Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 72. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 2. [r.]

288 ben — a tartozásban levő cselekvény (tartalom) egyszeri | teljesítése által, daczára a hitelezők többségének s az | azokra nézve is fennforogható egyetemleges viszonynak, megszűnnek. E megszűnésnek azonban — amaz egyetlenegy eset kivételével, midőn az egyetemleges kötelezettség tárgyát képező s tartozásban levő cselek vény akként teljesíttetett, hogy ahhoz az egyetemleges adósok mindegyike azon arányban járult, melyben ő adós társaival szemben kötelezve volt — igénytelen felfogásom szerint egészben sajátságos értelem tulajdonitandó. Ugy az ausztriai 896. § ában, mint a francziapolg. tk. 1214-ik pontjában, az egyetemleges adóst, ki a követelés tárgyát egészen s egy maga szolgáltatta ki, csak arra jogositja fel különös jogengedményezés nélkül is, hogy egyetemleges adóstársai egyikétől egyikétől s mindegyiktől csak azon részt követelhesse, mely arra az egyetemleges kötelezettség tárgyát képezett szol gáltatásbői esik. Nem mondom, hogy ez intézkedés helytelen s a jogi alapot nélkülözi, de hogy az egyernleges kötelem megszűnésének azon esetben, midőn az annak tartalmát képezett cselekvény az egyetemleges adósoknak csak egyike vagy néhánya által s nem akként, hogy ahhoz mindegyik azon arányban járult, melyben ! egyik is, másik is adóstársaival szemben kötelezve van, teljesíttetett, nem tulajdonítja azon sajátszerű értelmet3 melyet az én felfogásom tulajdonit annak, — annyi bizonyos. Nézetem szerint ugyanis — a fentebb emiitettem j egyetlenegy eset kivételével — minden más esetben az egyetemleges kötelezettség csak a hitelező irányában szűnik meg; azon adóstárs, vagy ezek néhánya irányában pedig, kik az egyetemleges kötelezettség tárgyát a hitelezőnek egészen kiszolgáltatták, mindazok ellenében, kik ahhoz, az abból egyre-egyre esett résznél kevesebbel járultak, a volt hitelező irányában fennállott egyetemleges kötelezettség kiszolgáltatott tárgyának azon része erejéig, melyet a szolgáltatást eszközlő adóstársvagy azok néhányának a magukra eső egyes részeket meghaladólag pótolniok kellett, uj életre kél. Oka ennek magában az egyetemleges kötelemben s az egyetemleges adósok egymás közötti viszonyában van. (Folyt, köv.) Kereskedelem jogi döntvények. A peres felek közti viszonyt tisztán ingatlanbani építkezés féle vállalatból származó munkadíj megtérítése képezvén, ez kereskedelmi ügyletnek nem tekintethetik. A keresk. törvény 260. §. nem alkalmazható, ha az építkezési válalat alperes kereskedelmi üzlete folytatásához nem tartozik* es a kereskedelem körén kivül esik. Braun Jakab hivatalnok Pesten mint Braun Károly engedményese — A. Szeszler et Söhne pesti bej. czég e. 6571 frt 48 kr. iránt abpesti váltó keresk. tszékhez mint keresk. bírósághoz rendes keresetet adott be, — előadván mikép alperes czég a vágvölgyi vasút egy részének kiépítését a fő vállalkozótól alválalatba vette, s az a munkálatokat ismét alvállalatba bocsátván, többi közt a földmunkálatokat s töltésezéseket Braun Károly pesti építkezési vállalkozónak adta ki. Alperes az építési határidőket a fő vállalkozó irányában meg nem tartván, teljhatalmú megbízottja Scheibner M. Braun Károlyt kérte fel ezen munkáknak — minden költség kímélés nélküli elvégeztetésére; mit az elfogadott. Ennek folytán az A. alatti számlában felsorolt munkál ltokat teljesítette, de erre alperes czégtől csak 300 frt fuetést kapott s fenmaradt 6571 frt 48 kr. melyet B. közjegyzői okiratban felperesre engedményezett, miről alperes azonnal értesíttetett. Tárgyaláskor alperes illetőségi kifogást emelt; minthogy a köztük létesült 2. •/. a. szerződés 10. pontjában minden peres kérdésre nézve magukat a galgóczi jbiróságnak vetették alá; de különben is ezen kereseti ügylet kereskedelminek nem tekinthető; mivel a kérdéses vasút épitési munkálatok alperes kereskedelmi üzlete folytatásához tartozó ügyleteknek nem tekinthetők. És így hiányzik mind a helyi mind a tárgyi illetőség. Felperes részéről az fejtegettetik, hogy alperes mint bejegyzett czégnek minden ügylite, tehát a jelenlegi is a ker. tör. 2'JO. 261 §§. szerin' kereskedelmi ügyletet képez; de ha nem lenne is bejegyzett kereskedő az absolut keresk. ügylet lenne, minthogy vállalkozási szempontból haszonra válalta magára a vágvölgyi vasút építését, oly vállalatot mely a kis ipar keretét meghaladja sőt azt tovább is adta alvállalkozóknak. A bpesti keres, tszékmint kereskedelmi bíróság f. év július 31. — 82373. sz. a. végzésével keresk. bírói illetőségét leszállította; „mert felperes aeon ügyletnél, melyből követelését származtatja, épitési vállalkozó minőségben állott, és pedig a válalat természete szerint, mint ez az A. okmány ból kitetszik, ennek alapjául nemszolgált valamely ingó dolog vagy áru beszerzése, vagy szállításának elvállalása, hanem a vállalat a földből emelendő töltések épitését czélozta, és alperes mint fő vállalkozónak vállalkozása is csak ilynemüuek tekinthető." „A fenforgó eset szerint tehát a felek közötti viszonyt ingatlanokbani építkezés vállalata képezi, mely építkezési foglalkozások a keresk. törv. 262. §. szerint kivül esnek a kereskedelem körén s épen azért nem képeznek kereskedelmi ügyletet. — Hogy pedig a vasutak épitése egyébb ingatlanok építésével egyenlő tekintet alá esik, — kétségtelen annál fogva, mert a vasutak ingatlan minőségüknél fogva telekkönyvezés tárgyát is képezik^ — következőleg ezek ingatlan minőségét a törvényhozás különösen megállapította." A ker. törv. 260. §. jelen esetnél nem alkalmazható oly módon, hogy ebből következtetve alperes irányában kereskedelmi ügylet fenforgása megállapitathassék ; mert ha igaz is, hogy alperes bejegyzett kereskedő, de jelen esetben a követelésileg előadott tényállás elég alapot szolgáltat arra, miszerint meggyőződni lehessen, hogy alperesnek a kereset alapjául előadott ügylete építkezési s így nem kereskedelmi s mint ilyen nem tartozik kereskedői üzlete folytatásához. Felperes semmiségi panaszszalélt — A Semmitőszék a semm. panaszt elvetette\ „mert a felek közti viszonyt nem valamely ingó dolog vétele vagy megszerzése, avagy fuvarozás, hanem ingatlanbani építkezési vállalatból származó munkadíj megtérítése képezvén ez a keresk. törv. 258. és 259. §§-ban szabályozott kereskedelmi ügyletnek nem vétethetik; de egyébként is itt a keresk. törvény 260. §. rendelete azért nem alkalmazható, mivel az építkezési vállalat alperes kereskedelmi üzlete folytatásához nem tartozik, és a kereskedelem körén kivül esik; következve