Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 34. szám - Államintézményeink és a kor igényei 1. [r.]

134 mely náluk a legtöbb esetben teljesen hiányzott — ha- | zánk közművelődési és közgazdasági viszonyainak kelló' | részletességű statisztikai ismeretei nélkül, tehát a nélkül, hogv maguknak az első elengedhetetlen föltételt megszerezték volna, hazánk sajátlagos viszonyainak elfogulatlan, alapos tanulmányozására, valóban érett megfontolására, ők gyakoroltak mégis nemze iékrők nemzedékre döntő befolyást számaranyuknál és összeköttetéseiknél fogva, a házon ki\ ül a képviselők megválasztatására, s majdnem még inkább a törvényjavaslatoknak gyakran előterjesztésére, s kivétel nélkül — megszavaztatására. „T a p a s z t a 11 sá g" — ez volt az ő jelszavuk: mintha azért, mert valakinek a megyében észlelni alkalma lelt volna ha kellő" észlelő képessége lett volna, és ha kell" kitartással b rt volna az élet tüneményeinek megfigyelésire és érett megfontolás után gyakorlati értékedtésére — már ezért honfiúi kötelességünk is lenne mind n egyes volt megyei városi tisztvdséloröl, vagy épen a megyei közgyűlés minden egyes volt tag áról szükségkép föltenni, hogy azon husz-harmincz évét, melyet a megyei életben töltött, csakugyan a társadalmi, közgazdasági, közművelődési politikai élet tüneményeinek szorgos megfigyelésére, elfogulatlan, oknyómőzására is fordította vala első sorban, — mintha nem ritka kivétel leit volna nálunk az oly megye, a hol a főjegyzőn kivül egyátalán még más valamely megyei adminisztratív tisztviselő is komoly munkát, — olyat, mely neki a törvényhozói pályához kellő mérvű tapasztalati anyagot gyűjthetett volna — állandóiam végezni szokott volt ! Természetesen nem valami sokat, nem valami nagyot jelenthetett tehát azon „t a p a s z t a 1 t"-s á g, melyet az ily elméleti, s ily gyakorlati tanfolyamból a törvényhozás termébe lépett nemzedékek szegény, elmaradt, sokat szenvedett hazánk javára értékesíthettek volt. (Folytatjuk.) ! i Kereskedelem jogi döntvények. Valamely külföldi intézet s belföldi hivatalnoka közt a szolgálati viszonyból keletkezett jogi viszályban a belföldi illetőség meg nem alapítható ha a szolgálati szerződés külföldön jött létre^ es a későbbi egyesség„ mely ilt belföldön keletkezett, s melyre a hivatalnok kei esetét állapítja csak az ere detileg rendszeresített fizetés javítását tárgyazza. Jegher Grusztáv bpesti mérnök — az ,Á 11 a1 á n o s osztrák építő társaság' e. (képviselve Bécsben igazgatósága által) 1876. nov. 30. a bpesti váltó tsz ék mint keresk. biróság előtt 1858 frt 91 kr. szá alékdij megfi etésére pert indított, előadván mikép még 1869-ben mint mérnök nevezett társu'at szolgálatába lépett Bécsben s miután az a dunaszabályozást átvette — 1871. évben Pestre lett áthelyezve helyettes építés vállalati főnök minőségében, 1872-ben a válalat főnökével hason rangra emeltetvén. Ennek folytán 1873ban fizetése javitását kérte, minek teljesítéséül az igazgatóság 3") — 40 illetőleg a kézi munkálatok irányában 1 l°/o osztalékdij — tantiemet — biztosított részére az egység árakból elérendő megtakarítások után. Erre részlet fizetéseket tett is, de 1875. végén az igazgatóság felmondott. Az összeszámolás a százaiédijakra nézve megtörténvén: A. hiteles könyvkivonat szerint részére még 1858 frt 91 kr. járandott — mit alperes kifizetni