Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)
1876 / 78. szám
313 csak is az illető jelzálogos hitelezők emelhetnek pa- | nászt;" „különben is a megtámadott figyelmeztetés mint törvényben nem gyökerező, mi joghatálylyal sem bír." (1876. sept. 6. — 10864. sz. a.) Megsemmisítendő az árverési végzés, ha a végrehajtási zálogjog bekebelezését megelőzőleg tulajdoni per lett az ingatlanokra feljegyezve. Végrehajtató javára haszonbér levén lefoglalva, az ingatlan elárverezése előzetesen átalában nincs megengedve. Beleznay Anna — gróf B e 1 e z n a y P á 1 n é e. a pest-vidéki törvényszék előtt végrehajtást tett folyamatba, melyben a tszék 1875. decz. 18. kelt végzéssel alperes ingatlanjaira árverési határidőt tűzött ki. Ezen végzés e. alperes 1876. februárban s e m m. panaszt adott be melyet a tszék márczius 16. rendelt felterjesztetni. Az illető telekjkönyv hiányozván a Semmitőszék kiegészítés végett az iratukat vissza küldötte, minek a tszék csak többszöri sürgetés folytán tett eleget azon mentegetődzéssel: hogy az illető telekjkönyv nem volt feltalálható, mi végre még is megtörténvén, az f. év június 30. tartott ülésből terjesztetett fel, illetőleg július 19-én érkezett a Semmitőszékhez.*) A Semmitősz ék azt vizsgálat alá vévén, — a pest-vidéki törvényszék neheztelt végzését a perr. 297. §. 11. p. alapján megsemmisítette; „tekintve, hogy a felperesi végrehajtási zálogjognak a kérdéses ingatlanra 1874. évi october 25-kén eszközlött bekebelezését megelőzőleg még azon évi augustus 24-kén tulajdoni per lett feljegyezve és igy az árverés idő előtt rendeltetett el, — de a mennyiben felperes javára ingó vagyont képező haszonbér is lett lefoglalva, \ az ingatlanok elárvereztetése előzetesen átalában nem ! volt elrendelhető.« (1876. sept. 13. — 13183. sz. a.) I Hivatalból figyelembe vehető semmiségi esetet nem képez, • ha az elsőbbségi bejelentvény a végrehajtás alá került fél ellen \ nem intéztetett. A perrend 467. §. szabálya csuk a tulajdoni igénykere- ' setékre vonatkozik s nem az elsőbbségi bejelentvényekre is. Sohmidt Ferencz — Schübel Bertók, Gzifrák János és Tobit. sch József ellen elsőbbségi igénypert tett folyamatba. Közbevetett felebbezés folytán — A k i r. tábla, miután az eljárásban hivatalbóli semmiséget észlelt, az iratokat a Semmitőszékhez felterjesztette; mert a szombathelyi jbiróság daczára annak, hogy végrehajtást szenvedett Moyzes Károly az elsőbbségi bejelentvényben a perr. 467. §. ellenére megidéztetni nem kéretett s ezen mulasztás utóbb sem pótoltatott, az elsőbbség kérdésében nevezett végrehajtá-a szenvedett fél meghallgatása nélkül érdemleges határozatot hozott mi a perr. 297. §. 1. pontjába ütközik. A S emmitőszék azonban itt a 304. §-szt nem I találta alkalmazhatónak; *) Szomorú dolog, hogy itt a központon, egy törvényszéknél ily rendetlenségek történhetnek és oly eljárás követtetik, mely a törvény logurimitivebb ismereteinek hiányából megsemmisítendő. — Hát még oly vakmerő kinevezés után, milyen legközelebb Horvát Jenőé! Nem csoda azután, hogy a pestvidéki törvényszék exczellál a baklövésekben ! „mert a perrend a tulajdoni igény kereseteket az elsőbbségi bejelentvényektől megkülönbözteti s a 467. §-ban egyedül az igény keresetekre nézve rendeli azt, hogy azokat a végrehajtás alá kerül fél ellen is kell intézni, azon körülmény tehát miszerint az elsőbbségi bejelentvény a végrehajtás alá került fél ellen intézve nincs — hivatalból figyelembe vehető semmiségi esetet nem képezhet; — szabadságában állván a másod bíróságnak azon esetben, ha a végrehajtás alá került fél meghallgatását a per körülményei szerint szükségesnek találná, a perr. 108. §. szerint eljárni." (1876. sept. 6. — — 15301. sz. a.) Előleges lanuzásnál az ellenfél rnegidéztelésének helye nincsen, midőn külországi tanuk külföldi bíróságok által kihallgatandók. A ,N a szódvidéki iskolai alap' mint felperes részéről — UjRadna községe alperes e. a beszterczei törvényszéknél tanuk előleges kihallgatásának elrendelése kérelmeztetett — A törvényszék f. év april 29. kelt végzésével annak helyt adott. Alperes s e m in. p a n a s z s z a 1 élt azon okból, mert az ellenfél maga a tszék végzésének tartalma szerint is, ismeretes, és még is annak kellő időbeni értesítése mellőztetett, habár az időveszteséggel nem járt volna. A tauuzási tárgyalás határnapjáról alperes község annál inkább kellő időben értesítendő lett volna, minthogy meg van engedve, hogy külön kérdő pontokat adhasson be. Azonban az april 13-ra kitűzött határnapról, a kézbesítési iv szerint, csak apr. 11-kén délután értesíttetett s igy az 5 mérföld távolságú Beszterczén ügyvédi képviseletéről nem gondoskodhatott. A Sem mit ö szék azt el vetette ; „mert a perr. 536. §. szerint előleges tanú kihallgatásnál az ellenfél megidézésének csak akkor van helye ha a megidézés nehézséggel nem jár; jelen esetben azonban külországi tanuknak szintén külországi bíróság általi kihallgatása forogván fenn ; s ennélfogva panaszló fél megidézése időveszteséggel járván, — azon körnlmény, hogy az idéző végzés neki későn kézbesittetett, ugy hogy a megjelenésre elegendő idő fen nem maradt, — semmiséget nem képez, — szabadságában állván a tanuk vallomásaira lehető észrevételeket esetleg a per folyamában megtenni " (1876. sept. 20. — 14171. az. a.) Valamely ingatlan birtok tulajdoni átadása azon feltétel alatt ítéltetvén meg, hogy az átadónak viszont bizonyos vételár hifizetessék — ennek csak azon értelme lehet, hogy a birtok átadásának s a vételár kifizetésének egyidejűleg kell megtörténni. Ha ezzel ellenkezőleg az átadásra kötelezett fél ellen a végrehajtás, a fellétel teljesítése nélkül elrendeltetett, utóbbinak szinte van joga a megállapított viszonküvelelés teljesítésére ellenfelét végrehajtás utján szoritatni — annak újbóli megitéllelése nélkül. Ifj. Stahl Já nos — Stahl Katalin e. birtok átadás iránti pert folytatván a veszprémi tszék előtt, jogerőre emelkedett Ítélet alapján a 1 p e r e s végrehajtásért folyamodott azon alapon, mert a birtok átadás a szülők eltartásán kivül, — az 520 frt vételár alperes részére teendő kifizetésének feltétele alatt Ítéltetett meg, a minek felperes még nem tett eleget; azért őt 78*