Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 19. szám - Urbériség, telekkönyv, kataster 5. [r.]

77 Semmitöszéki döntvények Semmiséget képez, ha az alsó bíróságok felperest kerese­tével egyedül idöelölliség miatt utasítják el, a legfőbb ítélő­szék még is az ügy érdemébe bocsátkozik, s ily irányban hoz Ítéletet. Dobó József — Veszner Ferencz ellen 3043 frt iránt a Pest IV. kerületi jbiróság előtt pert indítván, ez 1875. jun. 21. kelt Ítélettel befejeztetett, mely a kir. tábla által 1875. évi 35647. sz. Ítélettel felülvizsgálta­tott. Ez ellen felperes felebbezéssel élvén. A legfőbb ítélőszék következő ítéletet hozott: „Mindkét alsó bírósági Ítélet érdemben s perköltsé­gekre nézve megváltoztatik s alperes a kereseti tőkében s 1875. május 1 tőli kamataiban marasztatik." Indokok: „Felperes részére az A. szerződés 8. pontjában rendes évi fizetés a száraadási kötelezettségtől függetlenül kikötve levén, a 7-ik pontban foglalt ama kitétel: „bár minemű esetleges követelése a végszáma­dásba bevonható leend," — csupán oly kiadási tételekre, melyekről évnegyedenkint be nem számolt, de a rendes fizetésre annál kevésbé vonatkozhatik, minthogy a szer­ződésnek alperesileg adni kivánt ezen értelmezés a 7-ik pont azon kitételével is : „és csak is azon kimutatásai fogadtatnak el helyeseknek, melyek időnkint már Vesz­ner F. által ilyenekül elfogadtattak" — ellentétben áll. Ennélfogva tekintve, hogy alperes a persorán ügy érdemben kifogást nem tett — őt a kereseti összegben stb. marasztalni kellett." (1875. okt. 18. - 9738: sz. a. refer. Breuer József bíró.) Alperes a curiai ítélet ellen semm. panasz­szal élt. ASemmitőszék a legf. itélőszéki ítéletet 297. §. 1. p. alapján megsemmisítette, s a m. k. Curiát ujabb szabályszerű határozathozatalra utasította; „mert ugy az első bíróság mint azzal egybehang­zólag a kir. tábla a beperelt követelés érdemébe való bocsátkozás nélkül felperest fenforgó keresetével egyedül annak állítólagos időelőttiessége miatt utasították el;" „mert eszeriut a legf. ítélőszék a mennyiben a i hivatolt perhalasztó kifogásnak helyét nem találta, tar- j tozott volna mindkét ítélet megváltoztatásával — ennek j kijelentésére szoritkozni, az első bíróságot a követelés j érdemére kiterjedő Ítélet hozatalára, illetve további eljá- ; rásra utasitaoi, mint a mely; irányban harmad bírósági- j lag felülvizsgálható alsó Ítéletek a fentebbiekhez képest 1 B*m léteztek." (1876. febr. 15. - 2083. sz. a.) A végrehajtási zálogjog bekebelezése meg nem tagadható, j életjáradékra vonatkozólag, mely a telekkönyvben bekébe- : lezve van. Sötér Ágoston m. óvári ügyvédnek mint végre- j hajtatónak — Hauptman Lőrincz mint végrekajtást ' szenve ő elleni végrehajtási ügyében, az eljáró m.-óvári , jbiróság által megkeresett m.- óvári törvényszék te­lekk. osztálya 1875. jul. 3. kelt végzésével a végr. zálog­jog bekebelezése megtagadtatott; s ezen végreh. kérelmet elutasitó végzés feljegyzése elrendeltetett; mert a beje­gyezvény alapjául szolgáló okmány 3. pontjaként a végrehajtást szenvedő és neje javára a 42 hrajzi számú 3/8 telki állományra az életfogytiglani lakás, ruházás és eltartásból álló kikötmény levén bekebelezve, arra mint szorosan a személyhez kötött s ehhez képest átruházhat­lan jogra a zálogjog be nem kebelezhető. Végrehajtató semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék annak helyt adva a tzéki vég­zést megsemmisítette (297. §. 1, p.) s utasította a tszék telekk. osztályát, hogy a jbiróság megkeresésének tegyen eleget; „mert a végreh. zálogjog bekebelezése csak telekk. akadály esetében tagadható meg — jelen esetben pedig ily telekk. akadály, a mennyiben azon életjáradék, a melyre a végreh. zálogjog bekebelezése elrendeltetett, a telekkönyvben bekebelezve van — fen nem forog; a kérdéses végreh. zálogjog bekebelezése tehát, helytelenül lett megtagadva." (1875. decz. 29. — 16445. sz. a.) Felperest nagykorúságának igazolására kötelezni nem lehet midőn az ellenkező vélelmezésére törvényes alap nem nyujtatik. Id. Kovács János, i f j. Kovács János s Miku­lás Márton mint felperesek — özv. Kovács Györgyné ellen örökösödési pert tettek folyamatba, melyben alpe­res a 3-ad r, felperes Mikulás Márton nagykorúságát kifogásolta. A t s z é k i itélet felebbeztetvén a kir. tábla hiva­talbóli semmiséget észlelt a 297. §. 14. p. alapján, mint­hogy 3 ad r. felperes kifogásolt nagykorúságát igazolni elmulasztotta. A Semmitőszék azonban azt nem látta fen­forogni ; „minthogy Mikulás Mártont nagykorúsága igazo­lására kötelezni nem lehet, miután az ellenkezőnek vélel­mezésére az ügyállása törvényes alapot nem nyújt." (1876. febr. 11. — 22150. sz.) A budapesti kir. tábla 1875. évi ügykimatatása. Ezen ügykimutatást is kell, hogy kellő figyelemre érdemesitsük. Ezen tábla működése s ügyköre a lefolyt 1875. évről legfőbb vonalaiban következő adatokban találja kifejezését. Deczember végéig érkezett elébe összesen 106996 uj ugy — ezekhez jött az 1874. évi hátralék: 10168; — tehát az elintézendő ügyek összege volt: 117164 darab. Elintéztetett deczember végéig : 106642 és igy hátralékul maradt: 10522. A részletes adatokat lejjebb fogjuk közleni; előbb összehasonlitásokat teszünk az előbbi évek ügyforgalmi mozzanataival, tekintve különösen az ügy s zápor u­1 á s t, és a hátralékok folytonos emelkedését. Az összes elintézendő ügyek szaporodása következőleg nyilvánult : 1871. évben az összes ügyszám: 78 ezer 1872. _____ 79 ezer 1873. _____ 98 ezer 1874. már — — — — 107 ezer 1875. évben pedig — — — 117,164 ezer. Ez azon nagy fontosságú tényt állítja élőnkbe, mikép öt év alatt a bpesti kir. táblánál negyven­ezerrel szaporodott az elintézendő ügyek száma. 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom