Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 15. szám - A bánatpénz és kötbér 3. [r.]

Budapest, 1876. péntek, február 25. 15. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Bánatpénz s kötbér. — Legf. itélőszéki — és Semm. döntvények. — Bpesti ügy. kamara ügyrendé. A bánatpénz és kötbér. / (Vége.) II. Az, ki szerződésileg- ugy kötelezi magát vala mely szolgáltatásra, hogy ha azt a kitűzött időben telje­síteni elmulasztaná, bizonyos pénz sszeget (vagy más vagyonbeli értékkel biró dolgot) lesz köteles a jogosult­nak lefizetni, kötbér mellett szerződik. Kötbér alatt e szerint azon pénzösszeg vagy más vagyonbeli értékkel biró dolog értetik, melyet az egyik szerződő fél az esetre kötelezi magát a másik részére le­fizetni s illetve kiszolgáltatni, ha szerző­désileg elvállalt kötelezettségeinek a kitű­zött időben eleget nem tenne. A kötbér a bánatbértől, mint ilyentől tehát abban különbözik, hogy mig a bánatbérrel terhelt a bánatbér el­vesztése vagy kifizetése mellett a szerződés teljesítésé­től, annak tényleges foganatba vétele előtt megmene­kedhetik, addig a kötbérre kötelezett a kötbér kifizetése által azon kötelezettségtől, melyre nézve az kiköttetett, nem szabadul meg. A kötbérrel terhelt fél tehát nem­csak a kötbért tartozik kifizetni, ha kötelezettségének a kitűzött időben eleget nem tőn, de magának a fő­kötelezettségnek teljesítésére is szorít­ható. Miért is a kötbér nem egyéb, mint oly birság, melylyel a késedelmos a felek kö/.ös megállapodása alap­ján sulytatni fog. A kötbér — tisztán jogilag tekintve a dolgot— lehet bármilyen nagy, kisebb is, nagyobb is a főkötelezettség­nél egészen aránytalanul. A törvényhozáso c azonban mér­sékelni szokták. A kötbérnek ily korlátozását követel­heti az azzal tapasztalt visszaélés, a szegény adósok ér­deke a lelketlen hitelezők ellenében s több efféle, de tisztán jogi indok, mely mellette felhozható volna, egy sem létezik. Kérdés: váljon a kikötött kötbértől, ha annak kifizetésével az adós késedelembe esett, járnak-e k a m a t o k ? Vannak, kik azt állit­ják, hogy járnak s vannak, kik azt állítják, hogy nem járnak. Amazok közül némelyek azt vitatják, hogy mindjárt azon naptól járnak, melyen a kötbér esedékessé vált, mások ellenben azt, hogy csak az az iránt beadott kereset napjától. Véleményem szerint azonban a kötbér­től kamatok egyátalán nem járnak s ennek indokát leg­inkább a kötbér birságszerü természetében lelem. A bír­ságoktól pedig kamatok nem számittatnak. Némelyek a kötbérnek két faját különböztetik meg Az egyik faja az, melyről csak az imént szóltunk s a másik az, mely szerint a kikötött kötbérnek lefizetése a teljesíteni elmulasztott főkötelezettség teljesítésétől fel­ment. Csak hogy ez, a mennyiben a kötelezettnek sza­badságában áll a kötelezettség teljesítésére kitűzött idő­ben vagy magát a főkötelezettség tárgyát kiszolgáltatni, vagy e helyett a kötbért lefizetni, nem annyira kötbér, mint inkább csak „alternatív jogosítvány" (fa­cultas alternatíva), melyben „un a (szolgáltatás) in pé­ti t i o n e" s „d u o in solufcione* van. A mennyiben azonban a jogosultnak az által, hogy a kötelezett sem a főkötelezettségnek eleget nem tett a kitűzött időben, sem a kötbérül kikötött összeget a helyett ki nem fizette, joga lesz akár magát a főkötelezettségnek tárgyát, akár a kötbérül kikötött pénzösszeget vagy más vagyonbeli értékkel biró dolgot követelni, az „alternatív jogosít­vány" „alternatív kötelezettséggé" (obligatio alternatíva) válik, hol „duo in o b 1 i g a t i o n e" és una in solutione" van. Ha a szerződés a főkötelezettség tekintetében sem­mis, akkor semmis a kötbérről alkotott határozat is, mely arra vonatkozik; de nem viszont. Hasonló a következ­mény, ha a szerződés érvénytelennek mondatik ki. Török János. Legfőbb itélőszéki döntvény. A végrendelet érvényessége, kötelesrész megsértése indo­kából csak a törvényes leszármazók, vagy az életben levő szü­lök állal támadható meg, — nem tehát a házasságon kivül születeti gyermekek által is. Gombos Éva — Sági Imre ellen 1872. apr. 24-kén keresetet támasztott a kalocsai tszéknél, néhai Gombos Teréz után maradt 2000 frt készpénz s a bátyai telekjkönyvben foglalt ingatlanok tulajdonának megíté­lése iránt. A tárgyalás s tanuzás befejezése után — A tsz ék 1875. april 28-kán következő i t él e te t hozott. „Felperesnek a bátyai telekjkönyvben foglalt in­gatlanok iránti keresete megállapitatik s alperes kötelez­tetik felperesnek azon ingatlanok fele részét 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt birtkába bocsátani; ellenben felperes 2000 frt követelésétől elmozditatik, — a perköltségek kölcsönösen megszüntetetvén s az ügyvé­dek dijaik saját feleik irányában 50 — 50 forintban meg­állapitatván." Indokok: „Felperes azon ténykörülményt miszerint a B. alatti keresztelési anyakönyv kivonatban anyaképen megnevezett Kovács Terézia egy és ugyan­azon egy személy Gombos Teréziával, az A. alatt okirat­tal igazolta; továbbá Tessényi József, Göbling Ferencz, Dékány József, és Jánoska Anna hit alatt kihallgatott 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom