Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 71. szám - Az egyetemleges kötelmi jogviszonyról 1. [r.]

284 jának megfelelőleg, eleve meghatározva volt. Vagy is röviden szólva : egyedül a kötelem tartalmát képező cselekvény teljesitése (a fizetés) az, mely ha csak az egyik egyetemleges hitelezőnél eszközöltetett is, a többi egyetemleges hitelező követelését megszünteti. Arra a kérdésre pedig, hogy: miért nem veszti el a többi egyetemleges hitelező' is követelését, ha közülők egyik vagy másik attól jogérvényes birói itélet által megfosztatott'? a felelet épen tenyéren fekszik; azért, mert azoknak a követelése a perben állóétól teljesen független s mert perjogi szabály, hogy a polgári biróság Ítélete csak a perben álló felekre vonatkozhatik: már pedig amazok a perben sem nem szerepeltek, sem pedig követelésüket per tárgyává nem tették. Az iránt: az adós kinek fizessen a több egyetemleges hitelező közül? a nézetek még mindig eltérők. Az ausztr. ált. polg. törvk. 892. §-a azt rendi, hogy az adós az egész követelést az egyetemleges hitelezők közül annak tartozik megadni, ki őt az iránt legelőször szólítja fel; mig a Code Napóleon U98.-ik pontja azt, hogy mindaddig, mig valamelyik egyetemleges hitelező keresetet nem inditott ellene, az adóst illeti a választás — kinek fizessen. (Folyt, köv.) .Jogeset. A kezes fizetési kötelezettséget tálalván oly tartozásért, melynek megfizetését az adás azon esetre igérte ha bizonyos örökséget kezéhez veend: a fizetési kötelezettség a kezesre nézve is előáll, ha az adós, es pedig vagyontalanul, a várt örökség kézhezvétele előtt elhalt. Markovics János — Kalotai Zsigmond ellen — kezesség vállalás alapján 117 frt iránt a nagyváradi j bír óság előtt keresetet támasztott. A jár ásbir óság 1874. decz. 19. — 27015. sz. a. hozott ítéletével felperest keresetével elutasitotta. Indokok: „Elutasítandó volt felperes mert a kereset alapjául szolgáló A. alatti kötelezvény szerint, alperes Kalotai Zsigmond csak egyszerű kezességet vál lalt; s bár nem áll alperes abbeli védekezése, hogy ő csak a fő adós öröksége erejéig vállalta a kezességet magára, mert az az A. alattiban kifejezve nincs, — mégis őt mint egyszerű kezest a fő adós mellőzésével elmarasztani nem lehetett annál inkább is, mivel az nincs igazolva, hogy ő lenne egyedüli örökőse a fő adósnak; ez pedig oly hiánya a keresetnek, melyet hivatalból is figyelembe venni kellett; s miután az egyszerű kezes cs;ik a fő adós fizetés — képteiensége esetében marasztalható el, — felperesnek mindenek előtt ezen körülményt kell igazolnia, vagy azt, hogy a kezes az adósnak egyedüli örököse." „Az 1-ső sz. alatti és a B. alattiban foglalt összegek a kereseti összegtől különbözvén, mint ilyenek figyelembe vehetők annál is inkább nem voltak, mert ezek által sem a követelés kifizetése sem fennállása igazoltnak nem vehető, miért is alperes által kérelmezett szakértői összehasonlítás is feleslegesnek találtatott, — A perköltségek a per körülményeinél s peres felek rokonviszonyánál fogva — voltak kölcsönösen megszüntetendők. Fel peres felébb ezett — A bpesti kir. tábla 1875. május 3. — 11931. sz. a. az első birósági i t él etet indokainál fogva helybenhagyta. Felperes további f e 1 e b b e z é s é r e — A legf. ítélőszék következőleg ítélt : „mindkét alsó biróság ítélete megváltoztattatik s alperes mint néhai Kalotai Sándor kezese küteleztetik felperesnek a kereseti 117 ftot s ennek 1861. aug. 2-tóli 6°/0 kamatját 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. Perköltség felperesnek nem Ítéltetik." Indokok: „Alperes A. szerint kezességet válalt testvére Kalotai Sándornak azon 117 frt adóságáért melyet ez utóbbi 6°/0 kamattal együtt felperesnek megfizetni igérte akkor, ha várt örökségét kezéhez veendette." „Az örökségnek ezen kézhezvétele nem ugy köttetett ki az A alatti adóslevélben mint feltétele, hanem mint időpontja a kötelezettség teljesítésének; a minthogy az adós előbb halt meg. semmint a várt örökséget kézhez vette volna, ezzel a fizetési határidő bekövetkezett, és pedig az alperes kezesre nézve is, mert ő sem kötötte kezességét az adó-s örökléséhez ugy mint feltételhez; s másrészről nem tagadta, hogy az adós vagyon hátrahagyása nélkül hunyt el. — Ily körülmények közt felperes, miután senki siíics, a ki ellen ő mint az adós örököse ellen fordulhatna, — jogosítva van követelését az alperes kezes ellen érvényesíteni.u „Ennélfogva alperes a kereseti tőke s ennek a kötelezvény keltétől kikötött kamatjában elmarasztalandó volt, —- tekintet nélkül az 1. sz. alatti okiratra, mert a ! később kelt B. alatti okiratban Kalotai István, a kinek j javára lett az 1. sz. alatti elismervény kiállítva, beis\ merte a kereseti követelés fenállását." „Perköltség nyertes felperesnek megitélhető nem - volt. mert azt nem számitotta fel " (1876. augustus 2. - 6975. sz. a ) Jogeset. A haszonbéri szerződés megszűntnek tekintendő s további } fentartása nem követelhető, ha a bérlemény tárgya a lulajdo\ nos hibájánkivül elemi csapás által elenyészett, és helyre nem \ állitható. Lichtenstein Ignácz — Némethi Hova; esek Borbála e. a n a g y-t a p o 1 c s á n y i j b i r ó| ság előtt még 1874. év deczember havában a \ köztük létező haszonbéri szerződés s bérlemény fentar| tása iránt sommás pert inditott; melyre az szolgált ali kaimul s alapul, mert azon földbirtokon, melyet felperes | haszonbérben bírt, egy csűr leégett s azt azon helyen a felső hatóság rendeletileg újra felépitetni eltiltotta, s felperes a birtok másik helyén követelte felépítését. A járásbíróság 1875. márczius 13 kán hozott ítéletet, melyben az alperes által 1872. június 1-től két évre felperesnek haszonbérbe adott csűr s beltelekre nézve a bérlemény fentartandónak kimondatik s alperes köteles 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett a leégett | csűrt, vagy ugyanazon bérlemény kiegészitő részét képező belső telken más csűrt a bérlemény folytatására felperesnek átadni, s ugyanannak 14 frt 15 kr. perköltséget megfizetni; mert alperes a haszonbérlet létrejöttét nem tagadja; s miután a bérleményi határidő még le nem járt, a bérleményt fentartandónak kimondani kellett. — Alperes által a tárgyalási jkönyvhöz csatolt í szerződéssel igazoltatik, hogy alperes a haszonbérlet tárI gyát képező csűr tűzvész elleni biztosítását s így oly I kötelezettséget válalt magára, melynélfogva habár a I haszonbér tárgya baleset által tűzvész mártalékává lett,