Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 12. szám

Budapest, 1876. kedd, február 15. 12. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Vak emberrel kötött szerződés. — Ügyvédi döntve'nyek. — Bpesti ügy. kamara ügyrendé. Jogeset. Egy vak emberrel kötött s ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződés. Közli: K aj u c h József ügyvéd*) ur. Matkovics Antal bisztricsényi birtokát Detrich Péternek eladván, az adásvételi szerződés — mivel az eladó vak volt, az illetékes nyitraz s á m b o k r é t i k i r. járásbíróság előtt jegyzőkönyvileg vétetett fel, s a jegyzőkönyvet az eladó a járásbiró kezében lévő toll megfogása által saját kézjegyével ellátta; — ugyanazt a vevő, a járásbiró által személyesen ismert s a vak szerződő fél személyi ugyanazonnosságát constatáló két tanú, a járásbiró és tollvivő aláírták, a jegyzőkönyv a járásbíróság hivatalos pecsétével elláttatott, s végül a birósági igtatókönyvbe 5284/75. sz. a. bevezettetvén, hiteles másolat visszatartása mellett a vevőnek eredetiben kiadatott. A jegyzőkönyv minden törvényes kellékkel el van látva. Ali^ hogy az ezen jegyzőkönyvileg felvett adásvételi szerződés alapján a vevő a tulajdonjogi telekkönyvi átiratása végett kérvényét beadta, az eladó agg Matkovics Antal meghalt, és pár nap múlva a nyitrai kir. törvényszék következő végzést hozott: „1599i/1875 végzés. A tulajdonjog bekebelezésére irányzott kéret az 1874. évi 35. tv. cz. 54. § ának d) pontja és 75. §. valamint ebből kifolyólag a telekkönyvi rendt. 69. §-a alapján megtagadtatik; mert a kéret alapjául szolgáló okmány, mint jogérvény telén, a tulajdonjog bekebelezése vagy előjegyzésének alapjául nem szolgálhat." Ezen végzés ellen a vevő törvényes határidőn belül felfolyamodással élt, melyet következőleg fejtett ki: Igaz, hogy az" 1874. évi 35. tv. cz. 54-ik §-nak d) pontja és a 75 ik §. a vakok által kötött jogügyletek érvényességéhez megkívánják, hogy azok közjegyző által vétessenek fel, de ugyanezen törvény 214. §-nak második bekezdése kimondj i, hogy „Ott, hol közjegyző nincs, a közjegyző teendőinek teljesítésére nézve a j <j 1 e n törvény 25. §. alkalmazandó." Ezen 25. §. pedig így szól: „Míg a helyettesítés felett intézkedés tétetnék, ha más közjegyző azon székhelyen nem létezik, halasztást nem szenvedhető esetekben, a járásbiró veszi fel mindazon okiratokat, melyeknek felvételére jelen törvény szerint a közjegyző jogosítva van. A járásbiró azonban ily esetekben a bíróságokra nézve fennálló szabályok szerint jár el. Köztudomású dolog, hogy Bisztricsényben, de az *) És országos képviselő. I egész zsámbokréti járásban, sőt még a szomszédos privigyei és tapolcsányi járásokban sincs közjegyző, és a m. k. igazságügyi ministerium csak legközelebb határozta el — ezen az 1874. évi 35. tv. cz. 211. § ban reservált közjegyzői állomások közül a tapolcsányit betölteni, s oda a privigyei és zsámbokréti járásokat is beosztani, — de ez állásra ez ideig még pályázat sem hirdettetett. Igaz, hogy a zsámbokréti járás is be lett osztva — pro forma papiroson — a vágujhelyi közjegyzőhöz, de Bisztricsény Vágujhelytől a legközelebbi uton 14 mértföld, és ha valami Bisztricsénytől 14 mértföldnyi távolban van, az bizonyos, hogy azon tárgy Bisztricsényben „nincs", — a törvény 214. §-a pedig így szól: „Ott hol közjegyző nincs." A közjegyzői törvény 25 ik § ából nézetem szerint csak ezen szavak vonatkoznak ugyanazon törvény 214. § ára „a járásbiró veszi fel mindazon okiratokat, melyeknek felvételére jelen törvény szerint a közjegyző jogosítva van", — ellenben a § ezen szavai: „halasztást nem szenvedhető esetekben" a 214. §-ra nem vonatkoznak; mert ezen megszoritás ugyanezen §. világos szavai szerint csak azon esetre, és oly helyre vonatkozhatik, ha és a hol van, vagy volt ugyan közjegyző, de helyettesítési intézkedés szüksége állván be, a „helyettesités feletti intézkedés még meg nem történt." A helyettesítési intézkedés e 'örvény szellemében néhány nap alatt megtörténik, s így a nem sürgőd ügyek könnyen halaszthatók a helyettesirés utáni időre, — ott azonban és oly esetben, midőn és hol közjegyzői állomás még rendszeresítve sem volt, s ily állomás betöltése csak évek kérdése lehet, nem engedhető meg az ügyeknek „halasztást szenvedhető" — és „nem s z e n v e d h e t ő" természet szerinti megkülönböztetése. Egyébiránt a 214. §. a j;lrásbiiói helyettesítést nem korlátozza „halaszstást nem szenvedhető" esetekre, hanem egyszerűen kimondja azt, hogy a hol közjegyző nincs, ott azon hivatalos személy jár el, ki a 25. §-ban megnevezve volt. A fennforgó kérdésben intézkedő, és az intézkedés irányát kifejező §. a 214-ik, és nem a 25 ik és mivel a 214 ik §. a járásbirói helyettesítést nem köti a ..halasztást nem szenvedhető" esetekhez, és nem mondja azt, hogy „ott hol közjegyző nincs, és halasztást nem szenvedhető eset forog fenn:" világos, hogy a 25. § nak „halasztást nem szenvedhető esetekben" szavai nem azon esetre vonatkoznak, a hol közjegyző egyáltalán nincs és nem is volt, hanem csupán az esetre, a hol van ugyan közjegyző, de helyettesités szüksége merült fel. 12