Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 29. szám - A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése 4. [r.]

114 kitűzendő végtárgyalás — valamennyi vádlottra vonatkozó ujabb itélet hozatalára utasítandó volt." (1877. april 10. — 1934. sz. a. — ref. Osz t r ó vs zky.) Semmitöszék teljes tanncsülési döntvénye. Márczius 20-ki plénumból. „Tekintve, hogy a perrend 298. §. a. pontja azon ren delkezésének alkalmazása, mely szerint a semm panasz 3 — illetve 8 napi beadási határideje a sérelmes birói cselekmény befejeztet, lehat az árverési cselekmény ellen annak foganatosítását követő naptól számítandó, féltételezi, miszerint az illető fél az árverésről törvényszerűen értesíttetett;" „tekintve továbbá, hogy a perrend 432. § sza szerint az árverés elrendeléséről nemcsak a végrehajtást szenvedő fél, ha nem a jelzálogos hitelezők is értesitendök:u „valamint a végrehajtást szenvedő fél, ugy a jelzálogos hitelezők oly esetben, mi ,ön az árverés elrendeléséről siabályszerüleg nem értesítettek, nincsenek elzárva attól, hogy a sérelmes árverés kitűzése és foganatosítása köriili eljárás ellen az azt kővető 3 illetve 8 napi határidő lejárta után is a későbbi értesüléstől számítandó törvényes határidőben, — legfeljebb azonban az árverés jóváhagyásáig, mint a perrend 298. §. b. pontjában kijelölt legvégsőbb határideig élhessenek semm. panaszszóig — (22190. sz. a.) Kérdésül szolgált: ,Ingatlanra foganatosított árverés elíen beadott semm. panasz határideje a sérelmes cselekmény befejeztétől számítandó e ?' A jogeset következő volt: Szendrői Sándor — Jánosi János né e. 100 frt erejéig végrehajtást tétetett folyamatba, melyben a győri tszék mint telekk. hatóság alperes telekkönyvi ingatlanjára 1876. okt. 4. az elrendelt árverést foganatositat: a. Ez ellen Kohn Mór jelzálagos hitelező 1876. okt. 30. semm. panaszt adott be, mert az árverési végzés neki csak az árverés megtartása után t. i. okt. 27-kén kézbesíthetett — mit a periratok kétségtelenné résznek. A Semmi tő szék az árverést megsemmisítette (297. § 21, p.) s tszéket ujabb árverési határidők kitűzésére utasította ; „mert panaszló mint oly jelzálogos hitelező, kinek lakhelye tudva volt, az árverési végzésről a vétbizonyitvány szerint csak okt. 27-kén tehát az árverés megtartása után értesitetvén, — de ez esetben miután ismeretlen tartozkodásu hitelezők nem voltak, azok részére ügygondnok sem neveztetvén s ebből folyólag panaszló mint érdekelt fél törvény adta jogának érvényesithetésétől elzárva levén, — ezen a perr. 432. §. rendeletébe ütköző lényeges alaki szabálytalanság miatt az árverési cselekményt semmisnek kellett kimondani." (1877. márcz. 20. — 2219 >. sz. a.) A szegedi ügyvédi kamara 1876. évi jelentése. (Vége.) A makóíjbiróság működésére vonatkozó s már közlött számok bizonyítják azon nagy érdeket, mely az itteni igazságszolgáltatásához kötve van. — E számokkal szemben a bíróság következő személyzetből áll: 1 járásbiró, 2 albiró, 2 joggyakornok, 1 telekkönyvvezető, | 2 segédtelekkönyvvezető, 3 irnok, 4 díjnok és 3 szol| gából. Tisztelettel hajlunk meg az eredmény előtt, melyet ezen bíróságnak valóban odaadó munkássága fölmutat. De kétségbe kell esnünk, az eshetőségre gondolva, ha a birák egyike vagy másika a túlfeszített működés folytán munkaképtelen lenne; mert őszintén be kell vallanunk, hogy azon igéinek kielégítése, melyet az igazságszolgáltatás itt követel, ily személyzetnek phisikai erejét nagyban fölülmúlja. Mindamellett, hogy e bíróságról csak teljes elismeréssel lehet szólanunk, nem lehetünk még sem megelégedve az ottani törvénykezéssel. A telekkönyvnél a végrehajtás minden stádiuma sürgetést igényel s a jelen perrend. mellett egy ingatlansági végrehajtás 2 — 3 év előtt csak kivételes esetben fejezhető be. mert a perbiró.-ág elrendelvén a végrehajtást, I az annak foganatosítására megkeresett telekkönyvi hatóságnál középszámitással félév múlva küldetik ki a végrehajtó; ezen végzés 2—3 hét alatt i'oganatositatván, az irodai hátralékok közé kerül, honnan a fél sokszori sürgetésére 1 — 2 hó múlva jut el a végrehajtóhoz; ez az eljárás ismérlod'k a végrehajtás tudomásulvételénél, az árverési kérvénynél, a sorrendi tárgyalásnál és végre a vételár kiutalványozásánál. Az igtatói könyv s ezzel kapcsolatban az irattár sok kívánnivalót hagy fönn, ámbár a vonatkozó számok elj cseréléséből és az irodai hátralékból származott kisebb, | de az ügyfelekre mindenkor káros eredményű zavarok ' kizárólag azon körülménynek tudandók be, hogy az igaz! öágügyi kormányzat az igtató-, kiadó- s irattárnoki hií vatalra összesen 1 Írnokot engedélyezett, és ennek folytán ezen nyilvántartási közeg nincs és nem is lehet azon ; helyzetben, hogy az ügyes-bajos felek irányában kellő ! szolgálatkészséget tanúsíthasson, s ezek az irattár bete| kintésétől — a hét két napjának délutánját kivéve — ; elzárva vannak, és a telekkönyvi — mindég sürgős —• i kivonatok az amúgy is rendkivülileg terhelt 2 telekkönyvi díjnok kezéből csak hosszú idő múlva kerülnek ki; végre egyetlen szolga alkalmaztatván a kézbesítésekre, ez nem felelhet meg 4Í/00 lakházzal bíró vá, rosban két bíróság s az összes idegen bíróságok végzései kézbesítésének! Ezek mind oly apró bajok, melyek együtt véve az itteni állapotokat elviselhetlenekké teszik. És egész öszszegükbtn azt eredményezik, hogy ezen telekkönyvi áli lapot — s ekként a hitel — rendben nincsen. Az országos kormány, midőn a makói törvényj széket föloszlatta, ennek telekkönyvi hatóságával 3 já. rásbiróság — vagyis a mostani Csanádmc gye egész ! területére a makói járásbiróságot bízta meg. Azt lehetett várni, hogy legalább is meghagyatatik | egyszersmind a törvényszék telekkönyvi osztályának személyzete, mely állott 1 előadó biró, 1 telekkönyvvezető, 2 segéd, 4 írnokból, akik mellett állandóan 2 díjnok, segédkezett. Azonban nemhogy e személyzet meghagyatott volna, hanem az addig is hátralékban állott járásbíróság 3 birói személyzetből álló tisztikarára még a telekkönyvek ellátása, sőt a makói fiókbörtön ügyészi teendője is rábízatott és a telekkönyvi kezelő-személyzet 1 irnok- és 2 dijnokra leszállittatott. Ha komolyan meggondoljuk, mily felelősséggel jár az ily járásbíróságnak vezetése, az elnöki teendők lelkiismeretes betöltése mellett egyszersmind irányt adni s az egyöntetű eljárást a sokágazatu birói teendők közt