Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 30. szám

118 Ítéletet hozott, melyben alperest elmarasztalta az esetre, | ha felperes pótesküt tesz arra mikép „a kereseti 140 ftos | kötelező jegy reá Eisenstein Henrik által tulajdonjogilag j átruháztatott, s neki nem csupán behajtás végett adatott át" — következő indokokból: „Azon felperesi állítás, hogy a kereseti kötelezőjegy j a jogosult Eisenstein által reá tulajdonilag ruháztatott s i nem csak behajtás végett adatott át, alperes tagadása el- \ lenében bsigazoltnak tekinthető ugyan Kölber s Wách- [ ter felperesi tanuk hit alatti vallomásával, mert azok egy- j hangulag bizonyítják, hogy a kérdéses jegy Eisenstein j által jelenlétükben oly kijelentéssel adatott át felperes- 1 nek, hogy azt a maga részére értékesitse; — tekintve még is a kötelező jegyre vezetett nyilatkozat némileg ellentétesnek látszó hátiratára s alperesnek Wáchter Mór (első izbeni sogorság miatti) érdekeltség miatt emelt kifogására, a tanuk vallomását teljes bi- \ zonyitékul elfogadni nem lehetett, hanem ezekhez kiegészitésül a pótesküt megítélni, s ettől a per kimenetelét a perr. 239. §. alapján, s tekintettel, hogy egyébként alperes a követelés valósága s fenállása e. mi kifogást sem tett s Eisensteinnak mint már jogosulatlan félnek egyszerű tiltakozása felperes követelésének útjában nem állhat — függővé tenni kellett. — Az átruházás érvénye e. ; a miatt emelt alperesi kifogás, hogy az írásban nem; foglaltatott, s bogy illetőleg e jegy felperesre az j előbbi tulajdonos által nem forgattatott, figyelmen kivül hagyandó volt, mert azon körülmény, hogy az átruhá- j zás megtörténte nem okmány — hanem más bi- i zonyitási eszközök által igazoltatik, — az átruházás jogérvényére mi befolyással sincs. Alperes felebbezésére — A bpesti kir. tábla 1876. nov. 23. — 3222. sz. a. az első bir. ítéletet megváltoztatta s felperest keresetével elutasította, őt 26 frt 50 kr. perköltségben is marasztalván ; „mert a kereset alapjául szolgáló kötelezőjegy a ker. törv. 294. §. szerint a hátirat utján átruházható papírok közzé tartozik ; ezeknél pedig a keres. törv. 2 97. értelmében a forgatmányos birtokosi minőségét a hátiratok öszszefüggő s hozzá lenyúló lánczolata által köteles igazolni; minthogy azonban jelen esetben a kereseti kötelezőjegy felperesre forgatva nincsen ; az ilynemű papíroknak másmódoni átruházása, illetőleg az átruházásnak más módoni igazolása pedig az idézett §. által kizárva van — alperes a kötelezőjegy kifizetését jogosan tagadta meg, s a tanuk által bizonyított szóbeli engedményezés jelen per eldöntésénél bírói figyelembe nem vétethetett " Ez e. felperes felebbezvén — A legf. ítélőszék a kir. tábla Ítéletét megváltoztatta, és az első bíróságit hagyta helyben indokainál fogva. „Tekintve, hogy a kereskedelmi törvény 294. §-sza csak azt tartalmazza, hogy utalványok s kötelezőjegyek, ha rendeletre szólnak, hátirattal is átruházhatók; következéskép az átruházásnak más módját épen nem zárja ki." (1877. febr 27. — 98. m. a.) Kereskedelem josji döntvények. A biztosítandó követelés iránt a per az illetékes bíróság előtt már meginditatván, — a biztosítási kérdés eldöntése is ugyanahhoz tartozik. Schneller Máté és József zágrábi válalkozók — a felszámolás alatt álló Franco-Magy ar bank e. Bpesten — a bpesti váltó ker. tszékhez 751,551 frt 10,284 frt 7224 és 2118 frt per alatt levő követelésük biztosítására 850,000 frtnak készpénzbeni birói kézhez leendő letétele iránt f. év febr. 10. a bpesti váltó tszék mint keres, birósághoz rendes keresetlevelet adtak be — előadván mikép alperes intézet mint a Károly város fiumei vasút egyik egyetemlegesen kötelezett fő válalkozója e. a fent kitett összeg erejéig a zágrábi tszék előtt pert tettek folyamatba; a keres. törv. 205. §. 2. p. szerint pedig a felszámolás alatti társulat köteles függőben levő kötelezettségei s a peres követelések biztosításáról gondoskodni; alperes társulat tehát egyéb tartozásait kielégítheti, s így vagyona kimeritethetik. Tárgyaláskor illetékességi kifogás emeltetett. A bpesti tszék azt elvetette f. év márcz. 7-ki végzésével; mert annak előre bocsátásával, hogy a kereset jogczime s megengedhetlensége tárgyában az illetőségi kifogás igazolásául felhozott alperesi ellenvetések mint az ügy érdeméhez tartozók az illetőségi kérdésnél mellőzendők — a tárgyi illetőséget az elj. rend. 6. §. 6. pontja alapján — de ettől eltekintve az 5. §. 2. p. alapján is megállapítani kellett, mert alperes a keres. törv. 4. s 61 §§. értelmében kereskedő (és pedig bejegyzett) levén kétségtelen, hogy a keresetben elő adott azon ügylet mely a zágrábi tszéknél indított kereset alapját képezi s a melyre mint alapra jelen kereset is támaszkodik, alperest illetőleg a 260. §. szerint keres, ügyletnek vélelmezendő, mely vélelem ellenkezőjét igazolni alperes meg sem kisérlé. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette s felperest jelen keresetével a fő pernek biróságágához utasította (297. §. 4. p.); „tekintve, hogy a biztosítandó követelés megítélése iránt a per a zágrábi tszék előtt már megindittatott — ennélfogva pedig a fenforgó biztosítási kérdés eldöntése is azon tszék illetőségéhez tartozik." (1877. apr. 6 — 6457. sz. a.) Hasonló semmiségi határozat hozatott 6458. sz. a. Delacz — Fr anco M. bank közti 750,<»00 ftos ügyben. Valamely felszámoló bank elleni per tárgyát képező ügylet, alperes minőségénél fogva keresk. ügyletnek feltétlenül nem nyilvánitathatván, s a keresel a követelésre vonatkozó tények szabályszerű előadásának hiánya miatt az ügylet természetének meghatározására biztos támpontot nem nyújtván — az arra fektetett biztosítási eljárás s intézkedés megsemmisítendő Ugyanazon Franco-Magy ar bank e. Urica Nicola zágrábi lakos s válalkozó is 120,000 frt biztositására f. év febr. 10. a bpesti váltó tszék mint keres, birósághoz kereseret adott be — miután szerződésük értelmében megalakult zágrábi választott bíróság előtt az iránt már pert tett folyamatba s a vagyon kimerithetése által követelé.-ét vcszélyezettnek találja. Alperes az illetőséget kifogásolja. A bpesti keresk. tszék f. év márcz. 7. — 19045. sz. a. kelt végzésével illetékességét itt is megállapította - ugyanazon indokokból, melyeket a fent közlött végzései támogatására használt.