Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 82. szám

328 is tagjai egyátaláuan — 2-od r. alperes ellen pedig mint | sz. a. következő ítéletet hozott. — Az első bíróság Ítélete egyes tagtárs ellen külön kereseti joga nincs." További felebbezésre — A legf. ítélőszék következő i t é 1 e t e t hozott: „A bpesti kir. tábla ítélete helybenhagyatik." Indokok: „A közkereseti társaság természetéből folyik s a B. alatti szerződésben is szabályozva van, hogy felperes mint jogelőde utáni társasági tag, a társaságnak valamint nyereségeiben, ugy veszteségeiben is osztozzék ; az 5. sz. alatti okmánynyal szemben pedig nem tagadta felperes, hogy az alperes társaságot oly üzleti veszteségek érték, melyek az ő jogelőde betéti tökéjét is szükségkép csökkentették." „Ehhez képest felperes jogelődének nem egész betéti tőkéjét, hanem ennek csak a veszteségek után fenn maradt részét követelheti; de ezen részt a mérleg megállapítása előtt, illetőleg számadási per nélkül meghatározni nem lehat; és e jelen pernek sem a mérleg, sem a számadási viszony kérdései nem képezik tárgyát." „Ez okból helyesen utasíttatott el felperes keresetével, és pedig az 1000 frt után követelt kamatokra nézve is, mert ezen követelés, a mennyiben azt felperes a társaság ellen irányozta, szintén szoros összeköttetésben áll a közte s tagtársai közt fenforgó számadási viszonyokkal." „A perköltség megítélése felperes perveszteségén s a 251. §-szon alapszik." (1876. okt. 12. — 7972. sz. a.) .1 o s e s e t. Minda idig míg a telekkönyvi tulajdonos ebbeli tulajdon joga mtg nem szüntetik az ingatlan tulajdonosának tekintendő s e jógiinál fogva a lényleges birtokbavJell bárki ellen követelheti s érvényest/élheti. Id. Pesti József — Haskó István e. az okányi 182. sz. telekjkönyvben foglalt ingatlan vagyon birtokába leendő kibocsáttatása és az időközben vett haszon megtérítése iránt 1873. évben a nagy-váradi tszék előtt pert inditott, mely tanúkihallgatással befejeztetett. A nagy-váradi törvényszék 1875. évi okt. 12. — 2701. sz. a. ítéletével kötelezte alperest a kereseti ingatlant 15 nap alatt felperes birtokába bocsátani, továbbá az 1872. május 21-től a birtok viss/.abocsátásáig évenként 15 írtban megállapított elvett hasznot, s 42 frt 95 krra mérsékelt perköltséget megfizetni, — alperesi ügyvéd munkadíja 35 frtban határoztatván meg — következő indokokból: „Felperes öreg Pesti József a per tárgyát képező ingatlan birtokhozi tulajdonjogát, a keresetlevélhez csatolt A. alatti hiteles telekk. kivonattal kellőleg beigazolván, — miután alperes Haskó István maga beismeri, hogy ezen ingatlanokat birtokában tartja, — tekintettel arra, mikép birtoklási jogczimet igazolni még adásvevési szerződés felmutatásával sem tud, — alperest a kérdéses ingatlan kibocsátására, illetőleg felperes birtokába leendő átadására kötelezni kellett. — Az elvont haszon azonban csak 1872. május 21-töl volt, a tanuk vallomásai alapján évenkénti 15 frtban azért megállapítandó; mert felperes a becsatolt vételi szerződés igazolása szerint tulajdoni jogot ezen ingatlanhoz csakis a fent kitett napon szerzett. A perköltségek a perr. 251. §. alapján Ítéltettek meg.tl Alperes felebbezéssel élvén — A kir. itélő tábla 1876. febr. 14. — 61972. azon egyedüli változtatással, hogy alperes a felperes ré| szére megítélt időközi haszonnak 1873. január 26-ik napjától leendő megtérítésére köteleztetik, — egyebekben helybenhagyatik. Indokok: Jóllehet ingatlan birtokhoz szerzési jogczim írásbeli szerződés nélkül is nyerhető; s jóllehet kétségtelen, hogy a telekkönyvi jogok is a törvény által engedett úton megtámadhatók: mindazáltal, miután alperes a felperes tulajdonjogának a kereseti fekvőségre hatályon kívül tétele, egyszersmind saját tulajdonának a jelen perben is fülhozott alapokon érvényesítése végett már a törvényes útra lépett, s felperes ellen jelen per folyta alatt a telekkönyv kiigazítása iránt keresetet inditott; — mindaddig pedig, míg felperes nyilvánkönyvileg igazolt tulajdonjoga meg nem szüntetik, felperes a szóban forgó fekvőség tulajdonosának tekintendő, s e jogánál fogva a tényleges birtokbavételt bárki ellen követelheti; ez okokból az első biróságnak alperest a birtok kiadásárasidőközi hasznok s perköltség megtérítésére kötelező ítélete helyben volt hagyandó. „Tekintve azonban, hogy alperes tényleges birtoklásának eredeti roszhiszemüsége be nem bizonyittatott: ugyanaz az időközi haszonnak csak a per megindításától való megtérítésére volt kötelezhető." Alperes további felebbezésére — A legf. ítélőszék azt vizsgálat alá vévén kö5 vetkezőleg ítélt: „A bpesti kir. ítélő táblának fentebbi Ítélete érdemi| leg indokolásánál fogva helybenhagyatik; — a perköltí ségek azonban a per körülményeinek tekintetbevétele J mellett kölcsönösen megszüntetetnek. Felperes ügyvédé: nek dija s költségei saját fele irányában 42 frt 97 krban | állapitatnak meg ; alperesi ügyvédi díját illetőleg az alsó í bírósági intézkedés érintetlenül hagyatik." (1876. július I 19. - 680S. sz. a.) Semniitőszéki döntvények. A választott biróságnak a jelen perrend életbelépte elölt meginditolt eljárására, ezen per rend szabályai nem alkalmazandók. Ha tehát a választott bírósági egyességben egy ujabb felebbvileli bíróság kijelölése kiköttetetl, ez iránti jogukat az előbbi törvényeknek meg/elelöleg most is érvényesíthetik. Ebeczky Emil és Mathild — néhai E b e c z k y Zsigmond özvegye Melegh Leopoldina e. osztályos örökösödési pert tettek folyamatba m é gl 850. évben, és pedig közös megállapodás értelmében választott bíróság előtt, mely 1850. augustus havában i té 1 e t é t ki is mondotta. A felebbezésre nézve 1850. június 8-kán kötött szerződésben a felek abban egyeztek meg, hogy a választott bírósági Ítélet az akkor létezett bécsi legf. Itélőszékhez felebbeztessék, mely azonban a felülvizsgálatot megtagadta, de 1850. évi 3994. sz. rendelvényében a felebbezéshezi jogosultságukat, miután azt az akkori törvények engedélye folytán kikötötték, nyíltan fentartotta. Ezekután több hasztalan kísérlet tételével 1862-ig húzódott az ügy, a mikor jkönyvileg abban állapodtak meg, hogy a felülvizsgálat az akkori Grömörniegye tszéke által eszközöltessék. — Az ügy azonban ismét húzódott annyira, hogy nevezett tszék is megszűnt, a helyébe lépett tszék pedig a másod fokú biráskodáat