vonakodik. Ennélfogva, miután a -zerződés Pesten jött létre, a vállalat itt folytattatott s a fizetésnek is itt kellett telsitetni — keresetét alperes e. a bpesti keresk. biróság előtt kellett támasztania. Tárgyaláskor alperes kifogásolja az illetőséget, két okból; mert telepe Béc ben van, Pesten soha sem volt, s ide nem is kötelezte magát; és mert a szolgálati szerződések s viszonyok kereskedelmi ügyletet nem képeznek. Felperes részéről válaszoltatik, mikép a szerződés itt Pesten a Dunánál volt teljesitendó (j,err. 35. §r) — de a kereset alapjául szolgáló szerződés is Pesten jött létre, minthogy alperes C. les eiében pesti igazgatóját M. Luzzatot oda utasította, hogy itt állapítsa meg azon módot mely mellett szolgálatában megmaradhasson. Ennek alapján jött létre a D. alatii szerződés itt Pesten, mely a j-len kereset s per tárgyául szolgál s a melynek itt pesteni keletkezése a levél alakban irt okirat, keltéből is „Pesth den 0 Mai 1873" világosan kitűnik — kiállítva alperes igazgatója M. Luzzato által. A bpesti keresk, tsz ék f. évmárczius 14. — 2-08í. sz. a, végzésével illetékességet megállapítot ta inert a bejegyzett részvénytársaság torvénynél íogva mindig kereskedő; minthogy pedig a keres. törv. 2o0. §. szerint a kereskedő minden ügyletei, melyek keres, üzlete folytatásához tartoznak •— keresk. ügyleteknek tekintendők ; s minthogy alperes keresk. üzlete a dunaszabályozásában állott a kereseti szerződés pedig arra vonatkozik, ezen szerződés is keresk. ügyletnek veendő; a tárgyi illetőség tehát megállapítandó; — de a helyi illetőség is, mert alpeies elismerte, hogy felperes a bpesti dunaszabályozásánál volt alkalmazva, a köztük keletkezett szerződés tehát itt Pesten volt 'elj sitendő. Alperes semm. panaszszal élvén — A Sem mítosz ék a bpesti keresk. tszék végzését megsemmisítette (297. §, 4. p.) s fel . erest keresetévei a Bécsben székelő alperesi társulat személves bíróságához utasította; „mert felperes azt, hogy a követelésbe vett fizetés teljesítésére Bpest köttetett volna ki, alperes határozott tagadá-a ellenében, nem bizonyitotta, — e nélkül pedig annak következtetésére, hogy alperes külföldi társaság a D. alatti levél kiáhitása által, ha ez reá nézve kötelezőnek tekintetnék is, tényleg beleegyezett volna, hogy a I közte s itt felperesként fellépett hivatalnoka közt a szol; gálati viszonyból felmerülő vitás kér lések a magyarhoni bíróságok által, s a magyar törvények szerint intéztessenek el. annálinkább minden alap hiányzik, mivel a tulajdonképeni szolgálati szerződés 1869-ben Bécsben jött létre; a keresetbe i tantiemek megajánlása pedig, felperes saját előadása szerint, csak az azon szerződéssel eredetileg readszeresitett fizetés megjavítását képezi.-'' „E ékhez képest valamint azon körülménynél fogva is, hogy a tárgyalás rendén nem igazoltatott, miszerint a jelen alperes külföldi társaság a keresk. törv. 14. fejezetének szabványai alá tartoznék, — az eljárt bpesti tszék illetékessége a pert. I. c .im3-ik fejezetének egyik szakasza alánján sem volt megállapítható." (1877. apr. 25 — 7322. sz. a.) Nincs megengedve kereskedelmi ügyekben sem, hogy a sommás eljárás alá tartozó perek eldöntése a (székekre atru háztathassék. Lövenberg Jakab debreczeni bej. terménykereskedő — Kiss Lajos s:oboszlói lakos e. f. év márcz. 2\a debreczeni tszék mint keresk. biróság-