Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 82. szám

330 hány perczczel megjelent, de akkor az ítélet már meghozatott; s ha az általa felhívott tanú Forgó Teréz meg nem jelent, a 206. §. s nem a 111. §. alapján kellett volna ítélnie ; és ez ügyben egyszer már volt tárgyalás, az ekkor általa felhozottak tehát bírói figyelembeveendők lettek volna. A Sem mit ö szék azt elvetette ; — „mert a tárgyalásnak reggeli 7 órára való kitűzése, miután e tekintetben sem a perrend sem az ügyv. szabályok a bírót nem korlátolják s a feleknek különben is a perr. 111. §. szerint a kiszabott órán tul még két óra alatt megjelenni jogukban van, — az ítélet s eljárás megsemmisítésére okul nem szolgálhat," „az pedig, hogy panaszló perbeli ügyvéde állítólag tárgyalási határnapon a törvényes 2 óra letelte után, a midőu saját beismerése szerint a jkönyv már berekesztetett s az ítélet meghozatott, — megjelent, mint a törvényben engedett időntúli s a marasztaló ítélet után való cselekmény, de a perr. 126. §. rendelkezésénél fogva is, ez uton figyelembe nem vétethetett," „és mert tekintve, hogy a kereset sem a f. év márczius 28-kára kitűzött első tárgyalásnál, mely a felek kölcsönös megegyezésével april 7-re elhalasztatott, sem ez utóbb érintett napon, a midőn ugyanis a felek annak ujabbi elhalasztását azzal kérelmezték, hogy arra 2-od r. felperes és az alperes nevében a kereseti ügyletnél meghatalmazottjaként eljáró Forgó Teréz személyesen szinte beidéztessék, — tárgyalva egyátalában nem volt, illetve alperes védelmét elő nem adta ; az ezen kétszeri halasztás megadása után f. év június 1-jére kitűzött tárgyalásra pedig sem alperes, sem perbeli ügyvéde, sem a fentnevezett és személyesen beidézett megbízottja meg nem jelent, és hogy tanukra való hivatkozás, a mint az a panaszban helytelenül állittatik, egyátalában nem történt — a nem védekezett, és személyesen meg nem jelent alperes irányában a 83. és 101. §. helyesen alkalmaztatott ; végre „mert annak megbirálása, váljon alperes a kereseti követelésben helyesen marasztatott-e — az ügy érdemére tartozik." (1876. s e p t. 29. — 12300. s z. a.) Azon esetben ha a kiskorú érdekel atyja érdekeivel ellentélbe jönnek, nincs szükség sem arra, hogy a kUkom igény keresete beadására felszólitassék, sem arra, hogy védelmére gondnok kinevezése végett a gyámhalóság megkérestessék. A bíróságnak kötelessége ily esetekben ügygondnok kinevezése által gondoskodni, hogy a kiskorú érdekei a perben kellően képviseltessenek s megvédelessenek. Fekló Irma — Cseh Sándoré. 1000 fit iránta pesti törvényszék előtt végrehajtást tett folyamztban. A pesti törvényszék 1876. május 6. — 6763. sz. végzésével mint telekk. hatóság alperes ingóságainak lefoglalását, s ingatlanja bérjövedelmének letiltását tudomásul vette ; az iogók elárverezése előtt az igény hirdetmény kibocsátását elrendelte; egyúttal felhívta kiskorú Cseh István ismeretes igénylőt, hogy alperesnél lefoglalt ingók egyrészére bejelentett igényére vonatkozó keresetét 15 nap alatt adja be; s erről a feleket, ugy igénylő kiskorú érdekében Budapest főváros árvaszékét értesitetni rendelte. Budapest főváros tiszti ügyésze Kontz Ferencz fentebbi végzés e. semm. panaszt adott be. A Semmitőszék a pesti tszék neheztelt végzésének azon részét mely szerint kiskorú Cseh István igény keresete beadására felhivatik s érdekében az árvaszék értesitetni rendeltetik a 297. §. 14. p. alapján megsemmisítette s a tszéket utasította, hogy a kiskorú részére ügygondnokot nevezzen, s az utóbbi igény keresete beadására határidőt tűzzön ki; „mert oly esetben midőn, mint jelen ügyben, a kiskorú érdekei az őt törvény szerint képviselő atyja érdekeivel ellentétben állanak, a kiskorút igény keresete beadására felhivni nem lehet; s arra sincs szükség, hogy a kiskorú perbeli védelme végett a gyámhatóság kerestessék meg gondnoki kinevezés végett; — magának a biróságnak levén feladata, ily esetben ügygondnok kirendelése által az iránt gondoskodni, hogy a kiskorú érdekei a megindítandó perben kellően képviseltessenek;" „az eljáró bíróság eszerint az idézett pont alá eső semmiséget követett el, midőn az igény kereset beadására magát a kiskorút utasította; minél a gondnoki kinevezés elmulasztása az által sem pótolható, hogy végzését a kiskorú érdekében az árvaszékkel közöltetni rendelte." (1876. okt. 3. — 11576. sz. a.) Kinevezései: A király Thuróczy Vilmos nyitrai járásbirót a nyitrai kir. törvényszék elnökévé nevezte ki. — A magy. kir. igazságügyminister Takács Jenő nagy-kanizsai kir. közjegyzői helyettest Tapolczára, és Bernáth Lajo3 nyíregyházi királyi közjegyzői helyettest Husztra királyi közjegyzőkké, V e 1 d i n József temesvári kir. törvényszéki és Szekeres János temesvári kir. járásbirósági joggyakornokokat a temesvári kir. törvényszékhez aljegyzőkké — és V. Kovács Lajos szolnoki kir. járásbirósági dijnokot a mezőtúri kir. járásbírósághoz Írnokká nevezte ki. — A m. kir. igazságügyminister Kornay Károly aradi ügyvédet Aradra kir. közjegyzővé, Horváth Miklós marosvásárhelyi kir. törvényszéki aljegyzőt ugyanoda II. oszt. jegyzővé, és Mentovich Gyula marosvásárhelyi kir. törvényszéki Írnokot ugyanazon törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Érdemrend-adományozás. A király Keszeg Ferencz v.gálfalvi községi bírónak, hosszas hü és buzgó szolgálatai elismeréséül a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. Semmitöszrki tanácsok october 24-töI. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Birák: Soltész, Babos, Láday, Mersics, Lacza. II. Tanács. Elnök: Tóth Lőrincz. Birák: Beke, Papay, Osvald, Elekes, Németh Miklós. III. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Manoilovics, Szloboda, Nagy Samu, Kauchofer. IV. Tanács. Elnök: Soltész. Birák. Vértessy, Masierevics, Ráth György, Gallu. Bejelentetett összesen : 489; ezek közt 4 kereskedelmi] 6 Curiai; 14 táblai. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-uteza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nál ország-ut 39. sz.