Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 78. szám

314 viszonkövetelése teljesítésére végrehajtásilag kéri szórhatni. A tszók annak f. év május 27. keh végzésével helyt nem adott, azon okból; minthogy a 2397. sz. végzéssel midőn a tulajdonjog felperesre bekebeleztetni rendeltetett, egyidejűleg ellenében 520 frt vételár erejéig a zálogjog alperesnő javára, ugy a szülök eltartásának kötelezettsége is bekebeleztetett. Az 5 !0 frt vételárnak kifizetésére pedig a jogerejü Ítéletben felperes végrahajtás terhe mellett nem köteleztetett; és igy folyamodó alperes kérelme egyrészben a 23;)7. sz. végzéssel már teljesitve van, másrészt végrehajtássali fenyegetés mellett felperesnek a fizetésre határidő még kitűzve nem lett. Alperes ezen végzés e semm. panaszszalélt — A Semmitöszók annak helyt adva a tszék elutasító végzéséi! megsemmisítette; Okok: „A jogérvényre emelkedett ítélet szerint alperes Stahl Katalin oly feltétel alatt köteleztetett a keresetbeni birtokot iíj. Stahl Jánosnak tulajdonába bocsátani, hogy ez viszont neki — alperesnek — ugyanazon birtok 520 fr. vételárát megfizetni, és szülőit eltartani tartozzék. „Az itélet ezen rendelkezésének, habár az a szabatosság s világosság tekintetében a perrend követeimé nyeinek mindenben nem is felel meg, a jelenleg vitássá vált kérdésre vonatkozólag más értelmet tulajdonitani nem lehet, mint azt: hogy a birtokátadásának s vételára megfizetésének egy idejüleg kell történni; miután a szerződés teljesítésének követelésére törvény szerint csak az van jogosítva, ki a szerződést maga részéről vagy már betöltötte, vagy betölteni ajánlkozik; s miután fenforgó esetben az ellenkező az Ítéletben ki moudva nincs." „Ebből következőleg felperes javára a végrehajtást, nem lehetett volna addig elrendelni, mig nem igazolta, hogy az itéletileg reá rótt viszontkötelezettségnek eleget nem tett. „Minthogy ezzel ellenkezőleg a tszék 2397. sz. végzésével a végrehajtást alperesnő ellen még is elrendelte: ebből folyólag alperesnőnek kétségtelen joganyilt ellenfelét itéletileg megállapított viszonkövetelés teljesítésére szintén végrehajtás utján szoritatni, — a már megítélt dolog újbóli megitéltetésének szüksége fen nem forogván." (1876. szept. 28. — 11980. sz. a.) Körrendelet az e. f. kir. törvényszékeknek és járásbíróságoknak. A külföldön diplomatiai közvetítés mellett kézbesítendő belföldi bírósági idéző végzések gyakran azon értesítéssel érkeznek vissza, hogy a kézbesítés azért nem eszközöltetett, mert a kézbesitbetés napjától az idézés napjáig nem maradt annyi idő a menynyi a megjelenésre szükséges. Minthogy ennek a legtöbb esetben az-az oka, hegy a belföldi bíróságok a határidők kitűzésénél nem veszik tekintetbe, hogy a diplomatiai uton vagy is a vezetésemre bizott ministerium, továbbá a közös külügyministerium az illető országban székely cs. és kir. követség, vagy ügynökség, az illető ország kormánya és a kézbesités elrendelésére hivatott külföldi biróság közvetítése mellett kézbesítendő ügy darab a külföldi kézbesitö kezébe ezen hatóságok leggyorsabb kezelése mellett is csak hetek múlva juthat, és hogy a külföld legnagyobb részén kézbesítendő végzéseknek a biróság által elrendelendő, s a határidő kitűzése után eszközlendő lefordítása is, főleg ha a biróság mellett tolmács nincs alkalmazva több időt vesz igénybe; végre, hogy az Olaszországban kézbesítendő végzéseket is, a melyek a belföldi biróság által fordítással nem látandók el, az olasz k. kormány a kézbesités elrendelése előtt fordíttatja olasz nyelvre, szükségesnek tartom a czimzett biróságot ezen körülményekre, a melyek a kézbesítéseket késleltetik, és az 1868. 54. t. cz, 116. és 132. §§-aira figyelmeztetni, a melylyek azt rendelik, hogy ba az idézendő fél az országon kívül tartózkodik a megjelenési határidő akképen tűzendő ki, hogy az idéző végzés valószínű vétele és a megjelenési határnap között a sommás eljárásban a megjelenésre szükséges idő a rendes eljárásban^pedig 60 napi időköz maradjon. Budapesten, 1876. évi augustus hó 31-én. — (24762. sz. a.) Az igazságügyminister rendeletéből. Az ügyvédi kamarákból: A budapesti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint P o 1 i á n y János budapesti ügyvéd és kamarai tag Pápára történt elköltözése folytán a kamara lajstromából kitörültetett. — A kolozsvári ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Dómján Miklós tordai ügyvéd, önkéntes lemondás folytán az ügyvédek lajstromából kitörültetett, — A kecskeméti ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint H u s z k a Dezső félegyházi — és dr. S t e i n e r Miksa kecskeméti köz- és váltó ügyvédek a kamara ügyvédi lajstromába folytatólag fölvétettek. — A m a r o s-v ásárhelyi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, miszerint maros-vásárhelyi lakos Szentmiklósi Károly h. ügyvéd és kamarai tag bekövetkezett meghalálozása folytán az ügyvédi lajstromból kitörültetett és egyúttal a legszükségesebb teendők teljesítésére gondnokul Nagy János ügyvéd Maros-Várárhelyt rendeltetett ki. Semmitö§zéki tanácsok october 10-töI. I. Tanács. Elnök: Mailáth György országbíró. Birák: Soltész, Manoilovich, Láday, Mersics, Ráth György. II. Tanács. Elnök: Szabó Imre. Birák: Szloboda Ferencz, Osvald, Nagy Samu, Elekes. III. Tanács. Elnök: Soltész. Birák: Babos, Beke, Masierevics, Rauchhofer (esetleg Engelmeier.) Bejelentetett összesen: 3 04 ügy; — ezek közt 3 kereskedelmi, 5 Curiai és 5 táblai. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Józsefváros státió-utoza 32. sz. a. 2-ik em. Buda-Pest, 1876. Nyomatott KOCSI SÁNDOR -nál ország-at 39. sz.