Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 12. szám
30. jegyeztetés a közgyűlés jegyzőjénél történik, ki a szólni kivánókat sorrend szerint felhívja. Beszédet olvasni nem szabad. 12. §. A vitát az előadók és indítványozók zárszava fejezi be. Ezeken kívül mindenki csak egyszer szólhat a tárgy érdeméhez. 13. §. Bármikor szót kérhetnek : a) kik napirendet indítványoznak ; b) kik személyos megtámadásokra válaszolni; c) kik a tanácskozási rendre hivatkozni akarnak; d) kik a vita bezárását indítványozzák; és e) kik indítványukat visszavonni kívánják. Ha azonban a visszavont indítványt valaki magáévá teszi, a fölött a tanácskozás tovább foly. 14. §. A tisztviselők és választmá yi tagok ténybeli felvilágosítás végett az elnök engedelmével, közbeszólásra jogosultak. 15. §. A szólót beszédében félbeszakítani az elnökön kivül senkinek sem szabad. 16. §. Az elnök őrködik a tanácskozási szabályok megtartása felett, ügyel a csend és rendtartására. Joga van a tárgytól eltérő szónokot a tárgyra utalni, a rendet és illemet sértő szónokot rendreutasítani. Ha a szónok ugyanazon beszéde folyamában másodszor is rendreutasitást von magára, az elnök tőle a szót megvonhatja. 17. §. Ha a tanácskozási rend nagyobb mértékben zavartatnék, az elnök az ülést felfüggesztheti vagy fel is oszlathatja. 18. §. Ha 3 tag a vita befejezését indítványozza, ezen indítvány azonnal szavazásra bocsátandó. Ha ezen indítvány elfogadtatik, a szólásra följegyzettek — egyrészről azok, kik a tárgyalás alatt álló indítvány ni llet, másrészről, kik ellene vannak, — maguk közül egy szónokot választanak, és csak ezeknek, valamint a zárszóra jogosultaknak van joguk felszólalni. Az elnök rövid várakozás után felszólítást intéz az illtőe szónokok kijelölése iránt, s ha ekkor a kijelöltek meg nem neveztetnek, a vitát befejezettnek nyilvánítja. A szavazás. 19. §. A vita befejeztével az elnök a kérdést szavazásra tűzi ki. A kérdés feltevéséhez a tagok egyszer hozzászólhatnak. Az ügyrend 18. §-a ezen hozzászólásoknál is alkalmazható. 20. §. A kérdés ugy teendő fel, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. 21. §. A kérdések föltevésénél a napirendre térést kivánó indítványnak elsőbbsége van a tárgy felett, a tárgyalás mellőzését vagy elhalasztását kivánó indítványnak a fölött, inely a vita alatti tárgy érdemében kiván határozatot. 22. §. A tárgy felvétele után, azon inditváuy, illetve módositvány bocsátandó először szavazás alá, melynek elfogadása által minél több más indítvány és módositvány esik el; pénzösszegek kérdésében pedig mindig a legnagyobb összeg fölött kell először szavazni. 23. §. A kérdés megállapítása után az elnök azon kérdést intézi a gyűléshez, hogy kivánja-e a szólók többsége szerint a határozat kimondását. Ha szavazást senkisem kiván, a határozat a szólók többsége szerint mondatik ki. 24. §. Ha szavazás kívántatik, az fölállás vagy ülve maradás által történik, s ha a többség ellenpróba által sem volna kivehető, a szavazók mindegyik része a jegyző által megszámíttatik. 25. §. Névszerinti szavazásnak van helye — azon esetben, ha határozatképességre csupán legkisebb szám van jelen, — egy tag, ezen kivül pedig 5 tag kivánatára. 26. §. Személyes kérdésekben és választásoknál, — az utóbbi esetekben szavazó lapokkal — titkos a szavazás. 27. §. Választásoknál a szavazatszedő küldöttséget az elnök nevozi ki. 28. §. Az elnök csak a szavazatok egyenlő megoszlása esetében szavaz. 29. §. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 30. §. A határozatot ugyanazon ülésben megváltoztatni, módosítani, vagy az ellen óvást emelni nem lehet. A jegyzőkönyv. 31. §. A jegyzökönyvet a titkár vagy helyettese vezeti. A jegyzőkönyv a tanácskozás tárgyait s a hozott határozatokat foglalja magában, és az elnök, jegyző, s az ülés elején az elnök által kijelölt két tag által hitelesíttetik. (Folyt, köv.) Semraitöszék tanácsai febr. 15-töI I. Tanács. Elnök: Lipovniczky Vilmos alelnök. Bírák: Soltész, Babos, Beke, Ráth. Németh Miklós. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Manoilovics, Láday, Szloboda. Nagy Samu, Lacza. III. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Herberth, Pápay. Masierevics, Rauchhoffer, Gallu. IV. Tanács. Elnök: Soltész Albert. Birák: Vértesy, Mersich, Oszvald, Elekes, Engelmaier. Bejelentetett: 395. ügy. Kinevezés s kitüntetés: Tóth E 1 e k a legf. ítélőszék egyik legkitűnőbb bírója a bpesti váltó keresk. tszek elnökévé neveztetett; s érdemdús szolgálataiért Lipót rend lovagkeresztjével diszitetett fel. Az ügyvédi kamarákból. A brassói ügyvédi kamara által közhírré tétetik, miszerint Benedek János kir. közjegyzővé történt kineveztetése folytán, az ügyvédkedésröl önként lemondván, a kamaia lajtrotnábói törültetett. A kassai ügyvédi kamara részéről pedig közhírré tétetik, miszerint K r i e b e 1 Tivadar ügyvéd a kamara lajstromába felvétetett. A budapesti ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy S á nd r i k Mihály ügyvéd az egri kamara területére költözvén, — a budapesti ügyvédi kamara lajstromából kitörültetett. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 187«. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-ut 39. sz.