Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 83. szám

Budapest, 1876. péntek, october 27. 83. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom : Keresli. jogi döntvények- — Bánatpénz iránti jogeset. — Semmitőszéki döntvények. — Kinevezések. !&ereskedel<'C8B jogi döntvények. A kereskedelmi jogügyletet természete a keresk. lörv. 270. §. szerint a kezességre is kihat. A kereseti követeles a keresk. törv. 258. §. i. pontja szerint kereskedelmi ügyletet képezvén azon körülmény, hogy alperes be nem jegyzeit kereskedő, az ügylet természetén s a kereskedelmi bíróság illetőségén nem lehet változtatást. Csanák József debreczeni bej. kereskedő — Szász Gábor .szatmári kereskedő ugy Muhi Elek és Szegedi Imre e. 939 frt 96 kr. könyvkivonati tartozás, illetve abból 500 frt megfizetésére a debreczeni tszék mint kereskedelmi bírósághoz keresetet adott be — mellékelvén A. alatt a könyvkivonatot, és B alatt egy okmányt melyben arra nézve 500 frtig Muhi Elekpettyéni és Szegedi Imre szatmári lakos egyetemleges készfizetői kötelezettséget válaltak magukra, miért is utóbbiakat csak 500 frtig kéri marasztaltatni. Alperesek re'széről illetőségi kifogás emeltetett — különösen Szász Gábor részéről azért mivel bejegyzett kereskedő sohasem volt, de a kereset beadásakor mint jelenben is már nem is kereskedő; és mert a kérdéses követelés eredetileg váltókon alapult, tehát az vagy a váltó vagy személyes bíróságához tartoznék, a szatmári kereskedelmi tszékhez. Felperes válasza mellett számos levelet mutat fel alperestől, melyekben kereskedelmi üzlete megkezdéséről, zsir, hering, liszt stb. megrendeléséről átvételéről és könyvezéseről ir. A 2 od s 3-ad r. alperes részéről felhozatik, hogy mint kezesek idéztetvén, miután nem kereskedők, kereskedelmi ügyletből kifolyó ügyre nézve idézhetők nem voltak. De a B. alatti kezességi okmányban a sommás szóbeli per köttetvén ki, reájuk nézve csak a jbiróság s nem a kereskedelmi biróság lehet illetékes. A debreczeni kereskedelmi törvényszék f. év június 1. — 8108. sz. a. végzéssel az illetőségi kifogásokat elvetette; mert 1-ör az eljárási rend. 5. §. 2. pontja a keresk. bírósághoz utasitja azon keresetet, ha alperes nem bejegyzett kereskedő, midőn az ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez. Már pedig felperes az A. D. E. F. G. H. okiratokkal eléggé igazolta hogy l-ső r. alperes vele kereskedelmi ügyletet kötött s vele kereskedelmi üzletet folytatott. Tehát a perr. 35. §. alapján helyesen idéztetett ezen tszékhez. 2-or A kezesek is miután kezességük kereskedelmi ügylatböl kifolyó kötelezettségért válaítatott el, a keresk. törv. 270. §. végbekezdése szerint l-ső r. alperessel egyetemlegesen tartoznak pert állani. Alperesek semm. panaszszal éltek ; mert l-ső r. alperes nem bejegyzett keresked ő, s a vett áruczikkek nem használtattak kereskedelmi czélokra; de ha az ügylet kereskedelmi lenne is, ellenében mint szatmári lakos csak a szatmári tszék lenne illetékes. A Semmit őszék a semm. panaszt elvetette; „mert a D. alatti könyvkivonatból, valamint az E. H. alatti valódiságukra nézve kétségbe nem is vont levelekből világosan kitűnik, hogy a kereseti követelés a keresk. törv. 258. §. 1. pontjában jelzett ügyletekből, t. i. áruk megszerzéséből továbbadási szándokkal ered; azon körülmény pedig, hogy alperes nem bejegyzett kereskedő, az ügylet természetét meg nem változtatván, a tszék mint kereskedelmi biróság illetőségét a keres törv. 324. §. által szabályozott fizetési helynél fogva helyesen állapította meg;" „s miután 2 od s 3-ad r. alperesek a kereseti követelésre, illetve annak egy részére mint kezesek vonattak perbe ; az ügylet jogi természete pedig a keres. törv. 270. §. szerint a kezességre is kihat, az illetőség ezekre nézve is a perr. 32. 7S. §§-szai alapján lett megállapítva." (1876. okt. 19. — 14207. sz. a.) Semmitőszéki felülvizsgálat tárgyát nem képezheti oly beadvány, állítólagos kereskedelmi ügyekben, mely sem a fél által bizonyító alakban alá nem íratott, sem törvényszerüleg meghatalmazott ügyvéd által nem ellenjegyeztetett. Morer Iser bpesti kereskedő — Hamer Márton szegedi kereskedő e. 58 frt iránt a bpesti VI. VII. ker. jbiróság mint kereskedelmi bírósághoz keresetet adott be, azon alapon, mert tőle alperes fentebbi árban 25'/2 font lószört vásárolt, s azt Pesten kötelezte kifizetni. A jbiróság f. év július 20 kán hozott ítéletével alperest a perr. 111. §. alapján elmarasztalta felperesi keresetnek megfelelőleg. Ennek folytán alperes egy beadványt nyújtott be — minden kül czimzet nélkül — a jbirósághoz, melyet esetleg semm. panasznak tekintetni és felterjesztetni kérte; előadván abban — a keresetlevél viszszaterjesztével, miszerint a kereset távollétében az arra meg nem hatalmazott fiának kézbesitetett ; továbbá őt nem is hivják Hamer Mártonnak, de ő nem is kereskedő hanem szövőmester. De az sem igazoltatott, hogy a fizetést Bpesten teljesíteni magát kötelezte volna. Különben az idézés teljesen törvénytelen, mert valamint panas'-ló ugy fia is mint németek magyarul nem értvén, a kereset tartalma annak daczára fiának a kézbesítő által meg nem magyaráztatott. A jbiróság ezen b adványt mint semm. panaszt felterjesztette; A Semmit, őszék azonban azt visszautasította ; „mert panaszló azt sem bizonyító alakban alá nem irta, sem egy erre törvényszerüleg meghatalmazott ügy83*