Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 26. szám

103 indulhatott ki a tábla, mert az szerint oly részvényes | fordulhat összehívás eszközléseért a tszékhez, ki külön- | ben is jogosítva volna a közgyűlés összehívására; míg jelenleg a tszék nem a részvényes kérelmére hanem hivatalbóli összehívásra utasitatik. — Itt ugy áll a dolog, hogy maga a biróság akar azon jogosult fél lenni, ki mintegy kieró'szakolni kívánja más közegek választását; I de ekker biztosítva van e a végrehajthatóság? miulán \ ismételten oly közgyü'és alakulhat, mely ugyanazon egyéneket, vagy olyakat fog választani, kik még kevésbé j belföldiek; a biróság pedig a társaság számára nem választhatja meg az igazgatókat, sem arra nem jogosított, hogy a közgyűlés tagjaira rendbüntetéseket szabjon. Végre ellenkezik a törvény azon elvével, mely a végrehajtást csak a felek kértére engedi meg — mig jelen esetben a tábla azt hivatalból rendeli el. És ezen hivatalbóli elrendelés által az Ítélet felperes kérelmén túlterjeszkedett, miután az keresetlevelében esak azt kérte, hogy a választás megsemmisitessák, a választottak a czégjegyzékböl töröltessenek s a közgyűlés uj választásra J5 nap alatt hivatassék össze; min tehát a kir. tábla világosan tul ment, midőn annak teljesítésen felül a tszéknek még kötelességévé tette esetleg a közgyűlés egybehivasát is sőt a társulat fölé annak gyámkodását is állit >tta azon meghagyással, hogy az összehívás eszközlése hírlapi példányok felmutatásával igazoltassák. A Semmitőszék azt elvetette; „mert a kir. itélő tábla azáltal, hogy az uj közgyűlés összehívásával esetleg az e. foly. eljáró tszéket bízta meg: az ítélet végrehajthatósága iránt, következőleg a perrend 256. §. értelmében intézkedett." „Vájjon pedig a végrehajtási módozatot helyesen állapitotta-e meg ? ennek megbirálása, valamint a közgyűlés összehívására, s ezen összehívás megtörténtének igazolására kitűzött határidők között állítólag fenforgó ellentétek kiegyenlítése a kir. legf. ítélőszék hatásköréhez tartozik." (1877. márcz. 26. — 4592. z. a.) Kereskedelem jogi döntvények. Az illetékesség jogérvényes eldöntése ki nem zárja a keresetnek az illetéktelennek kimondott biróság előtt más jogala pon újbóli megindítását, mire azonban nem elegendő az előbbi keresetnek egyszerű kijavítása, kiigazítása. Bárány s G-rünfeld bpesti bej. czég — Pollák Károly aradi bej. kereskedő e. a bpesti váltó tszék mint keresk. biróságnál 1876. decz. 28. — 549 frt 5 kr. mint A. strazza könyvkivonat szerint megrendelt s Vingára küldött s ott át is vett áruk vételárának megfizetésére keresetet támasztott Tárgyaláskor alperes a birói illetőséget kifogásolja, mert felperes ezen 549 frt 5 kr. keresettel ugyanezen keresk. biróságnál már 1876. évben fellépett, s a tszék illetőségét megállapította ugyan, de a Semmitőszék 18 i6. évi 17481. sz. határozatával azt megsemmisítette s felperest keresetével rendes polgári bíróság elébe utasította (lásd lapunk 1876. évi 87-ik számát) az illetőség kérdése tehát itt már jogerejül^g eldöntve levén, ugyanazon keresetét ezen biróság előtt többé meg nem indíthatta illetékesen. Felperes válaszolja mikép jelen kereset jogalapjára nézve a mult évitől egészen különböző, minthogy az a Semmitőszék által azért utasíttatott el a keresk. biróság köréből, mivel a kereset alapjául vett főkönyvi kivonatban az áruk részletezve nem voltak, míg jelen kereset s t r a z z a kivonatra állapittatik melyben az egyes tételek részletezve vannak. A bpesti keresk. tszék 1877. február 14. 1Í425. sz. végzésével birói illetőségét ismét megállapította; „mert alperes azon illetőségi kifogása, hogy mivel felperes 1 S76. évi keresetével a Semmitőszék által a rendes polg. bírósághoz utasirtatott, ugyanezen követelésre nézve jelen keresetét meg nem indíthatta e helyütt — elvetendő volt ; mert felperes jelzett keresetével főleg azért utasíttatott a polg. bírósághoz, minthogy a számlából az áruknak sem misége sem mennyisége ki nem tűnik s e hiányt felperes utólag som pótolta. Jelen keresethez mellékelt számlában azonban az áruknak mind mennyisébe mind misége mar kitüntetve van; s azok mennyiségéből, minősége s árából jogszerűen vélelmezhető, hogy azok vétele továbbadási szándékkal történt; s igy a kereseti ügylet tekintet nélkül alperes bejegyzett kereskedő minőségére, őt illetőleg feltétlen keresk. ügyletet képez." Alperes semm. panaszt adván be. A Semmitőszék a neheztelt végzést megsemmisítette (297. §. 1. p.); „mert a jelen kereset ugy jogalapjára mint a követelés mennyiségére nézve azonos felperesnek 1876. évi | 74531. sz. azon keresetével mely a kir. semmitőszék 1876. évi 17481. határozatával a rendes polgári bírósághoz lett utasítva." „A Semmitőszék ezen határozata végérvényes levén: az első foly. tszék nem volt jogosítva azzal ellenkezőleg I határozni, s a más bírósághoz utasitott keresetet ujabban í saját illetőségéhez tartozónak kijelenteni." (1877. márcz. j 27. — 4803. sz. a.) í Alperes meg nem jelentnek nem tekintethetik s mint ilyen \ a perr. 111. § alapján el nem marasztaltalhatik, ha a keresk. j eljárási rend. 20. §-ban engedett 8 napi határidő feloszlására \ vonatkozólag a per felvételi — s későbbi jkönyv tartalma között ellenmondás forog fenn. Özvegy Poméry s fia keresk. czég Reimsben — ] Duchange Ede bpesti vendéglős e. 1320 frt fizetésére a bpesti váltó tszék mint keresk. biróság előtt ! 1876. okt. 25. pert inditott — a tartozás A. számla sze\ rint szállodai szükségletekre szállított s átvett borok árá' ból keletkezvén. A bpesti keresk. tszék ítéletével alperest a í kereset értelmében elmarasztalta azon indokolással, mert j a kereskedelmi eljárási rend. 17. §. értelmében alperes a | kitűzött tárgyalási határnapon elleniratát előadni s ezt a ! tárgyalási jkönyvbe iktatni tartozván; minthogy alperes Í a törvényes határidőn belől megjelent ugyan, de a tör! vényes idő eltelte előtt eltávozott a nélkül, hogy elleniratát jkönyvbe iktatta, avagy jkönyvileg bármely ké; relmet előterjesztette volna; minthogy továbbá a f. év j jan. 3 J-kán tehát a tárgyalási határnap eltelte után ál! tala felvett, s a pertárnok jelentése szerint részben külön[ ben is valótlanságot tartalmazó 10723. sz. jkönyv a per| felvételi jkönyvet egyátalán nem pótolja: alperest a tárgyalási határnapon meg nem jelentnek s ennek folytán a keveset kérelmét a 111. §. szerint beismertnek tekinteni s igy őt stb. megfizetésére kötelezni kellett. (1877. márcz. I 3. r e f. J ó k u t y.) Alperes semm. panaszszal élt. 26 *