Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 18. szám - Urbériség, telekkönyv, kataster 4. [r.]
72 ter helyrajzi számait akiteltelekkönyvekbe átvenni, noha ezt is ellehetne érni. ha az úrbéri munkálatokban használt helyrajzi számok vétetnének át. a katasterbe, ugy mint a telekkönyvbe, és azoknak osztása megkülönböztetés végett a katasternél számokkal, — a telekkönyvnél pedig betűkkel történnék, például: ha a helyrajzi szám 56. — a hiteltelekkönyvben lenne: 56/a. és 56/A., katasternél pedig 56/,. és 56/2. de ha ezt a könnyen elhibázható tört számok miatt bonyolódottnak tartják, hogy kiki a hiteltelekkönyvekből is a katasteri számokat megtudhassa, nyittassék minden telekkönyvben D. bet ii alatt egy negyedik lap, mely lapokra a katasteri számokat feljegyezni lehessen, csak hogy akkor gondoskodni kell azoknak folytonos kiigazításáról. Továbbá a ministeri rendelet. 26. § a rendeli, hogy a telekkönyvi hatóság tartozik a községeknek i z uj telekkönyv másolatát megküldeni. E szabály kisebb köz- j ségeknél könnyen telyesithető, de nem igen ji nagy köz- | ségeknél, hol vagy az illető községek kötelezendők a i leirási költségek viselésére, vagy az illető hatóságok e > czélra külön munka erővel ellátandók. A C. lap átalakítása inkább a hitelt, mint az úrbér viszonyait illetvén, — azért arról nem kívánok szólani. Jogeset. Pfa hlcr Károly-féle végrendeleti alapítvány. Balogh Sándor jogtudor pesti ügyvéd által képviselt K ég 1 László mint neje szül. P t a h 1 e r Irmától származott, kiskorú gyermekei László és Árpád törv. s term. gyámja l-aő rendű — továbbá Szentes József szinte mint neje szül. Pf'ahler Amáliától született kiskorú gyeraiekei : Ilona, Franciska, s Lenke term. törv. gyámja 2-od r. továbbá özv. M é h e s József né szül. Huth Karolin 3-ad r. végre özv. Pfahler Károlyné szül. Huth Amália 4-ed r. felperesek — Horváth Antal .által képviselt Bohus Szögyényi Antónia minta pesti jótékony nőegylet el n ö k n ój e s általa ezen egylet mint néhai Pfahler Károly alapítványának kezelője s hagyományosa s alperes ellen — nevezett Pfahler Károly hagyatékából az örökhagyó nevére szóló több rendbeli pesti s budai takarékpénztári könyvecskék közül a 20628. számú pesti első hazai takarék aénztári és 11965. számú budai takarékpénztári könyveknek végrendeleti öröklés czimén tulajdonul ki.idatása iránt — a nagy-kanizsai törvényszék előtt 1874. évben pert indítottak. A kanizsai tsz ék következőleg itélt: „Felperesek keresetükkel elutssittatnak s a keresetbe vett, néhai Pfahler Károly hagyatékához tartozó a pesti hazai első takarékpénztár által 20628. sz. és a budai takarékpénztár által 119G5. sz. alatt kiállított s a helybeli adóhivatalnál letéteményezett két darab takarékp. köny- ] vecske, azokban foglalt töke s az ezután felszaporodott kamat értékkel, a pesti jótékony nőegylet alperes részére odaitéltetik s azok az Ítélet jogerőre emelkedése után nevezett nőegyletnek kiadatni rendeltetnek. A perköltségek kölcsönösen megszüntetettnek, 1-ső 2-od r. alperes irányában képviselőik munkadija 63 frt 55 krban alperesé 126 frt 10 krban állapittatnak meg. Indokok: „Felperesek keresetüket az A. B. illetőleg B. és E. alatti végrendelet s fiók végrendeletre állapítják, — alperesi nőegylet pedig ugyanazon okmányokkal védekezik." „E/.en okmányok alapján felperesek azt adják elő, hogy a B. illetőleg E. fiók végrendelet 2-ik pontjában elősorolt takarékpénztári könyvecskék közül két darab nem alperes nőegylet mint hagyományost, hanem felpeteseket mint átalános örökösöket illetik; mert a hivatkozott fiók végrendele' 2-ik pontja szerint a nőegyletnek csak öt darab takarékp. könyvecske hagyományoztatván, ennyi számú takarékp. könyvecskét pedig a nőegylet már átvévén, a kereset alatti két könyvecskére alperes nőegylet semmiféle igényt nem tarthat " „Igaz ugyan, hogy a végrendelet s fiók végrendeletbeni intézkedések a kitételek homályossága miatt kéréseknek lenni látszalak ; de ha végrendelkező szándéka figyelembe vétetik s annak következtében a végrendelet 2-ik pontja, ugy a fiók végrendelet 2-ik s utolsó jegyzet pontja magyará .tátik, — akkor ezen intézkedéseknek más értelmet adni nem lehet: mint hogy végrendelkező a kereset alatt levő két takarékp. könyvecskét, illetőleg az azokban foglalt értéket is az alperes nőegyletnek hagyományozta. Mert néhai Pfnhler Károly a hagyatéki iratok közt levő eredeti végrendeletnek 2-ik pontja szerint a pesti s budai takarékpénztárnál elhelyezve volt összes tőkéit s azok kamatait a Pfahler Károly által Ínségben levők számára felállított alapit, vány javára hagyományozta, és akkor a c. pontban azon ; esetre is intézkedett, ha az alapitványi tőke 100 — vagy 200 ezerre szaporodna. — A szándék tehát egy nagyobb tőkével rendelkező alapítványnak létesítése volt, mely szándékát végrendelkező az emiitett hagyatéki iratok i közt eredetben levő fiók végrendeletben sem változtatta ! meg; hanem mivel a végrendeletben a takarékp. köny| vecskék egyenként kitéve nem voltak, — azért ezeket, különösen a pesti takarékpénztárnál elhelyezett tőkék; ről szóló könyvecskéket a végrendelet 2-ik pontjának ! második bekezdésében a. b. c. d. e. — tehát öt pont j alatt egyenként elősorolta akként, hogy mindegyik I könyvecskének számát; és nemcsak a takarékpénztárban elhelyezett tőkét, hanem az 1868. év végéig járó kamatokat is kiszámítván és ezt a tőkéhez adván, ezen értéket mindenik könyvnél kitette, sőt a fiók végrendelet utolsó „jegyzés" pontja alatt határozottan megemlítette, hogy a pesti alapítványt illető takarékp. könyvek értéke a kamattal 1868. év végéig van ugyan számítva, de a kamat tovább is az alapítványt illeti." „Habár tehát végrendelkező a fiók végrendelet 2 ik pontjában akkor, midőn a hagyományozott takarékp. könyvecskéket emiitett módon elősorolta, egyúttal további folyamában azt is megemlítette, hogy: „és így a pesti alapítványt csak az a. b. c. d. e. alatt kitett öt könyvek illetik" — továbbá, hogy „ha halálomkor nevezett öt könyveken kivül mások is találtatnának, azok nem a pesti alapitványt, hanem a végrendeleti átalános örökösöket illetik" — mindamellett ennek oly értelmet, — mintha az a. b. c. d. e. alatt elősorolt takarékp. könyvecskéknek, de leginkább az 5. pont alatt megemlitett összegeknek egyike az átalános örökösöket illetné — adni nem lehet — annál kevésbé, minthogy a fiók végvégrendelet utolsó „jegyzés" pontjában végrendelkező határozottan megemlítette, hogy a 2-ik pontban említett