Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 18. szám - Urbériség, telekkönyv, kataster 4. [r.]

Budapest, 1876. kedd, márczius 7. 18. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Urbériség, Telekkönyv, Kataster. — Pfabler jogeset. — Semm. döntvények. Urbériség-, Telekkönyv. Kataster. G r o s s chmi d Gábor tszéki biró úrtól (Zornbor ) //F. Telekkönyv. A telekkönyv intézményéről nincs szándékom áta­lában szóllani, mert mióta az osztrák polgári törvény­könyvnek 321. §-sza mely az ingatlan szerzését a telek­könyvbeni bevezetéstől feltételezi, nálunk is érvényben van, ii;indenki tudja, mily fontos intézmény az a tulaj­donra, és az azon alapuló hitelre nézve. Én ez utttal csak azon viszonyt tartom szemem előtt, melybe jönnek a hiteltelekkönyvek az úrbéri bir­tok szabályozása által, mely okvetlen azoknak átalakí­tását igényli, — és pedig gyorsan mert különben, ha a szabályozás és átalakitás közzé hosszú idő csúszik be, az adásvevés, s örökösödés által a birtok és hitelviszo­nyok annyira megváltozhatnak, mikép a jelen birtok állapot csak uj helyszinelés által állitathatik elő, mely­ről tudjuk mennyire kártékony hatású az időveszteség folytán ugy a tulajdonra, mint a hitelre. — De nem akarom mellőzni azon viszonyt sem, mely a hiteltelek­könyv és a kataster között okvetlen létezik; mert a te­lekkönyvnek A. és B. — az az birtok és tulajdonlapja a tulajdonképeni alapja a katasternek is. Az úrbéri viszonyok megoldásánál, illetőleg rende­zésénél véleményem szerint a fó kérdés: melyik intéz­kedés előzze meg a másikát, vagy is előbb kellessék e az újonnan szabályozott birtokot telekkönyvezni, és azután készíteni a katastert, vagy megfordítva? Az 1869-ik évi april 8-án kelt ministeri rendelet 4. §-sza határozottan rendeli, hogy az úrbéri bíróság tar­tozik az úrbéri munkálatokat a hitelesítés után 8 nap alatt az adóföldkönyv átalakítása végett, az illető pénz­ügyigazgatóságnak átküldeni; ez pedig az adóhivatalok által, az 1868. évi XXV. t. czikk alapján eszközölteti az uj adókivetést és átküldi annak befejezte után az adó­földkönyvben használt helyrajzi számokkal ellátott munkálatokat az illető telekkönyvi hatóságnak. — Ez ismét tartozik az átalakításnál a telekkönyvi helyszíne­léskor megállapított részlet számok helyett a telekjegy­zőkönyvekben az egyes birtokrészletek megjelöléséül az adóföldkönyvben haszuált helyrajzi számokat átvenni, és ezt még azon esetben is mindannyi birtokrészletre nézve ia foganatosítani, mikor a birtokszabályozás a katárnak csak egyik részére terjed ki. És e rendelet utóbbi része volt az mely az átalakí­tásokat legínkáb akadályozta, eltekintve attól, hogy a pénzügyi igazgatóságoknak nem voltak rendelkezésére elegendő egyének, kik az ily munkálatok keresztülvite­lére kellő szakképzettségei birtak volna. Jelenleg azonban, az uj állandó kataster behozatala küszöbén, e rendeletnek emiitett szabálya nem vezet czélhoz; mert a hiteltelekkönyv és katasternek ily — módon egyesitése felesleges, s az a kezelést annyira bo­nyolítaná és drágitaná, mikép az majd nem kivihetetlen lenne; mert akkor a hiteltelekkönyveket is ugy kellenék évenkint rectificálni, mint a katastert, t. i. a mivelési ágváltozása szerint; erre pedig a tulajdonjogot tekintve szükség nincs, sőt az egész eljárás arra nézve csak is veszélyes lehetne. Minthogy pedig az állandó katasternek elkészítése mindenütt hosszabb időt fog igénybe venni, — az ideig­lenes adóföldkönyv ugy is provisorius számainak a te­lekkönyvekben! átvitele pedig csak hasztalan sysiphusi munka lenne; mert akkor e rendelet érvényben létében, az uj állandó kataster létesülése után, a telekkönyveket újból átalakítani kellene — a hiteltelekkönyvek átala­kítása pedig az állandó kataster elkészültéig nem vár­hat.; — véleményem szerint az 1869-ik évi rendeletnek 4-ik, 5 ik és részben a 25. §§-ai ugy mint az 1870-ik évi január 30-án kibocsájtott egész rendelet hatályon kívül lenne helyezendő, egyíZersmind a hiteltelekköny­veknek a hitelesítés után azonnali átalakítása, és csak az átalakitás után a katasteri igazgatósághozi átküldése, lenne elrendelendő. Minthogy továbbá az úrbéri munká­latokra a községeknek még nagyobb szükségük van, mint a felperes uradalmaknak, azoknak kötelességül lenne teendő, e munkálatokat saját költségükön elkészí­tetni, illetőleg lemásoltatni, mi ugy is többnyire meg­történik ; és igy a községnek példánya, mindenkor a folyó adóföldkönyve — illetőleg uj kivetésénak alapul szolgálhatna. Hogy azonban az uj kataster készítése is, ez által fel ne akadjon, szükséges mikép lelkiismeretesen legyen gondoskodva az illető telekkönyvi hivatnloknál kelló és elegeadő erőkről, és ott hol a hivatali kellő erők hiány­zanak, küldetessenek ki ii.kább szakértők és szakavatott egyének, kik már ily működés s eljárás gyakorlatában voltak. Igaz, hogy ez költségbe kerülend, mert eddig a te­lekköny vezésre, összehasonlítva a megszavazott katasteri költséggel, igen keveset fordítottunk; de ha megfontol­juk, miszerint a telekkönyvek átalakítása az egyesekre még fontossab kérdés, mint a kataster az államra ma­gára, bizonyára nem fog ki sem megütközni, ha a ka­taster évi költségeinek csak 5 öd részét is előzőleg a te­lekkönyvek átalakítására forditandjuk. Mi magát az átalakitás részleteit illeti; a telek­könyv A. vagy is birtoklapjára nézve, mint mondám nem tartom Cíélszerünek vagy ép szükségesnek a kataa­18

Next

/
Oldalképek
Tartalom