Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 71. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 1. [r.]

Budapest, 1876. péntek september 15. 71. szám. Tizeiinyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Egyetoraleges kötaLem. — Jogeset. — Jogeset. — Semmitőazéki döntvények. y( Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról. T ö r ö k J á n o s úrtól. 1, Kötelem alatt azon jogviszonyt értjük, melynél fogva bizonyos, szorosan meghatározott személy egy másik bizonyos s szintén szorosan meghatározott személy javára valamit adni, előállítani, tenni vagy nem tenni tartozik. Azon személy, ki egy másik személy javára valamit adni, előállítani, tenni vagy nem tenni tartozik, kötelezettnek vagy adósnak s az, kinek amaz valamit adni stb. tartozik, jogosítottnak vagy hitelezőnek, a kettő pedig együtt véve, a kötelmi jogviszony alanyainak szokott neveztetni. Minden kötelmi viszonynak legalább két alanyának kell lenni, melyek közül az egyik jogositott s a másik kötelezett vagy viszont is, mert különben, ugyanazon egy személy jogositott és kötelezett is nem lehetvén, nincs kötelem. Ha a kötelem egyik alanya csak pusztán jogosítva van a másiktól valamit követelni, a másik pedig csak pusztán kötelezve amannak javára valamit szolgáltatni s nem viszont is, akkor a kötelem egyoldalú; ellenben, ha az, ki jogosítva van valamit követelni, kötelezve is van a másik alany javára valamit szolgáltatni s viszont az, ki kötelezve van valamit szolgáltatui, jogos;tva is van a másiktól, kinek ő kötelezve van, valami szolgáltatást követelni, akkor a kötelem kétoldalú. De lehetnek a kötelem alanyai kettőnél többen is, — és pedig vagy ugy, hogy csak egy jogositott. áll több kötelezettel, vagy pedig ugy, hogy csak egy kötelezett áll több jogosítottal, vagy végre ugy, hogy több jogositott áll több kötelezettel szemben. A viszony, melyben a kötelezettek az egy vagy több jogositottal s melyben a kötelezettek s jogosítottak egymás közt lehetnek, többféle s igen különböző lehet. Legfontosabbak ezen viszonyok közül az egyetemleges s az együttes kötelmi jogviszonyok. Az egyetemleges kötelmi jogviszonynak alapja s lényege a teljesítés egységében s kötelem tartalmát képező s tartozásban levő cselekvény azonosságában áll. — Egységes pedig a teljesités, ha az annak tartalmát képező szolgáltatás csak egy; s azonos a tartozásban levő cselekvény, ha a teljesités tárgyát képező cselekvény csak egy s ezen egy szolgáltatást a kötelezettek mind egyike egés/.ben igéri teljesíteni. Es épen ezen két körülmény az, mely kulcsát képezi az egyetemleges jogviszony helyes megfejtésének s mely nélkül az egyetemlegesség fogalmát s az abból folyó jogok s kötelezettségeket okadatoltan megérteni, absolute lehetetlen. Egyetemleges jogviszonyban — mint tudjuk — nem csak a kötelezettek lehetnek a hitelezők; hanem ezek is a kötelezettek irányában. Amaz egyetemleges kötelezetfségnek, emez egyetemleges jogosultságnak neveztetik. Lássuk először is a hitelezők egyetemlegességét. 1) Ha a hitelezők mindegyike jogosultsággal bir arra, hogy a kötelem tartalmát képező egy ugyanazon cselekvény teljesítését (péld. a kölcsön kifizetését) egészben, osztatlanul követelhesse, akkor a hítelelezök közt egyetemleges kötelmi jogviszony forog fenn. Emiitők, hogy az egyetemleges kötelmi jogviszony alapja a teljesités egységében s a kötelem tartalmát képező cselekmény azonnosságában áll. Mi következik innen ? Az hogy ha az egyetemleges hitelezők a tartozásban levő egy és ugyanazon tárgyat külön külön is egészben követelhetik, minden egyetemleges kötelmi jogviszony nem egy, mint első pillanatra látszik, hanem több, egymástól függetlenül érvényesíthető kötelemből áll. És ez csak ugyan így is van. Minden egyetemleges kötelemüél valójában annyi a kötelem, a hány hitelező és adós áll egymással s/emben ; sőt ha nemcsak a hitelezők, hanem a kötelezettek is egyetemleges viszonyban állnak, még ennél is több, mert ez esetben a tényleg csak ugyan fenálló kötelmek száma megfelel azon szorzatnak , melyet a hitelezők s adósok létszámának összeszorzásából nyerünk. De következik a kötelem tartalmát képező cselekvény azonnossága s tárgya egységéből még továbbá az is, hogy bár mennyien legyenek is az egyetemleges viszonyban lévő hitelezők s bár mennyi kötelem álljon is fenn valójában, ha a tartozásban levő tárgy az adós vagy adósok vagy ezek egyike vagy néhánya által az egyetemleges hitelezők valamelyikének egyszer s egészben kiszolgáltattaton : a többi egyetemleges hitelező követelési joga, melyeknek tárgya ugyanaz volt, mint olyan, mely az egyszeri teljesités folytán tartalmatlan s illetőleg tárgytalanná vált, ipso jure megszűnt. Nem igy van ez, ha az egyetemleges hitelezők egyike vagy néhánya az egyetemleges követelés tárgyát akár elengedi vagy beszámítja, akár pedig jogérvényes birói ítéletnél fogva elveszti, vagy arról bármi uton módon lemond vagy attól magát elutteti. Nincs pedig ugy azért, mert minden kötelem végczélja : a tartozásban levő cselekvény teljesítése által befejeztetni , mi egyedüli módja a kötelem tartálma kimerítésének s mert az egyetemleges hitelezők minden egyes tagja, ugyanazon egy szolgáltatásra nézve, mint fentebb kimutattuk, különkülön önálló követelési joggal bir. — Már pedig, szabály szerint, mindenki csak a maga követeléséről rendelkezhetik tetszése szerint s nem lehet jogosítva a kötelemnek kitűzött végczétja szerinti befejezését (a fizetést) egyetemlegesen jogositott hitelező társaira nézve meggátolni az által, hogy ő, a maga személyét illetőleg, az adóssal arról másként intézkedett, mint az, a kötelem végczél71