYSZE r&rtaLojn : Bujtóügyi esetek. — Teljes tanácsülés. — Ajándékozási jogeset. — Semm. döntvények. — Kendeletek. Sisjtwigyi jogesetek. Sajtóvétségi ügyben a lapszerkesztő a vád tárgyául szolgált czikkért a felelőseget magára, válalván azon esetre, ha an «ak szerzője a felelőséget el nem Dalolná, vagy a biroság elölt •xeg nem jelennék. — a magán vádlónak a szerkesztő elleni kereshetőségi joga megállapítandó, midőn a czikk állítólagos irója maya részéről a szerzőséget határozottan tagadásba vette. Miletits S vető zár or. gyűlési képviselő' mint magán vádló — Gruics János mint a ,Szerbski Národ' lap szerkesztője e. a bpesti tszék mint s aj tób írósághoz 1874-ben sajtóvétségi panaszt adott be, nevezett lap 1874. évi "28 ikszban aláirás nélkül megjelent czikk miatt, melyben Miletits különféle visszaélések, a községeknek alaptalan perekre buzdítása miatt megtámadtatott. — Első kihallgatáskor — 1875. febr. 4. — Gruics azt vállá: hogy az incriminált czikk 3. tételből áll s mindeniknek más a szerzője, ezek személyére nézve tehát addig nem nyilatkozhatik, mig panaszló a czikk sérelmes rés ét tüzetesen ki nem ielöli. — A bíróság erre végzést hozott melyben a sajtó törv. 33. §. értelmében Gruicsnak meghagyatott, hogy a szerzők személyére nézve nyilatkozzék. — A második kihallgatáskor — 1875. íébr. 22. — oda nyilatkozott, hogy a czikk első tétele Gyendits Demetertől származik, melyet ugyanazon szavakkal közölt lapjában, a mint az neki beküldve volt; de sajtó hibák érthetetlenné tevén, Gyendits kérelmére a czikket a lap 73. szban kiigazítva közölte. Tehát csak is ezen kiigazít/a közölt czikk szolgálhat az eljárás alapjául. — A vallomás végén Gruics azt nyilvánitá: hogy ha a 28 lap s közlemény vétetik alapul j és Gyendits a szerkesztőséget visszautasítaná, azért a felelőséget magára válalja. A kéziratokat elő nem adhatja, mert megsemmisitette. — Később 187ő. márcz. 27. Gruics írásbeli nyilatkozatot adott be, melyben fentebbi vallomását akkép kívánja értelrneztetni, hogy csak a 2-ik alineában foglalt .Svetszka protuva1 szavakért válal felelőséget, ha Gyendits azon szavak értelmét el nem fogadná azonosnak az általa használt kifejezéssel. Mindkét alinea többi tartalmáért a felelőség feltétlenül Gyenditset terheli. Ezek után Gruics e. a vizsgálat-rendelő végzés meghozatott. — 1876. febr. 16. külön kérdő).ontokra hallgattatott ki, a mikor a czikk sajtó hibáját kijavította s állításai igazolására okiratokat mutat fel s tanukra hivatkozik. Vailomá-a folytán Gyenditsre is kiterjesztetett a vizsgálat, de ez kihallgattatásakor kijelenté: mikép korábban azon lapba hason tartalmú czikkeker irt ugyan, de az incriminált czikkuek nem szerzője, s azért a felelőséget nem válalja el. A vizsgálat 1877. febr. 16-kán fejeztetett be. A vádlevél vétele után vádlott Gruics a kereshetőség ellen kifogásokat adott be. A bpesti tszék mint sajtóbiróság f. év apiil 17. — 8245. sz a. kelt végzésével azoknak helyt nem adott; mert a vizsgálat folyamában az általa a czikk szerzőjéül kijelölt Gyendits Demeter kihallgattatásakor a czikk szerzőséget s közléséért való felelőséget el nem válalta. Minthogy pedig azon kérdésben: váljon Gruics az incriminált czikk szerzőjéül tekintendő-e az 1867. május 17. kelt igazs. rend. 60. §. szerint, nem a törvényt alkalmazó sajtóbiróság, hanem az esküdtszék van hivatva határozni: sajtó vétséggel vádolt Gruics János mint a vádbeli czikket közzé tevő lap felelős szerkesztője ellen emelt vád tekintetében tett kereshetőségi kifogás elvetendő s magán vádló kereshetősége megállapítandó volt. Ez ellen vádlott s e m m. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panasztevő, ki ellen a vizsgálat 1875. aug. 20. kelt végzéssel elrendeltetett s folytatva keresztülvitetett, a napló 11. az. a. vallomásának 1-ső pontjában a felelőséget a vonatkozó czikkért azon esetre magára válalta, ha azt a szerzőjének nevezett Gyendits D. el nem válalná, vagy a hiróság előtt meg nem jelennék." „Ebből következőleg a magán vádlónak a vádlott lapszerkesztő elleni kereshetőségi joga a sajtó törv. 33. §. értelmében kétségtelen, miután a czikk állitólagos szerzője 16. sz. vallomásában a szerzőséget határozottan tagadásba vette ; s miután a sajtóbiróság a kereshetőségi kérdés elintézésekor panaszttevőnek oly bizonyítékaira figyelemmel nem lehetett, melyek a vizsgáló Lefejezése után jelentettek be, s azért a vizsgáló biró által tél nem vétettek." (1877. május 3. — 8' 50. sz. a.) A jogelvekkel s a sajtóügyi rendeletek szellemével merően ellenkezik, hogy a hírlapi czikk valódi szerzője személyének kitudása vegeit minden további nyomozás megsziintetessek, ha a lap szerkesztője a vád czikkért a felelőseget magara válalja. Sajtóügyi vizsgálat fo'yama alatt hozott közbeszóló végzések ellen külön semm. panasznak helye nincsen. M a u r i t z Rezső s társai — a Kassán megjelenő ,P a n o n i a' cz.rnü hetilapban megjelent rágalmazó czikk miatt sajtóvétségi panaszt emeltek, azon czikk szerzőjének feleletre vonatása iránt. — A vizsgálat alatt a szerkesztő a felelőséget azon czikkért magára válalta. Panaszlók azonban kérvényt adtak be, melyben a vizsgálatot a czikk szerzőjére, illetőleg kipuhatolására is kiterjesztetni kérték. A sajtó vizsgáló biró f. év február 14. kelt végzésével annak helyt nem adott; mert a lap szerkesztője az incriminált czikkért a felelőséget magára válalván az 1868. febr. 22. min. rend. utólsó előtti kikezdésélen 37