Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 72. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 2. [r.]

289 az eljáró tszék a kellően indokolt végzésben előadottak alapján magát helyesen jelentette ki illetéktelennek" (1876. sept. 12. — 15687. az. a.) A kereset nyilvánvaló kereskedelmi illetéktelenség folytán hivatalból visszautasítandó a kereskedelmi bíróság által, ha az adós bekebelezett váltó tartozás fizetésére egyszerűen köteleztetni kéretik, a kereskedelmi minőség s keiétkedet i.i ügylet mi nöségének igazolása nélkül. Szabó Lajos debreczeni bej. kereskedő — Térne r Farkas s neje Topler Száli esztári lakos e. 1042 frt 54 kr. fizetésére a debreczeni tszék mint keresk. bírósághoz keresetet adott be — A. B. váltók alapján melyeket Terner Farkas mint elfogadó, s neje mint jótálló készfizető felperestől vásárolt áruk fejében állítottak ki, melyeket azonban be nem váltottak ; miért a váltókat ingatlanjaikra előjegyeztette. A tszék mint keresk. bíróság f. év július 3 _ 10321. sz. a. következő végzést hozott: Tekintve, hogy felperes keresetét előjegyzett, így az orsz. bírói ért. III. R. 5. §. szerint közkötelezvénnyé vált s ekként még a váltótörvényszék előtt sem érvényesíthető váltók — nem pedig könyvkivonatok, vagy más a kereskedelmi törvény szerint elfogadható bizonyítékok alapján, s nem is annak világos megemlitése mellett, hogy alperesek bejegyzett kereskedők vagy hogy reájok nézve az ügylet kereskedelmi ügyletet képezett, — ezen kereset a menynyiben a perr. 51. §. szerint a bíróság illetékességét hivatalból szemelőtt tartani köteles, mint illetéktelen birósághoz beadott ezennel visszautasittatik. Felperes semm. panaszt adott be — fejtegetve mikép itt & perr. 51. §. nem alkalmazható, mert második kikezdése szerint a 8. s 53. §§. eseteit kivéve az illetéktelen biró is illetékessé válik alperes kifogása nélkül; j a kereset pedig a 8. 8 53. §. kivételei közé nem tartozik, j Továbbá az eljárási rend. 5. §. 2. p. szerint kereskedelmi S illetőségűek azon keresetek is melyek a 258. §. 1. p. elő- | sorolta ügyekből származnak, ha alperes bejegyzett ke- I resendő vagy az ügylet reá nézve kereskedelmi^ melyek- j ben alperes ugy szerepel, mint a ki az árukat vagy más i tárgyakat továbbadási szándékkal szerezte. És ilyen jelen kereset is, mert világosan kitűnik belőle mikép „tőleni vásárolt árukért lett adósom — s hogy mint kereskedő" tehát továbbadási szándékkal vette meg az árukat. Azt pedig, hogy felperes ezen kereskedői minőséget alperes tagadásán kivül mindjárt keresetében bizonyítsa, még a váltó szigor sem követeli. Továbbá a köny vkivonati bizonyíték csak kedvezményből adatott meg t. i. ha a kereskedő más bizonyítékokról nem rendelkeznék — — mi tehát az okiratok, váltók, kötelezvények használatát ki nem zárhatta. A keresk. illetőség tehát meg nem tagadtathatik azért, mi vei a fél más bizonyítékokat használ. Azt sem rendeli a törvény, hogy kereskedelmi ügyletet nem képezne, ha a váltó telekkönyvileg előjegyeztetett, főkép ha rajta áll: ,értéke árukban.' A Semmitőszék azt elvetette ; „mert felperes keresetében nem is állitotta, annál kevésbé igazolta, hogy alperesek kereskedők legyenek, avagy hogy ezen ügy ezekre nézve kereskedelmi ügyletet képezne, hanem őket a kebelezett váltó tartozás fizetésére egyszerűen köteleztetni kérelmezte; következve ezen külön ügybirósághoz intézett ügyben a törvény- | szék kereskedelmi birói illetőséget azonnal vizsgálat alá | venni és nyilvánvaló illetékteleusége folytán a keresetet hivatalból visszautasítani jogosítva volt." (1876. sept. 12. — 14192. sz. a.) Ha az eljáró törvényszék mint kereskedelmi bíróság az eladott áruk egész vételárra nézve illetékes, ugy illetékes azon összegre nézve is, mely a vételár hiányzó összegét fogja az egész vételár összegéig pótolni. Nem lesz különbséget ha felperes a perlárgyál kár czimén köveleli. midőn kár czimén a vételár azon részét követeli, melyet az eladott termények eladási ára nem fedezett. Schneer Sámuel debreczeni bej. kereskedő — Kohn és Wimmer pesti termény-kereskedő czég e. 364 frt 60 kr. iránt a debreczeni tszék mint kereskedelmi bíróság előtt pert indított. Alperes az illetékességre nézve k i f o gá s s a 1 élt, melyek a tszék f. év június 8-k á n 8345 sz. a. hozott végzésében helyt nem adott, kereskedelmi illetékességét megállapitotta, s alperesnek írásbeli tárgyalás megengedésére vonatkozó kérelmét elvetette következő indokokból: „1-ör. A vásárlás a Debreczenbe küldött levél által itt történt, a gabona itt volt átadandó, s a fizetés is itt lett volna teljesítendő; tehát ezen törvényszék az illetékes." 2-or. A perbeli kérdés sem nem nagyobb fontosságú számadási, sem nem bonyolult természetű per, s igy felperes ellenzése mellett Írásbeli tárgyalás nem engedélyezhető. Alperes semm. panaszszal élvén — A Semmitőszék azt az írásbeli eljárásra vonatkozólag vis'.autasitotta „minthogy a kereskedelmi ügyekben követendő eljárást szabályozó rendelet 24. §. szerint ily végzések ellen felebbvitelnek helye nincsen." Az illetőségi kérdésre vonatkozólag a semm. panaszt mint alaptalant elvetette ; „mert a helyi illetőséget a perr. 30. §. szerint nem csak alperes lakhelye, hanem a fizetési hely is szabályozza; már pedig fenforgó esetben más ellenkező kikötés hiányában fizetési helynek a keresk. törv. 324. §. szerint Debreczen tekintendő, a hol t. i. felperes kereskedelmi telepe van;" „az hogy felperes a pertárgyát kár czimén követeli, különbséget nem tesz, minthogy felperes a keresk. törv. 347. 352. §§-ban engedett jogánál fogva kár czimén a vételár azon részét követeli, melyet az alperes rovására eladott termények eladási ára nem fedezett, — valamint tehát magára az egész vételárra nézve illetékes lett volna az eljáró törvényszék ; ugy nem szenvedhet kétséget, hogy ugyanaz illetékes azon összegre nézve is, mely a vételár hiányzó összegét fogja az egész vételár erejéig kipótolni" (1876. september 5. — 14208. s z. a.) A zsákoknak gabona vásárlás végeili küldése és visszaküldése, kereskedők közt, kereskedelmi ügyletnek tekintendő — nem levén különbséget, hogy a zsákok tévedésből küldettek az illető gabona kereskedőhöz. G ü n 8 b e r g e r Lázár boglári kereskedő — Rosenberg József pesti kereskedő ellen 426 frt 75 kr. s 569 zsák után 1867. nov. 1-től darabjától s hetenkint 1 krjával számitandó kölcsöndij megfizetésére a b pesti váltó keresk. tszékhez mint keres, birósághoz keresetet adott be azon alapon, mivel alperes gabona kereskedésénél mint szállító működvén, tőle ezrekre 72*