Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 30. szám

119 Alperes ez ellen is semm. panaszszal élt. A Semmitőszék a neheztelt végzést a tárgyalási cselekménynyel együtt megsemmisítette (297. §. 1. p.) s a felmerült költségek viszonlagos megszüntetése mellett a Frieclman Bernát pesti ügyvéd által ellenjegyzett keresetet oly értesitéssel visszaadatni rendelte, hogy azt szabályszerüleg szerkesztve újonnan beadhatja; „mert a tárgyi illetőség megbirálhatása végett okvetlenül szükséges azon jogügylet tüzetes megismertetése, melyből a biztosítandó, — azonban megitélés végett egy választott biróság előtt érvényesített követelés származtatik; minthögy oly jogügyletek melyek a keresk. ügyletek köréből határozottan kizárva vannak (például a perr. 262. §. esete) a bejegyzett czégek irányában sem érvényesíthetők a keres, biróság előtt.* „Ennek ellenkezője a neheztelt végzésben foglalt idézvényekből semmikép sem következik ;" „mert az eljárási szabályok 5. 6. §§-szai nem utasítanak a bejegyzett kereskedő elleni minden keresetet a keres, bíróságok elé, hanem csak azokat melyek a tüzetesen megjelölt keres, ügyletekből merülnek fel — az utóbbi szakasz, 6-ik pontja pedig különösen nem vonatkozik oly perekre, melyek a felszámoló társaság elleni követelések érvényesítését tárgyaz ák.-1 „Ezekhez képest nem levén a kérdésbeni ügylet alperes minőségénél fogva keresk. ügyletnek feltétlenül nyilvánítható, — a kereset pedig, miután ebben azon tények melyekből a követelés származtatik — a perr. 64. §. kívánalmainak megfelelően előadva nincsenek, az ügylet természetének meghatározhatására biztos támpontot nem nyújtván, — a kellő alap nélkül hozott első bírósági végzést s eljárást meg kellett semmisíteni stb. stb." „A költségek viszonlagos megszüntetése abban találja okát, mert a kereset kijavitása előleges tárgyalás nélkül lett volna elrendelendő." (1877. apr. 6. — 6459. sz. a.) Azon vélelmezésnek, hogy valamely ügylet a kereskedő üzlete folytatásához tartozik, nincs helye, ha annak ellenkezője magából a szerződésből kitűnik. Reichard Mór s fia bej. kereskdó czég S.-A.Ujhelyen — Sennyei P. e. 947 frt 54 kr. árkülönbözet fizetésére a s.-a.-uj hely i tsz ék mint keresk. biróság előtt f. év jan. 7. pert indított azon alapon mert alperes A. szerződés szerint 3000 vámmázsa rostált kukoriezát tartozott felperes részére szállítani, de azt állítólag csak részben teljesítette. Tárgyaláskor alperes részéről az illetékesség kifogásoltatott. A tsz ék f. év márcz. L — 4058. sz. végzésével annak helyt adott — következő indokokból: A keres, törv. 259. §. 1. s 6. p. szerint csak azon termelők ügyleletei tartoznak a kereskedelmiek közzé, kik egyúttal kereskedők is, vagy saját terményeiket át — vagy feldolgozzák; minthogy azonban alperes nem kereskedő, a természet által előidézett termelés pedig feldolgozásnak nem tekinthető: ennélfogva a vető magból termelt tengeri sem nevezhető feldolgozottnak; — ebből folyólag, bár az A. alatti adásvevési ügylet felperes mint kereskedő irányában, ki az abban jelzett nagyobb mennyiségű tárgyat mint kere.-k. üzlete folytatásához szükséges árut nyerészkedésből vásárolta, mindenesetre keres, ügyletet képez s alperes abból eredőleg keresk. bírósághoz lenne idézendő; — azonban az A. alatti előadása szerint felperes mint kereskedő s alperes mint termelő közt létrejött szerződés alperes irányában keres, ügyletet nem képezvén, a keresk. illetőséget leszállítani kellett. Felperes semm. panaszszal élvén — A Semmit ő szék azt elvetette ; „mert a kereset alapjául fektetett (A.) szerződés szerint a kérdésbeni vétel tárgyát az alperes gazdaságaiból származó kukoricza képezte." „Ehhez képest itt alperest illetőleg keresk. ügylet (258. §. 1. p.) még akkor sem forogna fenn, ha alperes egyébkénti foglalkozására nézve kereskedő is lenne, miután a keres. törv. 261. §-sza a kereskedő áltai kötött szerződéseket üzlete folytatásához tartozóknak rendszerint csak vélelmeztetni rendeli; — e vélelemnek azonban oly esetben helye nem lehet, midőn ellenkezője magából a szerződésből kitűnik." „Annál kevésbé lehet tehát fenforgó esetben eladó termelőt illetőleg kereskedelmi üzletről szó. midőn kétségen kívül áll: hogy ugyanaz a ker. törv. 3. §. értelmében nem kereskedő." „Ha pedig felperes a kukoricza lemorzsolását a termény át — vagy feldolgozásának fogalma alá vonhatni véli: akkor ez csak a keres. törv. 259. §. 6. pontjának teljes félreértéséről tanúskodik, de a helyes első bírósági végzést nem érintheti." (1877. april 6. — 6414. sz. a.) A közkereseti társaságok beltagjai, ha nem is saját nevőh alatt, — de saját nevökben keresk. ügyletekkel iparszerüleg foglalkozván — mint ilyenek kereskedőknek tekintendők; tehát ellenükben a számla követelések keresk. ügyletet képeznek. A bpesti ,Népbank' felszámolás alatt álló részvénytársulat — TheinGrusztáv budai kereskedő e. a bpesti váltó keresk. tszék mint keresk. birósághoz f. év febr. 2. keresetlevet adott be 9604 frt 39' kr. fizetésere — folyó számla üzleti összeköttetés folytán A. könyvkivonat szerint felvett kölcsön hátraléka fejében. Alperes illetőségi kifogással élt. A bpesti keresk. tszék annak f. év febr. 21. kelt végzésével helyt nem adott; mert alperes hallgatólag beismeri, miszerint az itt bejegyzett Thein Lipót s fiai czégnek beltagja. A közkereseti társaságok beltagjai pedig mint ilyenek is a keresk. törvény értelmében kereskedőknek tekintendők ; — mert ha nem saját nevők alatt is, de minden esetre saját nevőkben — proprio nomine — kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak iparszerüleg, tehát a kereskedőnek a ker. törv. 3. §-ban meghatározott törvényes fogalma alá esnek. Alperes semm. panaszszal élt. A Semmitőszék azt elvetette; „mert panaszttevő a megtámadt végzés indokolása szerint kereskedőnek tekintendő s e minőségénél fogva felperes banknak kölcsönügyletből származtatott ezen kereseti számlakövetelése a ker. törv. 260.§. szerint panaszkodóra názve is keres, ügyletet képez; következve a kereset az elj. szab. 5. §. 2. p. szerint a keresk. biróság hatásköréhez tartozik ;" és „mert azon panaszbeli érvelés, miszerint a panaszló mint bejegyzett társas czég beltagja által köti itt minden ügylet a czég nevében kötöttnek tekintendő, s hogy ebből folyólag kereskedelmi uton csak a társas czég lenne perelhető, — az ügy érdeméhez tartozó ama kérdést érintvén: váljon a kereset panaszkodó ellen személyileg helyesen indíttatott-e — a birói hatáskör kérdésénél figyelembe nem vehető." (1877. márcz. 22. — 5338. sz. a.) 30*