Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 69. szám

276 összegről nem is szóló vételár le nem fizettetik, sem az eladott ingóságok vevők által lettleges birtokba nem vétetnek komolyan megkötöttnek, s a foglaltató hitelezők ellenében érvényesnek nem tekinthető. FirtiagerJános s neje —Sepper ésSartori mint foglaltató továbbá F i r t i n g e r Lipót mint végrehajtást szenvedett alperesek ellen 689 ftra becsült ingók iránt a bpesti váltó t széknél igény keresetet támasztott. A váltó tszék f. év febr. 10. kelt végzéssel határozta: „Felperesek azon kérelmükkel, hogy az 1875 én 77365. sz. végzés folytán felvett zálogolási (B.) jkönyvben 1 — 31 tételig összeirt s 1875-én 84443. sz, végzéssel felülfoglalt ingók a birói zár alól felold itassanak, — elutasitatnak s a perköltségekben marasataltatnak ;" „mert ingó tárgyak tulajdonjogilag csak törvényes átadás által levén megszerezhetők, felperesek í-sö r. alperes tagadása ellenében az átadás megtörténtét nem igazolták; mert a kérdéses ingóságok a D. alatti nyilatkozat és felperesek beismerése szerint, ez utóbbiak által birtokba nem vétetvén, végrehajtást szenvedett s nejének birtokában hagyattak ; az átadás tehát csak jelképileg történhetett volna meg, melyhez a tárgyaknak kimutatásán kivül, azoknak a vevők névjegyéveli ellátása is szükségeltetett volna; mi pedig a tanuk vallomásával nem bizonyitlatott; mert Depóid J. ezen körülményről emlitést nem tesz, — Juschitz K. pedig az állítólagos átadásróli tudomását csak hallomásból meritette. Egyéb iránt a D. nyilatkozat tartalma, mely szerint Firtinger Lipót s neje a kérdéses ingók eladása esetére a netalán nem fedezendő vételárnak készpénzbeli megtéritésére magukat kötelezik, világosan oda mutat, hogy nem is eladás, hanem zálogjog czéloztatott létesitetni." A kir. tábla f. év apr. 3. — 996. sz. végzésével a tszék határozatát megváltoztatta s felperesek tulajdonjogát az 1 — 31 tételek alatti ingókra megállapította s azokat l-ső r. alperes ellenében a zár alól feloldotta — azon esetre ha felperes pót esküt tesz arra, hogy az A. alatti jkönyv szerint felülfoglalt 1—31 tételek alatt összeirt ingókat Firtinger Lipót s nejétől a D. alatti eladási nyilatkozat alapján 1875. május 26 kán meg — és átvették, azokat 2-od r. alperes s néjénél csak is használatul hagyták, s hogy azok D. alattihoz mellékelt jegyzékben foglalt ingók között találtatnak s a lefoglaltakkal ugyanazonosok: Ezen végzés ellen l-ső r. alperes fe 1 f o 1 y a m odott. A legf. ítélőszék a kir, tábla végzését megváltoztatván, az első biróság végzését hagyta helyben. Indokok: „Mert eltekintve attól hogy a D. alatti nyilatkozat felperesek mint vevők által aláirva nincs, abban tehát az írásban foglalt két oldalú terhes szerződések egyik lényeges kelléke hiányzik, — felperesek keresetükkel azért voltak elutasitandók „mert a végrehajtás küszöbén rokonok közt létre jött oly adásvevési szerződés, mely szerint sem a vételár le nem fizettetik, hanem az csak egy állítólagos mivel sem igazolt követelésbe beszámitatni engedtetik, és ez is nem bizonyos határozott, hanem a vevők önkényére bizott eladás eredményétől függő összeg erejéig, — sem pedig a tárgyak vevők által tettleges birtoklásba nem vétetnek, hanem azok bizonytalan időre s minden viszonszolgálat nélkül az eladók birtoklásában hagyatnak, — komolyan megkötöttnek 9 a foglaltató hitelezők ellenében érvényesnek nem tekinthető.* (1876. június 27. — 355. váltó sz. a.) Semmitöszéki döntvények. A felhívási kereset perrendellenesen halmozottnak tekintendő, ha az nemcsak a számadás előterjesztésére, hanem arra is intéztetik, hogy a felhívottak bizonyos haszonbérletben jövőre is lársakul bíróilag elismertessenek. Hasonlóan halmozottságot képez, ha a felhívási kereset számadás előterjesztése és kérkedés miatt indíttatik. Semmiséget képez, ha a helyett, hogy a felhívott száma dása vagy felelete előterjesztésére utasíttatott volna {perr. 518. §.) - a felhívási keresetre perfelvétel rendeltetett. Zámbó Imre s több megnevezett H meg nem nevezett érdektársai — Varga András 8 társai e. az apatini kincstári uradalomtól 1873. évben átvett társas haszonbérletben társakul való elismertetésük és egyszersmind az iránt, hogy alperesek az 1874. márcziustól ünkényileg kezelt haszonbérletről évi számadásaikat előterjeszszék — a zombori tszék előtt 1875. évben felhívási keresetet inditottak. A tszék 1680. sz. végzéssel perfelvételi határnapot tűzvén ki s ezen a jkönyvi tárgyalást megtartván — 1875. sept. 24. végzéssel kimondotta, hogy felperesek az érintett haszonbérre nézve társakul elismertetnek, és ebből folyólag alperesek köteleztetnek a mikénti használatról 1874. mácziustól kezdve számadásaikat előadni. A kir. tábla — hová felebbeztetett — itt hivatalbóli semmiséget észlelt; mert azon kivül, hogy bizonyos társak meg nem neveztettek — a felhívási kereset halmozott is — és az eljárás szabálytalan, mert ha a felhívási kereset már elfogadtatott, nem perfelvételnek lett volna helye, hanem az ellenfél utasítandó vagy számadásának vagy feleletének előterjesztésére (perr. 520. §.) A Semmitőszék a tszéki végzést egész eljárásával (297. §. 1. p.) hivatalból megsemmisítette; „mert ezen kereset alapján a birói eljárás megindítható nem is lett volna. Ugyanis a 4 felhívó több más felhívó nevében is lépett fel, kik a keresetben meg nem neveztettek s kiknek meghatalmazványa is csak a válaszban mutattatott fel, mely meghatalmazvány azonban a perr. 553. § ban elószabott hitelesítést szinte nélkülözi." Továbbá — „a felhívási kereset perrend ellenesen halmozott. Ugyanis a kereset nem csak a felhívottaknak a társas haszonbéri üzletről való számadás előterjesztésére, hanem egyszersmind arra is intéztetett, hogy felhivottak a kérdéses haszonbérletben bíróilag jövőre is társakul ismertessenek el. Ily követelések pedig tekintettel a perr. 66, §-szára s különösen a felhívási s a közönséges perekre nézve előszabott különböző eljárásra, — egy keresetben nem foglalhatók össze; és mert a mennyiben a felhívók válaszbeli előadásuk szerint, kérkedés miatt is kívánnak felhivási keresettel élni, — ez szinte perrend ellenes halmazottság; mert a kérkedés miatti és számadás előterjesztése iránti keresetek szintén különnemű eljárást igényelvén (perr. 514 — 517.; 518 — 520. §§) egy keresetben ily követelések sem foglaltathatnak össze." „De továbbá a birói eljárás is a kereset felett nem a perrend szabályai szerint inditatott meg; mivel a felett