Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 83. szám

332 véde által ellen nem jegyeztette; s ekként ezen szabály- | ellenes beadvány, tekintettel a perrend 89. §. rendelkezésére vizsgálat tárgyát sem képezheti." (1876. okt. 19. — 14866. sz. a.) A prágai kereskedelmi törvényszék állal, jogerőre emelkedett Ítélet alapján, magyar honpolgár ellen elrendelt végrehajtás, a magyar törvényszékek által foganatosítandó, és megsemmisítésre nincs jogalap, ha a végrehajtási eljárás alaki jogsérelmet nem foglal mágában. Polák A. bej. kereskedő — Fromra Antal bpesti kereskedő e. 88 frt 65 kr. erejéig a bpesti váltótszékhez végrehajtás foganatositásaért folyamodott — a prágai keresk. törvényszék által elrendelt végrehajtás alapján. A bpesti keresk. törvényszék f. év aug. 13-án 92082. sz. a. hozott végzésével Pollák A. részére Fromm Antal e. 88 írt 65. kr. erejéig a prágai cs. kir. kereskedelmi tszék f. évi aug. 14-én 85S04. sz. a. kelt végzésével elrendelt végrehajtásnak a végzés értelmében s a kérvényben megnevezett felperesi megbizott közbejöttével leendő szabályszerű foganatosítása végett M. bírósági végrehajtót kiküldötte. — A foganatosítás meg is történt. Ezen eljárás e. a végrehajtás megsemmisítése végett Fromm Antal semm. panaszt adott be — melyben előadja, mikép őt 1875. febr, 5-óu Pollák A. bpesti bej. kereskedő hiteles könyvkivonati számla alapján 88 frt 65 kr. erejéig a bpesti IV. ker. jbiróságnál beperelte, ! de illetéktelenség alapján végkép elutasittatott; s mivel j ellene alperesnek ugyanazon jogalapon szinte volt köve- j telése, ezzel várakozott addig, mig netán illetékes biró- j ságnál beperlendi. Azonban azon Bpesten vezetett főkönyv kivonata alapján később Pollák a prágai keresk. j tszéknél perelte be őtet mint bpesti lakost s kereskedőt, hol el is marasztaltatott, s a végrehajtás ellene elrendeltetett, melynek alapján ellene a végrehajtás a megkere- j sett pesti tszék által foganatosíttatott, s ingóságai itt | Pesten lefoglaltattak. Ezen eljárást kénytelen semmis- j nek nyilvánítani, miután mint magyar honpolgár egy j idegen tszék által Prágában, külföldi — csak az ausz- i triai tartományokra érvényes — törvények alapján el j nem marasztalható; reá csak a magyar törvények levén i kötelezők. A B. alatti czégbejegyzés tanúsítja, mikép évek óta Pesten nyílt üzlettel bir; de C. szerint felperes | könyveit nem is Prágában, hanem Pesten vezeti. Ezek- \ bői kitűnik, mikép fentebbi eljárás által rajta világos jogsérelem követtetett el. Egy külön beadványában alperes megemliti, mikép felperesnek Bpesten is van üzlete, s ő ebben rendelte meg az átvett portékákat, melyek abból lettek is kiszolgáltatva. A Semmit ősz ék a semm. panaszt elvetette ; „mert a prágai cs. k kereskedelmi törvényszéknek marasztaló határozata jogerőre emelkedvén, az általa elrendelt végrehajtást a megkeresett bíróság, a fennálló kölcsönös jogviszonosságnál fogva (perr. 63. §.) foganatosítani tartozott; oly alaki sérelem pedig, mely ezen eljárás alkalmával elkövettetett volna, — előadva nem lett." (1876. okt. 19. — 17075 s z. a.) A másik fent emiitett külön beadvány egyszerűen visszaküldetett a keresk. tszékhez azzal, hogy annak visszaadása mellett alperest értesitse semm. panasza elintézésének megtörténtéről. A magyar állam területén kívül lakó feleknek, kereskedelmi ügyekben, megjelenésre 45 napi határidő adandó. Semmiséget képez, ha ily törvnyszerű idézés hiányában a perrend Hl. §-sza nyer alkalmazást. Pollák et Kohn szegedi bej. kereskedő czég — Heller testvérek dresdai keresk. czég e. a szegedi tszék mint kereskedelmi bíróság előtt 3 3.7 frt iránt keresetet támasztott — A. kó'nyvkivonat alapján. Tárgyalásra alperes meg nem jelent A kerask. törvényszék f. év april 27. — 4484. sz. a. a perr. 111. §. értelmében alperest a keresetben elmarasztalta. Alperes bpesti ügyvéd képviselője által semm. panaszt adatott be; melyet arra fektet, mikép a perrend szabályai megkívánják, hogy a kereset annak, ki ellen intéztetik érthetővé tétessék, miért különösen a 262. §. azt rendeli, hogy a ké/.besitő azt megmagyarázza annak, ki olvasni nem tud. Es még is alperesnek, kiről mint dresdai lakosról, szász alattvalóról nem lehet feltételezni, hogy magyarul tudna, egy magyar bírósági irat kézbesitetett, melyhez német fordítás nem is mellékeltetett. Ennek folytán alperes a tszékhez fordult kérvén, hogy a kereset s idéző végzés német fordításban közöltessék vele, mi azonban nem teljesítetett, hanem alperes minden védelem nélkül elmarasztaltatott. Es ennek jogos, törvényes alapja nem lehet ; mert a 111. §. alkalmazása azt feltételezi, hogy az idézett fél a kereset tartalmáról tudomást nyervén, meg nem jelenése által annak valódiságát beismeri. Es ez alperes irányában nem vélelmezhető, miután ö mint német — a magyarul szóló kereset s idézés tartalmát nem értette s nem ismerhette — tehát be sem ismerhette állításai valódiságát — De semmiség forog fenn a 297. §. 12. p. alapján is, mert az eljárási rend. 16. § szerint a magyar állam területén kivül lakó alperesnek 45 napi határidő engedtetik az idéző végzés vételétői; mig ielen esetben a márczius 27-kére kitűzött tárgyalásra az idéző végzés csak márczius 15-kén kézbesitetett. A fent emiitett beadványban — az idézett §. alapján, az esetre ha tárgyalás tűzetett volna ki, annak elhalasztását kérte alperes — de ez sem vétetett tekintetbe. A Semmitöszék a tszéknek fentebbi Ítéletét a perr. 2 >7. §. 16". p. alapján megsemmisítette s nevezett bíróságot a felek ujabb törvényszerű megidéztetése után további eljárásra utasította; „mert alperesnek ki a magyar állam területén kivül lakik a f év márczius hava 27-kéiv tárgyalást kitűző idéző végzéssel ellátott keresetlevél csak f. év és ugyanazon hó 15-kén kézbesitetvén, — neki a megjelenésre az 1875. decz. l-jén kibocsátott ministeri rendelet 16. §. értelmében 45 napi határidő adandó lett volna, — ö tehát törvényszerű megidézés hiányában a perr. 111. §. alapján elmarasztalható annál kevésbé volt, mivel a tárgyalási határnap elhalasztása iránt még f. év márczius 18-kán a birösá^hoz érkezett kérelme figyelembe nem vétetett." (1876. okt. 19. — 17095. sz. a.) Jogeset. Bánatpénz fizetésére csak az levén kötelezhető, ki a szerződési jogilag teljesíthette; következik mikép valakit oly szerződéstöli elállásért, melynek teljesítése tőle nem függött, jogosan bánatpénzzel sújtani nem lehet.