Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 82. szám

329 nem gyakorolja,— a rimaszombati t~zék tehát az iratokat | a kir. táblához felterjesztette. j A kir. táhla azonban f. év april havá­ban 16632. sz. határozatával az iratokat a tszékhez visszaküldötte saját körébeni intézkedés végett; „mert jóllehet 1862. évben vagy is a fent emiitett megállapodás keletkeztekor hatályban volt tkezési sza­bályok szerint a vál. biróságok által hozott Ítéletek ellen a felebbezési jogorvoslatot kikötni lehetett, miután azon­ban a jelen perrendnek a felebbviteli biróságok illeté­kességére vonatkozó szabályai a vál. biróságok Ítéleteire ki nem terjednek; azon körülményből, mivel a felek ál­tal megválasztott megyei tszék helyébe lépett kir. tszék a másod bíróságot nem gyakorolhatja, nem következik, hogy a kir. tábla ezen a rendes eljárástól eltérő és egye­dül szerződésileg szabályozhatott ügyben, másod bíró­ságilag járjon el; és pedig még azért sem, mert az Átm. intézkedésekben ily esetek iránt rendelkezés nem foglal­tatik; a perr. 509. §-sza pedig a felebbezésnek vál. bíró­ság ítéletei ellen helyt nem ád. Mert a vál. birósági eljá­rásra való jogosultság a felek szerződésbeli akaratán alapszik, — a kir. tábla pedig a felek által meg nem választatott." Közbevetett semmiségi panaszra — A Semmitőszék a semm. panaszt elvetette, a tszéket azonban utasitotta, hogy a feleket szól­litsa fel azon bíróság kijelölésére, mely ez ügyben má­sod biróságilag eljárjon; „mert az Átm. rend. XVI. cz. szerint ha a válasz­tott bíróság az eljárást már megindította, ilyetén ügyre az 1868. 54. t. cz. alkalmazást nem nyer, hanem az el­járás az előbbi törvények szerint folytatandó;" „következve jelen esetben a felekuek a választott birósági egyesség és a bécsi cs. k. legf. ítélőszék 1850. évi rendelvénye alapján szabadságukban áll ugyan ezen per vizsgálata tekintetéből egy ujabb felebbviteli bíró­ság megalakítása, illetőleg kijelölése iránt megegyezni;" „a bpesti kir. táblát azonban ezen ügy másod bi­rósági felülvizsgálatára kötelezni ezúttal nem lehetett, mivel azt a felek eddigelé birónak meg nem választották; e nélkül pedig a vál. birósági ítélet vizsgálatának a perr. 509. §-sza áll ellent." (1876. okt. 3. — 17219. sz. a.) A sajtó vélségi ügyekben mint a közvádlóra nézve, ugy a mayán vádló irányában is a felebbviteli határidő 24- órára van korlátolva. Csatár Zsigmond or. képviselő — az ,Ellenőr' szerkesztője Csernátony Lajos szinte képviselő e. neve­zett lap f. év apr. 12-ki számában ,Árvíz' rovat alatt ,Szentes megszabadítása' czim alatt foglalt közlemény tartalmazta sajtó vétség miatt a bpesti törvényszék mint sajtóbirósághoz vádlevelet adott be. Ezt a törvényszék f. év aug. 12. kelt vég­zésével visszautasította — különösen azért is, mivel saj­tó ügyekben vád alá az nem helyezhető, ki ellen vizs­gálat elrendelve s ki mint vádlott kihallgatva nem volt, — mi jelenleg is fenforog — Csernátony csak tanuként levén kihallgatva; de a kinek kiadatására engedély nem is kéretett. Csatár Zs. ezen végzés e. semm. panaszszal élt, melyet a tszék törvényes időben beadottnak tekint­vén — felterjesztette. A Semmitőszék azt visszautasította; „mert az 1867. márczius 17. kelt igazs. min. ren­delet 86. §-szával a felebbviteli határidő a közvádlóra 24 órában van megállapítva; és e szabály az 1867. okt. l-jén kelt rendelet 3. §-hoz képest a magán vádló irá­nyában is mérvadó ;" „s minthogy jelen panasz, ha és a mennyiben an­nak egyátalán helye lehetne — egyedül az előlhivatolt §. alapján érvényesíthető ;" „azt mint a 24 órai felebbviteli határidő lejártával beadottat elkésés indokából visszautasítani kellett." (1876 október 3. — 17661. sz. a.) A becslő eskü szövegében kitett becsösszeg lejjebb szállí­tása, illetőleg az esküben bíróilag megállapított értéknek az ellenfél előnyére történendő módosítása kérelmeztetoén, — ez a bíróság által meg nem tagadható. Kovássi Irma — SpeekJeane. bizonyos ingóságok természetbeni kiadatása, esetleg 217 frt meg­fizetése iránt a bpesti V. ker. j bíróság előtt ke­resetet támasztott; melynek letárgyalása után alperes elmarasztatott, a felperes által leteendő fő és becslő eskü esetére. Felperes a főesküt le is tette, és a becslő eskü letételére késznek nyilatkozott, de az ítéletinél lejebb szállított összegre. A j bíróság f. év június 7. — 20650. sz. vég­zésével a felperesnek odaítélt becslő esküt le nem tettnek mondotta ki; miután a törvény szolleméből kiindulva a jogerejü itélet nem módosítható, tehát az abban megál­lapított eskü tartalma sem; és mert az Ítéletben kellett volna meghatároztatni felperes jogosultaágának arra, hogy a becslő esküt kisebb összegre leszállíthassa. Felperes semmiségi panaszszal élvén — A Semmitőszék a neheztelt végzést megsem­misítette (297. §. 1. p.) s a bíróságot utasitotta, hogy a becslő esküt a lejebbszállitott becsértékü összeghez ké­pest vegye ki; „mert jelen esetben nem az Ítéletben megállapított fő- vagy póteskü szövegének későbbi módosítása, hanem a bíróilag megállapított becslő eskü szövegében kitett becsösszeg lejebb szállítása, vagyis az esküben biróilag megállapított értéknek alperes előnyére történendő mó­dosítása kérelmeztetvén ; ezen és pedig a már letett fŐ­eskü által kétségen kívül helyezett követelés összege és illetve a megítélt ingók természetben való ki nem ad­hatása esetére igényelt becsértéknek lejebb szállítására intézett s az ellenfél javára szolgálandó kérelem megté­telére pedig felperes, ki különben is követelését az ügy bármely állásában tetszése szerint leszállíthatja, — jo­gosítva levén, esküre kötelezettnek ez irányban kellő hely s időben tett kérelme a neheztelt végzéssel helyte­lenül tagadtatott meg." (1876. okt. 4. — 12548. sz. a.) A bírót sem a perrend, sem az ügyviteli szabályok nem korlátolják abban, hogy a tárgyalás reggeli 7 órára tüze­tessék ki. Paczelt Román és Róza felperesek — özv. Fettich Erzsébet mint alperes e. a bpesti I. II. ker. jbiróság előtt 163. frt 50 kr. iránt pert indítot­tak, melynek tárgyalási napjára alperes meg nem jelen­vén — a jbiróság f. év június 1. — 9932. sz. a. ítéletet hozott, s a perr. 111. §. alkalmazásával alperest a kere­setben s 26 frt 50 kr. perköltségben elmarasztalta. Alperes semm. panaszt nyújtott be, azon ala­pon, mert a tárgyalás reggeli 7 órára tüzetett ki, mi a törvényes szabályokba ütközik. Ügyvédje 9 után ne­82*

Next

/
Oldalképek
Tartalom